Közelebb, közelebb, Uram, hozzád!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Közelebb, közelebb, Uram, hozzád! (protestánsok által használt fordítás szerint: Hadd menjek, Istenem, mindig feléd!) egy a XIX. századból származó keresztény himnusz, amelyet mind a mai napig énekelnek elsősorban a zarándokok, de egyéb fontosabb alkalmakkor is felcsendül, például esküvőkön, temetéseken.

A dal szövege Mózes első könyve 28,11-12 verseire, Jákob álmára utal: „Egy olyan helyre ért, ahol eltölthette az éjszakát, mikor a nap lement. Fogott egyet az ott levő kövek közül, azt a feje alá tette, és lefeküdt azon a helyen. És álmot látott: Egy létra volt a földre állítva, amelynek teteje az égig ért, és Isten angyalai jártak azon fel és le.”

Az eredeti kotta az eredeti dalszöveggel

Szöveg és zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalt 1841-ben, essexi otthonában írta Sarah Flower Adams, unitárius felekezetű brit színész és komika. Első ízben Adams nővére, Eliza Flower zenésítette meg, és William Johnson Fox Hymns and Anthems című gyűjteményében jelent meg.[1]

Az Egyesült Királyságban a dalt rendszerint John Bacchus Dykes 1861-ben írt Horbury című himnuszának dallamára éneklik.[2] A világ többi részén leginkább Lowell Mason dallama, az 1856-ban írt Bethany kapcsolódik hozzá. A brit metodisták a Propior Deo című Arthur Sullivan-dalt kedvelik.[3] Sullivan még egy zenét írt a szöveghez St. Edmund címmel. További 19. századi megzenésítések kapcsolódnak N. S. Godfrey,[4] W. H. Longhurst,[5] Herbert Columbine,[6] Frederic N. Löhr,[7] Thomas Adams[8] nevéhez, valamint ismeretes még William Sterndale Bennett és Otto Goldschmidt közös műve.[9] 1955-ben Sir Jack Westrup angol zeneszerző és muzikológus négy énekesre és orgonára komponált egy himnuszt a szöveghez.[10]

Dalszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katolikusok által használt szöveg Az Evangélikus énekeskönyvben szereplő fordítás[11]
Közelebb, közelebb, Uram, hozzád!
Boldogan ölelem keresztedet át.
Édes lesz az nekem, hisz te fogod kezem.
Közelebb, közelebb hozzád, Istenem!
Ha vándorutamon a nap leszáll,
Nyugtot fáradt fejem csak nálad talál.
Álmomban rebegem, ó emeld a szívem:
Közelebb, közelebb hozzád, Istenem!
Lépcsővel álmodom, hozzád vezet,
Kegyelmed fölsegít azon engemet.
Angyali szózat hív, repes feléd a szív,
Közelebb, közelebb hozzád, Istenem!
Tövises szűk úton a mennybe fel,
Vándorló gyermeked bizton jut majd el.
Angyalok szárnyain segíts, segíts nekem.
Közelebb, közelebb hozzád, Istenem!
Repeső szárnyakon, felhőkön át,
A csillagok fölé, fel, Uram, hozzád.
Melletted a helyem, ó emeld a szívem.
Közelebb, közelebb hozzád, Istenem!
Tudom, ha arcodat megláthatom,
Végetér majd akkor sok-sok bánatom.
Sóhajom végszava e hű ima legyen!
Közelebb, közelebb hozzád, Istenem!
Hadd menjek, Istenem, mindig feléd,
Fájdalmak útjain mindig feléd!
Ó, sok keresztje van, de ez az én utam,
Mert hozzád visz, Uram, mindig feléd.
Ha este száll reám, s csöndes helyen
Álomra hajtanám fáradt fejem:
Nem lesz, hol nyughatom, kő lesz a vánkosom,
De álomszárnyakon szállok feléd.
Szívemtől trónodig – mily szent csoda! –
Mennyei grádicsok fényes sora.
A szent angyalsereg mind nékem integet.
Ó, Uram, hadd megyek én is feléd!
Az álom s éj után kél újra fény,
Új hittel a követ megáldom én.
Templommá szentelem, hogy fájdalmas szívem,
Uram, hozzád vigyem, mindig feléd!
Csillagvilágokat elhagyva már,
Elfáradt lelkem is hazatalál.
Hozzád ha eljutok, lábadhoz roskadok,
Ott majd megnyughatom örökre én!

A hatodik versszak nem része az eredeti dalszövegnek, csak később adták hozzá. Magyarországon kívül sehol nem éneklik ezt a bizonyos utolsó versszakot.

RMS Titanic és SS Valencia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dal a Titanic óceánjáróhoz annyiban kapcsolódik, hogy néhány túlélő szerint a hajó vonószenekara ezt a himnuszt játszotta a hajó süllyedése közben. Violet Jessop például 1934-ben azt mondta a szerencsétlenségre emlékezve, hogy hallotta, ahogy ezt a himnuszt játsszák; Archibald Gracie ezzel szemben kifejezetten tagadta saját emlékezésében, amelyet közvetlenül a süllyedés után írt, Harold Bride rádiókezelő pedig az Autumn dallamát hallotta,[12] amely feltehetőleg Archibald Joyce akkoriban népszerű keringőjére, a Songe d'Automne-ra vonatkozik.[13] A Bethany dallamát használták az 1943-ban készült Titanic című filmben és Jean Negulesco 1953-as azonos című filmjében, illetve a Horbury dallamát Roy Ward Baker 1958-as filmjében (A Night to Remember). James Cameron 1997-es Titanic-ja ismét a Bethany dallamát vette elő.[3]

Wallace Hartley, a hajó zenekarának vezetője, aki a zenekar többi tagjával együtt a hajóval együtt elmerült, szerette a dalt, és azt kívánta, hogy ezt játsszák a temetésén. Brit metodistaként valószínűleg a Horbury és a Propior Deo változat ismerős volt számára, de a Bethany nem. Apja metodista karvezetőként több mint harminc éven át a Propior Deo változatot használta templomi szolgálata során. Családja biztos volt abban, hogy Wallace Hartley a Propior Deo dallamát adta volna elő, ezért ennek a kezdő hangjegyei láthatóak síremlékén.[14][15] Herman Finck, a londoni Palace Theatre zenei igazgatója, aki beszélt a Titanic túlélőivel, később ezt írta: „Vészhelyzet esetén a hajózenekartól azt várják, hogy játsszon az utasok megnyugtatására. Miután a Titanic nekiütközött a jéghegynek a zenekar könnyűzenét kezdett játszani, tánczenét, vidám dalokat - bármit, ami megakadályozhatta a pánik kitörését az utasok között.”[16]

A Közelebb, közelebb, Uram, hozzád!-ot énekelték viszont az 1906-ban elsüllyedt SS Valencia legénysége és utasai. Elképzelhető, hogy ez az esemény a forrása a Titanichoz kapcsolódó legendának.[17]

Egyéb vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Taylor & Francis Group. A Historical Dictionary of British Women. Routledge, 3 and 171. o (2003). ISBN 1857432282 
  2. The Musical Times, January 1898, p. 22
  3. ^ a b Bevil, J. Marshall. "And the Band Played On", a Southwest Regional Chapter of the American Musicological Society, Rice University, Houston gyűlésén, 1999 októberében tartott előadás.
  4. The Musical Times, October 1853, p. 270
  5. The Musical Times, March 1860, p. 223
  6. The Musical Times, December 1865, p. 192
  7. The Musical Times, December 1874, p. 730
  8. The Musical Times, February 1895, p. 102
  9. The Musical Times, March 1902, p. 19
  10. The Musical Times, May 1955, p. 1
  11. Evangélikus énekeskönyv, 521. ének A Református énekeskönyv 422. éneke ehhez hasonló szövegváltozatot hoz.
  12. Richards, Jeffrey. Imperialism and Music: Britain, 1876–1953, Manchester University Press: Manchester, 2001, p. 396 isbn = 978-0-7190-6143-1
  13. Howells, Richard Parton. The Myth of the Titanic, Palgrave Macmillan: New York, 1999, p. 128 isbn = 978-0-312-22148-5
  14. Tribute to the Titanic's band and discussion of what was played
  15. Biography of Wallace Hartley, the Titanic's bandmaster
  16. Turner, Steve. The Band that Played On, Thomas Nelson: Nashville, Tennessee, 2011, p. 194 isbn = 978-1-59555-219-8
  17. Baily, Clarence H. "The Wreck of the Valencia", in Pacific Monthly, March 1906, p. 281, idézi Richard Howells: The Myth of the Titanic, ISBN 0-333-72597-2

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nearer, My God, to Thee című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Walter Lord: A Titanic pusztulása (Népszerű Történelem könyvsorozat)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]