Külföldi pszichológusok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Külföldi pszichológusok listája betűrendben

A B C Cs D E F G Gy H I J K L M N Ny O P Q R S Sz T Ty U V W X Y Z Zs

A[szerkesztés]

B[szerkesztés]

C[szerkesztés]

D[szerkesztés]

E[szerkesztés]

F[szerkesztés]

G[szerkesztés]

  • Hans-Georg Gadamer (1900-2002) német filozófus (fő műve Wahrheit und Methode, 1960; magyar fordítása Igazság és módszer, 1984).[1]
  • Nathaniel Gage teljes neve Nathaniel Lees Gage (1917-2008) amerikai pszichológus, pedagógus, egyetemi tanár; kutatási területe volt: tanári hatékonyság, tanárképzés;[1]
  • Robert M. Gagné teljes neve Robert Mills Gagné (1916-2002) amerikai pszichológus;[1]
  • Franz Gall (1758-1828) német orvos (frenológia)[1]
  • George Gallup Teljes neve George Horace Gallup (1901–1984) statisztikus, Gallup Intézet (American Institute of Public Opinion; AIPO) létrehozója az USA-ban (1935);[1] Gallup Intézet
  • Francis Galton (1822-1911) angol természettudós és antropológus.[1]
  • David C. Geary (1957) amerikai pszichológus
  • Viktor Emil von Gebsattel (1883-1976) német pszichoterapeuta (keresztény-katolikus alapokra helyezett antropológiai irányzat képviselője)[1]
  • Jean Gebser (1905-1973) német kultúrfilozófus,[1]
  • Arnold Gehlen (1904-1976) német filozófus és szociológus. (Műve például: Der Mensch, 1940; magyar kiad.: Az ember : természete és helye a világban, 1976.);[1]
  • Moritz Geiger (1880-1937) német filozófus,[1]
  • Theodor Geiger teljes neve Theodor Julius Geiger (1891-1952) német szociológus;[1]
  • Agostino Gemelli (1878-1959) olasz filozófus és pszichológus,[1]
  • Arnold Gesell (1880-1961) amerikai pszichológus (fejlődési tesztek)[1]
  • Hans Giese teljes neve Hansernst Friedrich Giese (1920-1970) német pszichiáter és pszichoterapeuta (1950-ben szexológiai kutatóintézetet alapított Frankfurt am Mainban),[1]
  • James Jerome Gibson (1904-1979) amerikai pszichológus
  • Carol Gilligan (1936) amerikai feminista pszichológus
  • Haim Ginott (1922-1973) gyermekpszichológus
  • Camillo Golgi (1843–1926) olasz anatómus (Golgi-apparátus)
  • Israel Goldiamond, behavioral psychologist and a founder of behavior modification (megíratlan szócikk bármely nyelvű wikiben, 2012. febr. 9.)
  • Lucien Goldmann (1913-1970) francia filozófus és szociológus
  • Edith S. Lisansky Gomberg, clinical psychologist & alcoholism researcher (megíratlan szócikk a wikiben, 2012. febr. 9.)
  • Thomas Gordon (1918-2002) amerikai pszichológus
  • Jane Goodall Teljes neve: Dame Jane Morris Goodall, (születési neve: Valerie Jane Morris-Goodall)(sz. 1934) főemlősöket kutató brit primatológus.[1]
  • Stanislav Grof (1931) cseh pszichiáter, 1967-től az USA-ban él. (New Age);[1]
  • Karl Groos (1861-1946) német filozófus és pszichológus,[1]
  • Hans Walter Gruhle (1880-1958) német pszichiáter.[1]
  • Joy Paul Guilford (1897-1987) amerikai pszichológus (kreativitás).[1]
  • Jeffrey Guterman (1958) amerikai mentálhigiénés tanácsadó, oktató, szerző;

H[szerkesztés]

J[szerkesztés]

  • J. H. Jackson (1835-1911) angol szemész és idegorvos (Jackson-féle törvény)
  • Erich Rudolf Jaensch (1883-1940) német pszichológus és filozófus (eidetika) (wikiben nincs róla szócikk);[1]
  • James Hillman (1926) amerikai pszichológus,
  • William James (1842-1910) amerikai filozófus és író (James-Lange-érzelemelmélet)[1]
  • Pierre Janet (1895-1947) francia pszichológus, Charcot tanítványa (személyiségelmélet);[1]
  • Irving Janis teljes neve Irving Lester Janis (1918-1990) amerikai szociálpszichológus
  • Arthur Janov (1924) amerikai pszichológus és pszichoterepauta
  • Karl Jaspers (1883-1969) német filozófus (számos művét magyarra is lefordították)[1]
  • Friedrich Jodl (1849-1914) német filozófus és pszichológus;[1][1]
  • Adolf Jost teljes neve Adolf Lothar Jost (1870-1920) osztrák pszichológus (Jost-féle törvények)[1]
  • Carl Gustav Jung (1875-1961) svájci pszichiáter

K[szerkesztés]

L[szerkesztés]

  • Jacques Lacan teljes neve Jacques Marie Émile Lacan (1901-1981) francia pszichoanalitikus (a tudattalan szerkezete olyan, mint egy nyelvé)[1]
  • George Lakoff (1941) amerikai kognitív nyelvész
  • Jean-Baptiste Lamarck teljes neve Jean-Baptiste Pierre Antoine de Monet, Chevalier de la Marck (1744-1829) francia természettudós (lamarckizmus)[1]
  • Karl Lashley teljes neve Karl Spencer Lashley (1890–1958) amerikai pszichológus (behaviorizmus)[1]
  • D. H. Lawrence teljes neve David Herbert Richards Lawrence (1885-1930) brit író (a korabeli szexuális emancipációt segítette)[1]
  • Lázár Sándor romániai magyar pszichológus
  • Paul Lazarsfeld teljes neve Paul Felix Lazarsfeld (1901-1976) osztrák származású amerikai szociológus (munkanélküliek, tömegkommunikáció)[1]
  • Gustave Le Bon (1841-1931) francia szociálpszichológus (tömeglélektan)[1]
  • Hans Lenk (1935) német filozófus (kritikai racionalizmus)[1]
  • Alekszej Nyikolajevics Leontyjev (1903-1979) orosz pszichológus, a tevékenység-elmélet megalapítója.
  • Philipp Lersch (1898-1972) német pszichológus (karakterológia)
  • Claude Lévi-Strauss (1908-2009) francia szociológus (strukturalista módszer)[1]
  • Kurt Lewin (1890-1947) német származású amerikai pszichológus (alaklélektanban a Berlini Iskola képviselője)[1]
  • Robert Jay Lifton (1926) amerikai pszichiáter
  • Theodor Lipps (1851-1914) Német filozófus és pszichológus (belső tapasztalás; Lipps-Meyer jog)[1]
  • Elizabeth Loftus (1944) amerikai pszichológus (memóriakutatás; félretájékoztatás témája)
  • Cesare Lombroso (1836-1909) olasz orvos, antropológus (szociálantropológiai osztályozás)[1]
  • Konrad Lorenz (1903-1989) osztrák zoológus és pszichológus (viselkedéstudomány, 1973-ban tüntették ki Nobel-díjjal)
  • Hermann Lotze teljes neve Hermann Rudolf Lotze (1817-1881) német filozófus és pszichológus[1]
  • Abraham Low (1891-1954) zsidó származású amerikai orvos, neurológus, neuropszichiáter, 1927-től amerikai állampolgár (sokat tett a pszichiátriai és mentálhigiénés közösségekért, Recovery International alapítója)
  • Niklas Luhman (1927) német szociológus és magatartástudománnyal foglalkozó szakember[1]

M[szerkesztés]

  • William McDougall (1871-1978) angol-amerikai pszichológus
  • Valentin Magnan (1835-1946) francia pszichiáter az abszintizmus, mint önálló betegség leírója.
  • Anton Szemjonovics Makarenko (1888-1939) orosz író, pedagógus (család nélkül felnövekvő fiatalok közösségében volt nevelő, ezzel a munkával kapcsolatos tapasztalatait írta le könyveiben, pl. Út az életbe)[1]
  • Hendrik de Man (1885-1953) belga politikus és szociálpszichológus (a munkások szocialista mozgalmát azok közvetlen szociális szükségleteiből vezette le)[1]
  • Herbert Marcuse (1898-1979) német származású amerikai filozófus és szociológus (S. Freud ösztön- és kultúraelméletét Marx tételeivel próbálta összekapcsolni; magyarul Ész és forradalom, 1982.)[1]
  • Karl Marx (1818-1883) német filozófus[1]
  • William H. Masters teljes neve William Howell Masters (1915-2001) amerikai nőgyógyász (szexológia, a szexuális viselkedés kutatása)
  • Abraham Maslow teljes neve Abraham Harold Maslow (1908-1970) amerikai pszichológus (a humanisztikus pszichológia megalapítója)[1]
  • Marcel Mauss (1852-1950) francia szociológus, etnológus és vallástörténész (strukturális antropológia; hatott rá É. Durkheim, Mauss elméletét fejlesztette tovább Lévi-Strauss)[1]
  • Elton Mayo teljes nevén George Elton Mayo (1880-1949) ausztrál, amerikai pszichológus, szociológus. (munkapszichológia, Hawthorne-vizsgálat)[1]
  • William McDougall (1863-1931) angol-amerikai pszichológus (személyiségmodell)[1]
  • George Herbert Mead (1863-1931) amerikai filozófus és szociálpszichológus[1]
  • Margaret Mead (1901-1978) amerikai etnológus[1]
  • Maurice Merleau-Ponty (1908-1961) francia filozófus (fenomenológiai irányzat)[1]
  • Miklós Jenő (Csíkszereda, 1945. február 15. – ) romániai magyar vegyészeti szakíró, parapszichológus
  • Robert K. Merton teljes neve Robert King Merton (1910-2003) amerikai szociológus (T. Parsons tanítványa, tömegkommunikációs eszközök társadalmi hatása)[1]
  • Franz Mesmer teljes neve Franz Anton Mesmer (1734-1815) német orvos (állati mágnesesség tana, mesmerizmus)[1]
  • August Messer (1867-1934) német filozófus, pszichológus (gondolkodás pszichológiája)[1]
  • Stanley Milgram (1933-1984) amerikai szociálpszichológus
  • James Mill (1773-1836) brit történész és közgazda (asszociációs pszichológia kidolgozója)[1]
  • George Armitage Miller (1920) amerikai pszichológus
  • Alice Miller (1923-1910) svájci írónő és pszichoterapeuta (korai narcisztikus sérülések)[1]
  • Walter Mischel (1930–2018) bécsi származású amerikai pszichológus (személyiség modell) angol, német wiki
  • Alexander Mitscherlich teljes neve Alexander Harbord Mitscherlich (1908-1982) német orvos és pszichoanalitikus (pszichoszomatika)[1]
  • Margarete Mitscherlich (1917-) német orvos, pszichoanalitikus és szociálpszichológus[1]
  • Walther Moede (1888-1958) német pszichológus (kísérleti pszichológia, alkalmazott pszichológia)[1]
  • Jakob Moleschott (1822-1893) holland fiziológus és filozófus (a gondolkodás képessége kémiai folyamat)[1]
  • Maria Montessori (1870-1952) olasz orvos és pedagógus (motiváló játék, Montessori-iskolák)[1]
  • Jacob L. Moreno teljes neve Jacob Levy Moreno, születési neve Jacob Levy (1889-1974) bukaresti születésű amerikai orvos, pszichiáter, szociológus (szociometria)[1]
  • Desmond Morris teljes neve Desmond John Morris (1928) angol viselkedéskutató (nem verbális kommunikáció)[1]
  • Henry Alexander Murray (1893-1988) amerikai pszichológus
  • Richard Müller-Freienfels (1882-1949) német filozófus és pszichológus. (életpszichológia, kultúrpszichológia)[1]
  • Hugo Münsterberg (1863-1916) német-amerikai pszichológus és filozófus (az alkalmazott pszichológia egyik megalapítója)[1]

N[szerkesztés]

O[szerkesztés]

P[szerkesztés]

/Purkinje-jelenség lásd Pszichológiai lexikon, 2007 i. m. 383. p./

R[szerkesztés]

S[szerkesztés]

T[szerkesztés]

V[szerkesztés]

W[szerkesztés]

  • Henri Wallon teljes neve Henri Paul Hyacinthe Wallon (1879-1962) francia filozófus és pszichológus.
  • John B. Watson teljes neve John Broadus Watson (1878-1958) amerikai pszichológus (behaviorizmus)[1]
  • Paul Watzlawick (1921-2007) osztrák származású amerikai pszichológus és filozófus, pszichoterepauta, kommunikációkutató (Magyarra lefordított műve: A helyzet reménytelen, de nem súlyos, 1989);[1]
  • Ernst Heinrich Weber (1795-1878) német orvos (kísérleti pszichológia megalapítója)
  • Max Weber (1864-1920) német szociológus („megértő szociológia”; Weber-Fechner-törvény)[1] és közgazdász; angol, német wiki
  • Wéber Cecília (1944-) romániai magyar pszichológus
  • David Wechsler, intelligence testing
  • George Weinberg, coiner of the word "homophobia"
  • Carl Wernicke (1848-1905) német fiziológus
  • Max Wertheimer (1880–1943) was a Czech-born psychologist (alaklélektan)
  • Otto Weininger (1880-1903) osztrák pszichológus és filozófus (a nő ösztönlény, a férfi észlény, ez volt a tanítása)[1] angol, német wiki
  • Viktor Freiherr von Weizsäcker (1886-1957) német orvos (antropológia, pszichoszomatika)[1]
  • Max Wertheimer (1880-1943) prágai születésű német-amerikai pszichológus, a Berlini Iskola egyik alapítója (alaklélektan)[1]
  • Leopold von Wiese névváltozata: Leopold Max Walther von Wiese und Kaiserswaldau (1876-1969) német szociológus (kapcsolattan);[1]
  • Donald Winnicott teljes neve Donald Woods Winnicott (1896-1971) brit gyermekorvos (kisgyermek fejlődéslélektana; „valódi én”, „hamis én”)
  • Joseph Wolpe (1915-1997) dél-afrikai pszichiáter
  • Wilhelm Wundt teljes neve Wilhelm Maximiliam Wundt (1832-1920) német pszichológus, fiziológus[1] (Kísérleti Lélektani Intézetet alapított Lipcsében 1879-ben)

Z[szerkesztés]

  • Robert Zajonc (1923-2008) lengyel származású amerikai szociálpszichológus
  • Bluma Zeigarnik (1900-1988) litván-szovjet pszichológus és pszichiáter.
  • Zörgő Benjamin (1916-1980) romániai magyar pszichológus, lélektani szakíró

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm bn bo bp bq br bs bt bu bv bw bx by bz ca cb cc cd ce cf cg ch ci cj ck cl cm cn co cp cq cr cs ct cu cv cw cx cy cz da db dc dd de df dg dh di dj dk dl dm dn do dp dq dr ds dt du dv dw dx dy dz ea eb ec ed ee ef eg eh ei ej ek el em en eo ep eq er es et eu ev ew ex ey ez fa fb fc fd fe ff fg fh fi fj fk fl fm fn fo fp fq fr fs ft fu fv fw fx fy fz ga gb gc gd ge gf gg gh gi gj gk gl gm gn go gp gq gr gs gt gu gv Pszichológiai Lexikon, 2007 i.m.
  2. a b c d e Pedagógiai Ki Kicsoda. Főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997. ISBN 963-8146-48-6
  3. https://itc.semmelweis.hu/add/geriatria/hivatkozas/37.html
  4. Pléh Csaba: Pszichológiatörténet. Budapest, 1992. 104. p.