Köztársaság tér (Jereván)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köztársaság tér (Hraparak)
Az Örmény Történelmi Múzeum és a Nemzeti Galéria (balra) és a Kormánypalota (jobbra) éjszaka 2013-ban
Az Örmény Történelmi Múzeum és a Nemzeti Galéria (balra) és a Kormánypalota (jobbra) éjszaka 2013-ban
Közigazgatás
Ország Örményország
TelepülésJereván
VárosrészKentron
Létrejötte1926[1][2][3]–1977[1]
Névadóköztársaság
Korábbi neveiLenin-tér (1940–1990)[4]
Földrajzi adatok
Területe0,03[4] km²
Elhelyezkedése
Köztársaság tér (Örményország)
Köztársaság tér
Köztársaság tér
Pozíció Örményország térképén
é. sz. 40° 10′ 39″, k. h. 44° 30′ 45″Koordináták: é. sz. 40° 10′ 39″, k. h. 44° 30′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Köztársaság tér témájú médiaállományokat.

A Köztársaság tér (örményül: Հանրապետության հրապարակ) vagy helyi nevén Hraparak („városi tér”)[5][6] Örményország fővárosának, Jerevánnak központi tere, a Szabadság tér mellett a város legfontosabb tere. Két részből áll: egy ovális körforgalomból és egy trapéz alakú részből, zenélő szökőkutakkal. A teret öt, rózsaszín és sárga tufából épített, örmény motívumukkal díszített főépület veszi körbe.[7][8] A téren áll többek között az Örmény Történeti Múzeum és az Örmény Nemzeti Galéria, a külügyminisztérium és az Örmény Mariott Hotel épülete. A teret Alekszander Tamanján tervezte 1924-ben.[9] A legtöbb épület az 1950-es évek végére készült el, míg az utolsó épület – az Örmény Nemzeti Galéria – 1977-ben.[1]

Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság alatt Lenin térnek hívták és egy Lenin-szobor állt a téren. Évente kétszer (eredetileg háromszor) tartottak katonai parádékat a téren. Az örmény függetlenség kikiáltását követően a Lenin-szobrot eltávolították és a teret átnevezték.[10] A tér Örményország és a város „legfontosabb civil helye”,[11] Jereván „építészeti fénypontja”[12] és a város „legkiemelkedőbb építészeti együttese”.[13] Deirdre Holding utazó író szerint „kétségtelenül a világ egyik legszebb 20. században készült központi tere”.[14]

Felépítése[szerkesztés]

A tér két részből áll. A középen elhelyezkedő ovális körforgalom kövezete felülről nézve egy tradicionális örmény szőnyeghez hasonlít. A trapéz alakú rész a zenélő szökőkúttal az Örmény Történeti Múzeum és az Örmény Nemzeti Galéria előtt található.[2] A teret körülvevő épületek rózsaszín és sárga tufából készültek. A tértől nem messze található a jereváni metró egyik állomása.

Története[szerkesztés]

Jereván főtere 1916-ban

Az évszázadok alatt különböző nagyságú terek foglalták el a város ezen részét.[15] 2003-ban a Köztársaság teret renoválták és egy 18–19. századi réteget tártak fel.[16] A szovjet idők előtti teret Boris Mehrabyan (Megrabov) tervezte 1906–11 között, jereváni terve részeként.[17]

A jelenlegi tér terveit Alekszander Tamanján készítette az 1924-es Jereván átépítéséhez készült tervei részeként.[18] Az építkezés 1926-ban kezdődött, a Kormánypalotáéval egyszerre,[2][3] és tartott az 1950-es évekig, amikor az öt épület utolsó részei is elkészültek. Végső formáját a Nemzeti Galéria 1977-es befejezésével nyerte el. A teret Vlagyimir Iljics Lenin után Lenin térnek (örményül: Լենինի հրապարակ, oroszul: площадь Ленина) nevezték el, akinek szobrát 1940-ben állították fel és ami 1991-ig állt a téren, az örmény függetlenség kikiáltásig.[19]

Nevezetességek[szerkesztés]

Épületei[szerkesztés]

Épület Története és funkciója
Kormánypalota
Az épület ad otthont az örmény kormánynak (a miniszterek tanácsának, de nem az egész állami szervnek).[1][9] Az épület nyugati szárnyát Alekszander Tamanján tervezte és 1926–29 között épült.[2] Az épület többi részének építését Alekszander fia, Gevorg Tamanian vette át 1938-ban[20] és fejezte be 1941-ben.[1][9]
Múzeumépület
Az Örmény Nemzeti Galériának és az Örmény Történeti Múzeumnak ad otthont. Az építkezések az 1950-es években kezdődtek, a Nemzeti Galériát végül 1977-ben fejezték be.[1][21] Az épületet Mark Grigorian és Eduard Sarapian tervezte.[1]
Örmény Marriott Hotel
1958-ban fejezték be Mark Grigorian és Eduard Sarapian tervei alapján.[1][22] A hotelt a szovjet időszak alatt Örményországnak hívták. A luxusszállodát az ország hoteljeinek zászlóshajójaként tartják számon.[23][24] 380 szobával rendelkezik.[25]
Külügyminisztérium
Az épületet Samvel Safaryan, Rafael Israelyan és Varazdat Arevshatyan tervezte,[1][26] ami végül 1955-ben készült el.[1][27] Az első emelet ablakai feletti frízek befejezetlenek.[28] Az épület adott helyet a Külügyminisztériumnak 1996 és 2016 között.[27]

Lenin-szobor[szerkesztés]

A Lenin-szobor egy 1978-as szovjet bélyegen

Szergej Dmitrijevics Merkurov(wd) orosz szobrász Vlagyimir Iljics Lenin szovjet vezető hét méteres szobrát 1940. november 24-én avatták fel. A szobor egy 11 méter magas emelvényen állt,[29][30] és a Nemzet Galéria tervezett helyével szemben helyezkedett el.[31] A szobrot 1991. április 13-án a Szovjetunió hivatalos felbomlása előtt eltávolították talapzatáról, majd „egy teherautóra helyezték – mint egy elhunyt testét – és újra meg újra körbehajtottak vele a téren, mintha nyitott koporsóban lenne”, miközben az emberek éljeneztek.[19] A szobor alapzatául szolgáló emelvény 1996 nyaráig állt a téren, mígnem lebontották.[29]

A szobor helyének utóélete[szerkesztés]

Ter-Ghazaryan szerint „miután a Lenin-szobor ledőlt, a Köztársaság tér egyensúlya megbomlott és a szobor helyének üres tere számos javaslat tárgyát képezte, de végül egyik sem valósult meg”.[31]

2000. december 31-én egy 24 méter magas, lámpákkal megvilágított keresztet emeltek a Lenin-szobor talapzatának helyére, ugyanis Örményország és az Örmény apostoli ortodox egyház 2001-ben ünnepelte, hogy az örmények 1700 éve (301-ben) a világon elsőként vették fel a keresztény hitet államvallásként.[32][33][34][35] A keresztet szimbolikusan 1700 darab lámpa világította meg és a megemlékezés évében tartott ünnepségek központja maradt az év során. 2001 végén az ünnepségek végével a keresztet lebontották. Mivel ideiglenes lett felállítva és felállítását sem előzte meg hosszabb vita, szétszerelése is hasonlóképpen zajlott.[11]

2004 februárjában egy hirdetőtábla méretű tévéképernyőn különböző hirdetések futottak a tér üres részén 2006-ig.[11][36]

Javaslatok a szobor pótlására[szerkesztés]

Számos pályázatot tartottak Örményországban, hogy megoldást találjanak a Lenin-szobor hiánya okozta űrnek. Az egyik legnépszerűbb javaslat Szaszuni Dávid (örményül: Սասունցի Դավիթ) szobrának a Köztársaság térre való áthelyezését javasolta. Ter-Ghazaryan szerint az örmény nemzeti hős politikamentes megítélése miatt megfelelő választás lenne, azonban 2013-as írása szerint a jereváni vasútállomás előtt álló szobor áthelyezése „valószínűtlennek tűnik”.[37]

Szökőkutak[szerkesztés]

Több üzemen kívül töltött év után a zenélő szökőkutak a francia Aquatique Show International cég[38] körülbelül 1,4 millió euróért renoválta.[39] 2007 szeptemberétől ismét üzemelnek.[40]

Karácsonyfa[szerkesztés]

Minden év decemberében karácsonyfát állítanak fel a téren 1950 óta.[41]

Ivókút[szerkesztés]

Az ivókút 2005-ben

Az Örmény Történeti Múzeum és a Nemzeti Galéria előtt található ivókút avagy pulpulak (örményül: պուլպուլակ, IPA: [pulpuˈlɑk]) hét kis ivókútból áll és 1965-ben lett felállítva, majd 2010-ben felújítva.[38]

Események és incidensek[szerkesztés]

Parádék[szerkesztés]

A szovjet idők alatt a téren május 1-jén (a munka ünnepe), május 9-én (a győzelem napja, 1969-ig)[29] és november 7-én (nagy októberi forradalom) tartottak tartottak katonai parádékat.[29][42] A Szovjet Örményország vezetői a Lenin-szobor alatti pódiumról szemlélték a parádékat.[42] Az utolsó parádékat 1988-ban tartották.[29] Örményország függetlenségét ünneplő katonai parádét először 1996. szeptember 21-én (5. évforduló) tartottak,[43] majd 1999-ben (8. évforduló),[44] 2006-ban (15. évforduló),[45][46] 2011-ben (20. évforduló),[47] és 2016-ban (25. évforduló).[48]

Koncertek[szerkesztés]

2006. szeptember 30-án a francia–örmény énekes, Charles Aznavour adott koncertet a Köztársaság téren.[49]

2015. április 23-án az örmény–amerikai System of a Down rockbanda először lépett fel az országban. Az ingyenes koncert az örmény népirtás századik évfordulójának emlékére ajánlották és ezrek vettek rajta részt.[50][51][52]

2017. június 8-án az orosz hipp-hopp előadó, Timati adott ingyenes koncertet a téren, amelyen több mint 40 000-en vetten részt.[53]

Politikai demonstrációk[szerkesztés]

Szovjet időszak[szerkesztés]

1965. április 24-én egy nagy demonstrációt tartottak a téren és Jereván több pontján az örmény népirtás 50. évfordulóján.[54][55][56]

1974 januárjában Razmik Artavazdi Zohrabján(wd), a Nemzeti Egységpárt egy tagja Lenin portréját égette a téren tüntetve ezzel a szovjet uralom ellen.[57]

Független Örményország[szerkesztés]

Demonstráció a Köztársaság téren 2018. április 20-án

A 2008-as elnökválasztást követően a győztes Szerzs Szargszján 60 000–70 000 fős gyűlést tartott a téren, ahova Jereván és Örményország különböző részeiről szállították buszokkal lelkes támogatóit. Sokan közülük a Szabadság tér felé haladtak, ahol a második helyezett, ellenzéki Levon Ter-Petroszján tartott hasonló eseményt.[58] Levon Ter-Petroszján támogatóinak demonstrációjának márciusi véres feloszlatását követően a teret napokra megszállták az Örmény Fegyveres Erők.[59]

2012. május 4-én az Örmény Köztársaság Párt választási gyűlésén egy ember rágyújtott tucatnyi hidrogénnel töltött óriáslufi mellett, amelyek felrobbantak. Legkevesebb 144 személy sérült meg az incidensben.[60][61][62]

2018. április 17-e és 23-a között hatalmas demonstrációk zajlottak a téren követelve Szerzs Szargszján kormányfő lemondását. Nikol Pasinján ellenzéki vezető április 22-ei letartóztatását követően rendőri erők vonultak a térre és tüntetőket vettek őrizetbe.[63][64][65] Ezt követően 115–160 000 fős tömeg gyűlt össze a téren és a környező utcákon.[66][65] Másnap, 23-án Szargszjan lemondását követő tömegünnepély központjává vált.[67][68] Április 24-én, az örmény népirtás emléknapján tucatnyi tüntető gyűlt össze, hogy megtisztítsa a teret és szomszédos utcákat.[69]

Egyéb események[szerkesztés]

1968-ban Jereván alapításának 2750. évfordulójának ünnepét a téren tartották.[42] Ferenc pápa katolikus egyházfő és II. Karekin, az örmény apostoli ortodox egyház vezetője 2016. június 25-én ökumenikus imát tartott a Köztársaság téren.[70][71] Az eseményen mintegy 50 000 ember vett részt.[72] 2018. október 21-én Jereván alapításának 2800. évfordulóját nagyszabású eseménysorozattal ünnepelték, mely keretében a tér számos programnak – köztük a gálakoncertnek és a tűzijátéknak – adott helyet.[73][74][75]

Panorámakép[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Republic Square, Yerevan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j Örmény Köztársaság kormánya: Հայաստանի Հանրապետության Երևան քաղաքի պատմության և մշակույթի անշարժ հուշարձանների պետակական ցուցակ [List of historical and cultural monuments of Yerevan] (örmény nyelven). arlis.am . Armenian Legal Information System, 2004. november 2. [2016. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  2. a b c d Tigranian 1985, 25. o.
  3. a b Avetisyan 1979, 80. o.
  4. a b Հանրապետության հրապարակ [Republic Square]. In Armenian Concise Encyclopedia. I–IV (örményül) 1999. 296. o.  
  5. Pechakjian, Pauline: The 10 Best Hotels & Inns in Yerevan, Armenia. theculturetrip.com , 2016. április 28. [2018. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.) „...Republic Square, referred to by locals as the Hraparak...”
  6. De-Sovietized Streets. (angolul) Armenian International Magazine, (2001. szeptember) 17. o. „The street just off Hraparak...”
  7. Victor E. Louis – Jennifer M. Louis: Louis motorist's guide to the Soviet Union. (angolul) (hely nélkül): Pergamon Press. 1987. 517. o. ISBN 9780080318172 „The centre of Erevan is Lenin Square; it was built as an architectural whole using the Armenian national style of architecture.”  
  8. Vartan Gregorian: The Road to Home: My Life and Times. (angolul) (hely nélkül): Simon and Schuster. 2008. 178. o. ISBN 9781439129111 „Buildings around the square were designed to reflect some features of ancient Armenian architecture.”  
  9. a b c Government Building History (angol nyelven). Government of the Republic of Armenia. [2016. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  10. Schmemann, Serge: In the Caucasus, Ancient Blood Feuds Threaten to Engulf 2 New Republics (angol nyelven). The New York Times, 1992. július 8. (Hozzáférés: 2018. június 22.) „On the former Lenin Square, now Republic Square, the statue of Lenin is gone and his pedestal is being prepared for demolition.”
  11. a b c Ter-Ghazaryan 2013, 584. o.
  12. (cím nélkül) . (angolul) Travel to the USSR, 92–103. sz. (1983) III. o. „The city's architectural highlight is Lenin Square, with its statue of Lenin, Government House, the Armenia Hotel, the picture gallery and other buildings. The main streets branch out from Lenin Square.”
  13. Eugenie Harris Gross – Jeffrey Gross: The Soviet Union: a guide for travellers. (angolul) (hely nélkül): J. Murray. 1977. 255. o. „Lenin Square, at the center of the city, contains the most outstanding architectural ensemble in Yerevan. The buildings surrounding the square express a single architectural concept.”  
  14. Deirdre Holding: Armenia: with Nagorno Karabagh. (angolul) (hely nélkül): Bradt Travel Guides. 2014. 128. o. ISBN 9781841625553  
  15. Richard Brookes: The General Gazetteer; or Compendious Geographical Dictionary. (angolul) 17. kiadás. London: (kiadó nélkül). 1820. ERN–ERZ. o. „Erivan ... The Meidan is and open square, 400 paces over, in which are very fine trees.”  
  16. Yerevan Walking Tour: Republic Square Excavations. armenianheritage.org . Armenian Monuments Awareness Project. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  17. Հանրապետության հրապարակ (örmény nyelven). yerevan.am . (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  18. Ter-Ghazaryan 2013, 579. o.
  19. a b Katherine Verdery: What Was Socialism, and What Comes Next? (angolul) Princeton, New Yersey: Princeton University Press. 1996. 232. o. ISBN 9781400821990  
  20. Tigranian 1985, 27. o.
  21. 1947-1991 Հայաստանի պետական պատկերասրահ [1947-1991 The State Gallery of Armenia] (örmény nyelven). gallery.am. Nemzeti Galéria
  22. A. O. Gevorgian: Yerevan. In Nagy szovjet enciklopédia. (angolul) 1979. „The main architectural ensemble of the city is Lenin Square, at which several streets converge. On the square are a monument to V. I. Lenin (cast bronze, 1940, sculptor S. D. Merkurov), the Government House of the Armenian SSR (1926-41, A. I. and G. A. Tamanian), the second Government House (1955, S. A. Safarian, V. A. Arevshatian, and R. S. Israelian), the Armenian Historical Museum (1975), the Hotel Armenia (1958), and the building of the Communications Ministry and the Trade Union Council (1956-58); the last three were designed by M. V. Grigorian and E. A. Sarapian.”  
  23. Armenia Marriott Hotel Yerevan. marriott.com
  24. Matthew Karanian – Robert Kurkjian: Edge of Time: Traveling in Armenia and Karabagh. (angolul) 2. kiadás. (hely nélkül): Stone Garden Productions. 2002. ISBN 0967212022, ISBN 978-0967212029 „The country's flagship hotel is still the massive Hotel Armenia, which faces Republic Square in the heart of the city. In 2003 the hotel will be renamed the Armenia Marriott Hotel Yerevan to reflect its new ownership.”  
  25. Marriott. (angolul) Asian Hotel & Catering Times, XXVI. évf. (2001) 7. o. „...the 380-room Armenia Marriott Hotel Yerevan.”
  26. Սամվել Սաֆարյան վաստակավոր ճարտարապետ [Samvel Safaryan] (örmény nyelven). archmuseum.am. National Museum-Institute of Architecture of Armenia. „...Կառավարական 2-րդ շենքը Երևանի Հանրապետության հրապարակում (համահեղինակներ՝ Ռ.Իսրաելյան, Վ.Արևշատյան)...”
  27. a b History. mfa.am. Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Armenia. [2016. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  28. Շրջայց Երևանով. Հանրապետության հրապարակ [Yerevan Walking Tour: Republic Square] (örmény nyelven). armenianheritage.org. (Hozzáférés: 2018. július 17.)
  29. a b c d e Լենինի արձան` (ան)կենդանի պատմություն (örmény nyelven). mediamax.am , 2012. november 27. [2016. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  30. Խոսող կոթողներ. Լենինի արձան (örmény nyelven). 1tv.am . Public Television of Armenia, 2015. július 10. [2016. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  31. a b Ter-Ghazaryan 2013, 583. o.
  32. Armenia – Which Nation First Adopted Christianity? (angol nyelven). Ancienthistory.about.com, 2009. október 29. [2012. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 25.)
  33. Visit Armenia, It is Beautiful (angol nyelven). Visitarmenia.org. (Hozzáférés: 2010. január 25.)
  34. Armenia Information – Welcome to Armenia (angol nyelven). Welcomearmenia.com. [2010. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 25.)
  35. Blog Archive " Which is the first country to adopt Christianity? (angol nyelven). Did You Know it. [2009. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 25.)
  36. Tuayeva, Salima. „From Vladimir to Video: Action movies replace a stoic dictator in Republic Square”, ArmeniaNow, 2004. február 6. 
  37. Ter-Ghazaryan 2013, 585. o.
  38. a b Հրապարակի շատրվաններն ու ցայտաղբյուրը` կենդանի պատմություն (örmény nyelven). mediamax.am, 2013. április 3. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  39. Հրապարակում ջրային հրավառություն է լինելու (örmény nyelven). Aravot, 2007. június 25.
  40. Երևանի Հանրապետության հրապարակի շատրվանները կգործարկվեն մինչև նոյեմբերի 1֊ը”, 2007. szeptember 27. (örmény nyelvű) 
  41. Ամանորը եւ տոնածառը Երեւանում` կենդանի պատմություն”, mediamax.am, 2012. december 26. (örmény nyelvű) 
  42. a b c Ter-Ghazaryan 2013, 582. o.
  43. Զորահանդես. 7 տարվա ընթացքում ոչ մի նոր տեխնիկա (örmény nyelven). A1plus, 2006. szeptember 21. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.) „...1996 եւ 1999 թվականների զորահանդեսների...”
  44. Armenia Marks Independence Anniversary With Military Parade. Asbarez, 1999. szeptember 21. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  45. Հանրապետության հրապարակում անցկացվեց զորահանդես` նվիրված ՀՀ անկախության 15րդ տարեդարձին (örmény nyelven). Armenpress, 2006. szeptember 21. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  46. Military parade is over in Yerevan: Armenian tricolor in the sky and 15 artillery salvos (photo report) (angol nyelven). REGNUM News Agency, 2006. szeptember 21. [2009. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  47. Danielyan, Emil: Armenia Parades Military Might On Independence Day (angol nyelven). azatutyun.am. Radio Free Europe/Radio Liberty Armenian Service, 2011. szeptember 21. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  48. Military Parade Highlights Independence Day Celebrations in Armenia (angol nyelven). Asbarez, 2016. szeptember 21. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  49. Charles Aznavour’s concert in Armenia (angol nyelven). Repat Armenia Foundation. [2016. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  50. Westcott, Lucy: System of a Down's Pilgrimage to Commemorate the Armenian Genocide (angol nyelven). Newsweek, 2015. április 23. [2016. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  51. Watch System of a Down's First Ever Armenian Show. Rolling Stone, 2015. április 23. [2018. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  52. Tankian’s Message: SOAD vocalist speaks to crowd on Genocide during concert in Yerevan (angol nyelven). ArmeniaNow, 2015. április 24. [2018. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  53. Տիմատիի բացօթյա համերգին Երևանում ավելի քան 40.000 հանդիսատես էր հավաքվել (örmény nyelven). PanARMENIAN.Net, 2017. június 9. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  54. Mark Malkasian: Gha-ra-bagh!: The Emergence of the National Democratic Movement in Armenia. (angolul) Detroit: Wayne State University Press. 1996. 76. o. ISBN 9780814326046 „They were also among the university students who skipped classes on 24 April 1965, marching instead toward Yerevan's Lenin Square...”  
  55. Karen Petrone: The Great War in Russian Memory. (angolul) Bloomington: Indiana University Press. 2011. 288. o. ISBN 9780253001443  
  56. Benjamin Lieberman: The Holocaust and Genocides in Europe. (angolul) London: A&C Black. 2013. 213. o. ISBN 9781441194787 „On the fiftieth anniversary of the Armenian Genocide thousands gathered in Lenin Square in the Yerevan...”  
  57. Simon Payaslian: The Political Economy of Human Rights in Armenia: Authoritarianism and Democracy in a Former Soviet Republic. (angolul) London; New York: I.B. Tauris. 2011. 87. o. ISBN 9780857731692 „In January 1974, Razmik Zohrapyan, a member of the NUP, burned Lenin‖s picture in Lenin Square (now Republic Square) in protest of Soviet totalitarian rule.”  
  58. Pennington, Joseph: Ltp And Sargsian Hold Dueling Rallies; Ltp Wins Hands Down (angol nyelven). Jereváni Amerikai Nagykövetség. WikiLeaks, 2008. február 28. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  59. Tavernise, Sabrina: Emergency Order Empties Armenian Capital’s Streets (angol nyelven). The New York Times, 2008. március 3. (Hozzáférés: 2018. június 22.) „By Sunday night, military units moved in, taking up position at places like the government buildings at Republic Square.”
  60. Vote 2012: Accident at RPA rally causes 144 injuries (angol nyelven). ArmeniaNow, 2012. május 4. [2018. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  61. Ruzanna Stepanian–Hovannes Shoghikian: Scores Injured As Balloon Blasts Spark Chaos At Armenian Election Rally (angol nyelven). Radio Free Europe/Radio Liberty Armenian Service, 2012. május 4. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  62. Veszélyes választási gyűlésre járni. Index.hu, 2012. május 6. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  63. Armenian Protesters Detained At Yerevan's Central Square (angol nyelven). Radio Free Europe/Radio Liberty, 2018. április 22. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  64. Police forces deployed to Republic Square, protesters being detained (VIDEO) (angol nyelven). news.am, 2018. április 22. [2018. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  65. a b Benedek, Armen Grigoryan, Zsigmond: Tüntetések söpörték el Örményország erős emberét. Index.hu, 2018. április 23. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  66. Kucera, Joshua: Armenian opposition leader arrested, but protesters rally (angol nyelven). eEurasianet, 2018. április 22. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  67. Navasardian, Boris: Armenia looks to the future as protesters celebrate resignation of Prime Minister Serzh Sargsyan (angol nyelven). The Independent, 2018. április 23. [2018. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  68. Thousands Celebrate As Armenia's Longtime Ruler Sarkisian Steps Down (angol nyelven). RFE/RL, 2018. április 23. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  69. Ghazaryan, Diana: Yerevan's Republic Square: Protest Epicenter Gets Citizen Clean-Up (angol nyelven). Hetq Online, 2018. április 24. [2018. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  70. Ecumenical Prayer Vigil for Peace: Address of the Holy Father (angol nyelven). Apostoli Szentszék, 2016. június 25. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  71. Pope Francis Holds Ecumenical Service at Yerevan’s Republic Square (angol nyelven). Armenian Weekly, 2016. június 26. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  72. Povoledo, Elisabetta: Pope Francis to Armenians: Seek Peace, but Never Forget Genocide (angol nyelven). The New York Times, 2016. június 25. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  73. Raffi Elliot: Yerevan Celebrates 2800 Years (angol nyelven). The Armenian Weekly, 2018. november 1. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
  74. ԵՐԵՎԱՆ 2800 (örmény nyelven). yerevan2800.am, 2018. [2018. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
  75. Yerevan 2800 | Programs of events (angol nyelven) (PDF). yerevan.am, 2018. (Hozzáférés: 2018. december 22.)

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]