Közlekedési lámpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közlekedési lámpa Portsmouthban, Angliában, amit a Siemens Helios gyártott

A közlekedési lámpa (más néven közlekedési jelzőlámpa, stoplámpa vagy villanyrendőr) olyan elektromos berendezés, melynek segítségével az utakon szabályozható a közlekedés menete. Városokban világszerte alkalmazzák a forgalomban résztvevők közlekedésének szabályozására forgalmas útkereszteződésekben és gyalogos átkelőhelyeken. A közlekedésben résztvevők általános érvényű, egyoldalúan szabályozott elsőbbségi haladása (pl. jobbkéz-szabály) miatt, kialakulhatnak torlódások a forgalmi kereszteződésekben, és ezek megelőzésére, az irányonként ütemezett haladás biztosítása érdekében kiválóan alkalmas a forgalom működésének fenntartására.

Elfogadott az oszlopon elhelyezett háromszínű változata: piros, sárga és zöld világító színvilággal ellátott fényjelzés, mely sorrendjében is követi ezt fentről lefelé, ezáltal a színvakoknak is lehetővé téve felismerését. A világító piros fény a kötelezően történő megállást, a zöld pedig a haladást jelenti, a sárga a veszély felhívására vagy a másik két színre történő átváltást (forgalmi rendben történő változást) jelezheti előre (a sárga használata országonként eltérhet).

Az útkereszteződések bonyolultsága és esetleges speciális közlekedési szabályok miatt egyes országokban eltérő a közlekedési lámpa használata eltérhet. Okozhatják az eltérést például gyalogosok, kerékpárosok, állatok, buszok, villamosok közlekedése miatti különbségek, valamint az irányváltásra vonatkozóan elsőbbségadást érintő eltérő szabályozás.

Története[szerkesztés]

Marshalite közlekedési jelző óra, melyet korábban Ausztráliában, Melbourne-ben használtak

Az első közlekedési lámpát 1868. december 10-én helyezték forgalomba Londonban, a Westminster-palota előtti Great George Street és a Bridge Street kereszteződésben. Feltalálója John Peake Knight nottinghami vasútmérnök volt. A jelzőberendezés hasonlított a vasúti közlekedésben akkor alkalmazott szemaforhoz és éjszakai használatban piros és zöld fényjelzését gázüzemű lámpái biztosították. A gázlámpa fényét egy kar mozgásával úgy szabályozták, hogy az eltakarta az éppen nem szükséges fényt adó részt, működtetését a forgalmi kereszteződésben szolgáló rendőr üzemeltette. A lámpa 1869. január 2-án felrobbant és a szolgálatban lévő rendőr életét vesztette a balesetben.[1]

A modern elektromos közlekedési lámpa amerikai találmány, az elsőt Carlton Cole Magee készítette 1932-ben, és 1935-ben az USA-ban, Oklahoma városában helyezték üzembe.[2] Ennél korábban is használtak az Egyesült Államokban közlekedési lámpát, 1912-ben Salt Lake Cityben egy rendőr találmányaként alkalmazták az első zöld-piros elektromos lámpát. Ennek a lámpatípusnak az első forgalomba hozott változatát 1914. augusztus 5-én telepítette az Amerikai Közlekedési és Távközlési Vállalat Clevelandben az East 105 Street és a Euclid Avenue útkereszteződésében.[3][4] A lámpa két színe – a piros és a zöld – mellett egy berregő berendezés keltette hangjelzés szolgálta a figyelemfelhívást a szín és egyúttal a forgalmi rend változására. A lámpa különlegessége volt, hogy a rendőrség és a tűzoltóság is át tudta állítani vészhelyzet (riasztásuk) esetén.[5]

Az első, három színt használó közlekedési lámpát 1920-ban William Potts rendőrtiszt készítette el Michigan államban, Detroitban.[6] 1923-ban Garrett Morgan szabadalmaztatott saját készítésű közlekedési lámpát. A legtovább működő közlekedési lámpát az USA-ban Ohio államban, Ashvilleben használták, ahol 1982-ig működött egy forgalmas kereszteződésben, majd végül a helyi múzeumba került.[7] Az első összekapcsolt közlekedésilámpa-hálózatot 1917-ben Salt Lake Cityben építették ki; ez 6 részegységből állt, és ember irányította. Automata vezetési módban üzemelő készüléket első alkalommal 1922 márciusában Texas államban, Houston városában mutattak be.[8] Az első, kísérletképpen üzemelő közlekedési lámpát Angliában 1927-ben Wolverhamptonban állították üzembe.[9] Magyarországon az első berendezést Budapesten a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél állították fel, a Corvin Áruház mellett 1926-ban.[10][11]

A közlekedési lámpák különbözősége[szerkesztés]

A közlekedési lámpát kiegészíthetik különböző segédlámpákkal például a buszok forgalmának gyorsabb szabályozására. A képen látható berendezés az Egyesült Királyságban, Warringtonban található

Különböző régiókban a közlekedési lámpák működése is különböző lehet, vagy a gyártási technológiából adódóan különböző működési elvet követhet. A villamosok és a vonatok közlekedését is segíthetik a kereszteződésekben különböző speciális forgalmi lámpák. Példa még a különbözőségre a Kanadában használt egyfényű villogó zöld lámpa, mely jelzi az autóval közlekedőknek, hogy elsőbbségük van balra kanyarodáskor a szembejövő haladókkal szemben és nem közlekedhetnek ekkor a gyalogosok sem.

Háromfényű lámpák[szerkesztés]

Animáció a háromfényű közlekedési lámpa működésére (a piros-sárga jelzés nélkül)
Tipikus spanyolországi lámpa, mely mutatja mind a három színjelzést

Az általános elfogadott szabvány szerinti három fény színe a piros, a zöld és a középen elhelyezett sárga. Ha vízszintesen helyezik el őket, akkor a piros a bal oldalán van a zöldnek. Felszerelését az adott ország közlekedési szabályai határozzák meg, de befolyásoló tényező, hogy melyik oldalon (jobb vagy bal) történik a közlekedés.

Szabad és tilos jelzés sorrendje[szerkesztés]

A legtöbb országban – így Magyarországon is – a zöld a szabad (mehetsz!), a sárga „készülj fel a megállásra”, a piros pedig az álljt jelenti. Oroszországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Ausztriában, Izraelben, valamint Kanada és Mexikó bizonyos területein pár másodpercig a zöld fény villog és utána a sárga jön. Új-Zélandon[12] és Kanadában[13] a sárga jelzésnél is meg kell állni, mert ellenkező esetben könnyen balesetet okozhatunk. Az Egyesült Királyságban a sorrend zöld (mehetsz!), sárga (állj!) és piros (állj!).

Tilos és szabad jelzés sorrendje[szerkesztés]

Jellemzően használt sorrendben a piros (állj!), a zöld (mehetsz!), de van, ahol ez kiegészül a sárga (felkészülés a forgalmi változásra!) jelzéssel. Németországban, Oroszországban és Magyarországon is más a sorrend: piros (állj!), piros és sárga együtt (állj, felkészülés a haladásra), zöld (mehetsz!).[14]

Villogó sárga fényjelzés[szerkesztés]

A villogó sárga fényt a nagyobb útkereszteződések és veszélyes kanyarok esetén a veszélyre felhívó jelzésként több országban használják, így Magyarországon is. Ezen túlmenően az elsőbbségre, esetleg a magasabb rangú útkereszteződésre irányíthatja a közlekedők figyelmét vagy jelentheti a jelzőkészülék üzemen kívüli állapotát is. Az Egyesült Királyságban és Írországban használt pelikán gyalogátkelőhelyen történő gyalogosforgalom lehetőségét a villogó sárga fény jelzi a gépjárművel közlekedők részére. Kanadában a villogó sárga jelentése, hogy vezess óvatosan és ezt kombinálják a villogó pirossal is, ami a kötelező érvényű megállást jelenti a négyirányú kereszteződésekben. Több országban alkalmazzák, így nálunk is, hogy időszakosan zsúfolt útkereszteződésekben forgalommentes időszakban csak a villogó sárga fény működik, felhívva a közlekedők figyelmét arra, hogy ott körültekintéssel haladjanak át.

Villogó piros fényjelzés[szerkesztés]

A villogó piros – hasonlóan a folyamatos piros jelzéshez – a kötelező megállást jelenti.

Gyalogátkelőhely lámpái[szerkesztés]

Általános gyalogos lámpa
Gyalogos lámpa Kijevben
Hangjelző berendezéssel ellátott lámpa vakoknak

A gyalogos közlekedési lámpák általában kétfényűek. A piros jelenti az állj és a zöld a mehetsz jelzést. A zöldnél fontos tudni, hogy a gyalogos körültekintő átkelését hagyja jóvá és ez Magyarországon is érvényes.[15] A lámpáknak általában van villogó, „figyelemfelhívó” üzemmódja is. Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland gyalogátkelőhelyein a lámpák piros fénye villog, míg Európában a zöld teszi ugyanezt, jelezve a forgalmi rend változását. A színeken túlmenően a lámpák ember formájú világító alakkal is szemléltetik a jelzéseket. A sétáló emberalak a zöldhöz, míg az álló a piroshoz ad még nagyobb hangsúlyt. Van olyan berendezés is, amelyik írásos fényjelző berendezéssel működik és „Walk” (mehetsz!) felirattal is kiegészítve működik és több országban hangjelzés is nagy segítséget jelent a látássérültek átkelésében.

Európában[szerkesztés]

Az európai országokban a gyalogátkelőknél a lámpák általában kettős fényjelző berendezések vagy ritkábban hármasak, de sok esetben csak táblák jelzik azt és általában megengedi a kerékpárosok haladását is egyszerre a gyalogosokkal.[16]

Fényjelzések jelentései:

  • Zöld: Körültekintéssel át lehet haladni
  • Sárga (ha használja a berendezés): ugyanazt jelenti, mint a villogó zöld (forgalmi rend változás várható)
  • Villogó zöld: A gyalogátkelő mielőbbi elhagyását jelzi és már nem lehet megkezdeni az átkelést, ha ez a jelzés van érvényben.
  • Piros: Tilos az átkelés

Észak-Amerikában[szerkesztés]

Szöveges jelző (walk/don’t walk)

A legtöbb észak-amerikai gyalogátkelőhelyen a feliratot használó berendezés található (WALK/DON’T WALK, magyarul mehetsz/nem mehetsz jelentéssel). Jelölést alkalmazó berendezések használatával is lehet találkozni, melyek piros tiltó kézjelet és világoskék járó alakot alkalmaznak. Egyre több fajta berendezést telepítenek és van olyan, amely időkijelzővel kiegészítve mutatja a jelzésváltás idejét is.

Fényjelzések jelentései:

  • Fehér (járó alak vagy „WALK” mehetsz felirat): Körültekintéssel át lehet haladni
  • Villogó piros (álljt jelző kéz vagy „DON’T WALK”, nem mehetsz felirat): A gyalogátkelő mielőbbi elhagyását jelzi és már nem lehet megkezdeni az átkelést, ha ez a jelzés van érvényben.
  • Piros: Tilos az átkelés!

Közlekedési lámpák galériája[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. The man who gave us traffic lights (angol nyelven). BBC home, 2009. július 22. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  2. Mary Bellis: The History of Roads and Asphalt (angol nyelven). Inventors.about.com, 1952. február 5. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  3. Sessions, Gordon M.. Traffic devices: historical aspects thereof. Washington: Institute of Traffic Engineers, 27–28. o (1971) 
  4. (1914. 08) New Traffic Signal Installed (angol nyelvű). The Motorist : official journal of the Ohio State Automobile Association, 28–29. o, Kiadó: Ken Pub. Co.  
  5. USPTO # 1251666 Sept. 22, 1913 (angol nyelven). Patimg2.uspto.gov. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  6. Moyer, Sheldon (1947. March). Mr. 'Trafficlight' (angol nyelvű). Motor News, 14–15,27. o, Kiadó: Automobile Club of Michigan.  
  7. Neato Stuff At the Ashville Museum. Ashville Area Heritage Society. Hozzáférés ideje: 2008-04-16.
  8. Section 1.5: "System Evolution", Traffic Control Systems Handbook, Federal Highway Administration Report FHWA-HOP-06-006, 2005. november
  9. Wolverhampton's Blue Plaques Lichfield Street, Fryer Street, Wulfruna Street & Victoria Square (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 6.)
  10. Az első közlekedési lámpa. a Tolnai Világlap tudósítása 1927-ből. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  11. Hídvégi Ágnes: Budapest anno és most. holnapmagazin.hu. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  12. Land Transport New Zealand - Road Code - Giving way at controlled intersections (angol nyelven). Landtransport.govt.nz, 2009. április 30. (Hozzáférés: 2010. január 6.)
  13. Canadian Province of Prince Edward Island Department of Transportation (angol nyelven). Gov.pe.ca. (Hozzáférés: 2010. január 6.)
  14. Signs and markings (angol nyelven). Highway Code. UK Government. (Hozzáférés: 2010. január 10.)
  15. Gázolás a zebrán: A nagymama után az unoka is meghalt. hirszerzo.hu, 2008. május 23. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  16. European signals in the collection. (angol nyelven). freewebs.com. (Hozzáférés: 2010. május 4.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Traffic light című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Közlekedési lámpa témájú médiaállományokat.