Külügyminisztérium (Lengyelország)
| Külügyminisztérium (Ministerstwo Spraw Zagranicznych) | |
 | |
 | |
| Mottó | Hűségesnek lenni hazámhoz, a Lengyel Köztársasághoz |
| Alapítva | 1916 |
| Székhely | Varsó |
| Vezető | betöltetlen[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Külügyminisztérium
Pozíció Varsó térképén
| |
 é. sz. 52° 13′ 01″, k. h. 21° 01′ 24″Koordináták: é. sz. 52° 13′ 01″, k. h. 21° 01′ 24″ | |
| A Külügyminisztérium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Külügyminisztérium témájú médiaállományokat. | |
A lengyel Külügyminisztérium (lengyelül: Ministerstwo Spraw Zagranicznych, lengyel rövidítése: MSZ) a Lengyel Köztársaság külpolitikájának kialakításáért és végrehajtásáért felelős minisztert - vagyis a külügyminisztert - támogató lengyel kormányzati hivatal. A lengyel Külügyminisztérium fő tevékenysége a lengyel külügyek és Lengyelország Európai Unióban viselt tagságának ügyeinek intézése.[2]
Története[szerkesztés]
Az 1918-ban függetlenné vált Lengyelországban már az önállósodást előkészítő bizottságban, 1917 végétől voltak külügyekkel foglalkozó tisztségviselők, de a Kormányzósági Tanács csak 1918. október 16-án döntött a Második Lengyel Köztársaság külügyminisztériumának létrehozásáról, míg az első első külügyminiszter, Leon Wasilewski csak 1918 november 17-én, a Jędrzej Moraczewski-kormány megalakulásakor kapta meg kinevezését. Az első minisztérium Varsóban a Kronenberg-palotában kapott helyet (ul. Mazowiecka 22.), ahonnan 1922-ben költöztek át a Brühl-palotában (Wierzbowa 1).[3][4]
1939-ben a lengyelországi hadjárat keretében az országot megszállták a németek, a kormánynak menekülnie kellett. A Brühl-palotát a varsói felkelést követően a németek felrobbantották. 1945-ben a Jana Chrystiana Szucha út 23-ba (Aleja Jana Chrystiana Szucha, rövidítve: al. Jana Ch. Szucha) költözött vissza a minisztérium, ahol két ízben is bővítették az épületet: 1950-ben egy oldalszárnnyal, 2005-ben pedig a 21-es szám alatti irodaépülettel. A tervek szerint a tömbön belül 2021-re még egy épületrész lebontásával és újabb építésével nagyobbodhat meg a komplexum.[5][6]
Feladatai[szerkesztés]
- Lengyelország és polgárai érdekeinek képviselete és védelme (diplomácia)
- fenntartja Lengyelország kapcsolatait más országokkal és nemzetközi szervezetekkel
- együttműködés a lengyel diaszpórával
- a Lengyel Köztársaság és a lengyel nyelv támogatása (Lengyel Intézetek)
- diplomáciai és konzuli képviseletek szervezése és irányítása (lásd: Lengyelország diplomáciai misszióinak listája)
- a kormányzati szerv vezetése, külügyek;
- az Európai Unióban való részvétel
- együttműködés más országok külügyminisztériumaival
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ministerstwo Spraw Zagranicznych (Polska) című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lemondott a lengyel külügyminiszter. Nepszava.hu. 2020. aug. 20.
- ↑ Podstawowe informacje. Lengyelország Külügyminisztériuma (lengyelül) (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Tadeusz Stefan Jaroszewski: Dzieje Pałacu Kronenberga. Warszawa: Państwowe Wydawnictwo Naukowe. 1972. 62. o.
- ↑ Ryszard Mączewski: Warszawa między wojnami. Łódź: Księży Młyn. 2009. 16. o. ISBN 978-83-61253-51-8
- ↑ Marta Leśniakowska: Architektura w Warszawie 1918–1939. Warszawa: Arkada Pracownia Historii Sztuki. 2006. 60. o. ISBN 83-60350-00-0
- ↑ Michał Wojtczuk: MSZ rozbuduje się w miejscu dawnego kina. Gazeta Stołeczna, (2015. június 8.) 4. o.
| Nagykövetségek | |
|---|---|
| Főkonzulátusok | |
