Közösségi tudomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A közösségi tudomány (házi tudomány, önkéntes tudomány, civil tudomány, angolul citizen science vagy CS) olyan tudományos kutatás, amelyet részben vagy egészben amatőr (vagy nem hivatásos) tudósok végeznek.[1] A közösségi tudomány felfogható mint "a nyilvánosság részvétele a tudományos kutatásban", amelynek eredménye gyakran a tudományos kutatás előrelépése a tudományos közösségek kapacitásának javításával, valamint a tudományterületek nyilvánosság általi megértésének növelésével.[2][3][4]

A Logan Pass közelében található sziklák átvizsgálása hegyi kecskék után kutatva, Glacier Nemzeti Park Közösségi Tudomány Program keretében

Meghatározás[szerkesztés]

Az Európai Bizottság Digitális Tudományos Egysége és a Socientize.eu 2013-ban kiadott egy "Zöld könyv az közösségi tudományról" című dokumentumot, amely meghatározta a közösségi tudomány fogalmát, miszerint "a nyilvánosság részvétele a tudományos kutatási tevékenységekben, amikor az állampolgárok aktívan hozzájárulnak a tudományhoz szellemi erőfeszítéseikkel, a környezetük ismeretével, vagy eszközeikkel és erőforrásaikkal. A résztvevők kísérleti adatokat és létesítményeket biztosítanak a kutatók számára, új kérdéseket vetnek fel és új tudományos kultúrát hoznak létre."[5][6]

A közösségi tudományt magánszemélyek, csoportok vagy önkéntesek hálózatai végezhetik. A közösségi tudósok gyakran együttműködnek hivatásos tudósokkal a közös célok elérése érdekében. A nagy önkéntes hálózatok gyakran lehetővé teszik a tudósok számára, hogy olyan feladatokat hajtsanak végre, amelyek más eszközökkel túl drágák vagy időigényesek lennének.[7]

Számos közösségi tudományos projekt szolgál oktatási és tájékoztatási célokat.[8][9][10] Ezek a projektek formális tantermi környezethez vagy informális oktatási környezethez, például múzeumok számára készülhetnek.

A közösségi tudomány az elmúlt négy évtizedben fejlődött. A legújabb projektek nagyobb hangsúlyt fektetnek a tudományosan megalapozott gyakorlatokra és a közoktatás mérhető céljaira.[11] A modern közösségi tudomány elsősorban abban különbözik történelmi formáitól, hogy részvételt biztosít a nyilvánosság számára, ezáltal nagyobb méreteket ölt. A technológiát a közösségi tudományos tevékenység legutóbbi robbanásának egyik fő mozgatórugójaként tartják számon.[12]

A Sauk-hegyen látható Cascades Butterfly Citizen Science Team tagjai

2020 februárjában a Timber Press (Workman Publishing Company) kiadta a "The Field Guide to Citizen Science" című gyakorlati útmutatót mindazok számára, akik érdeklődnek a közösségi tudfomány iránt.[13]

Alternatív meghatározások[szerkesztés]

A közösségi tudományának egyéb meghatározásait is javasolták. Például Bruce Lewenstein, a Cornell Egyetem Kommunikációs és S&TS részlege három lehetséges definíciót ír le:[14]

  • A nem tudósok részvétele az egyedi tudományos protokollok szerinti adatgyűjtés folyamatában, valamint az adatok felhasználásának és értelmezésének folyamatában.[14]
  • A nem tudósok bevonása a technikai vagy tudományos elemeket hordozó politikai kérdések valódi döntéshozatalába.[14]
  • A kutatók bevonása a demokratikus és politikai folyamatba.[14]

Egy 2014-es Mashable cikk a következőképpen definiálja a közösségi tudóst: "Bárki, aki idejével és erőforrásaival önként hozzájárul professzionális tudósokkal együttműködve a tudományos kutatáshoz."[15]

Előnyök és korlátok[szerkesztés]

Az állampolgárok részvétele a tudományos projektekben a kíváncsiság és a tudomány jobb megértésének ösztönzési eszközévé vált, valamint példátlan kapcsolatot épít a professzionális tudósok és a nagyközönség között.[4] A National Park Service által 2008-ban közzétett kutatási jelentésben Brett Amy Thelen és Rachel K. Thiet a szakirodalomban korábban közölt következő aggályokat említi az önkéntesek által generált adatok érvényességével kapcsolatban:[16][17]

  • Egyes projektek nem alkalmasak az önkéntesek számára, például ha összetett kutatási módszereket alkalmaznak, vagy sok (gyakran ismétlődő) munkát igényelnek.[16]
  • Ha az önkéntesek nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel a kutatási és ellenőrzési protokollok terén, fennáll az elfogult adatgyűjtés veszélye.

Különösen az adatok pontosságának kérdése marad nyitva. John Losey, a Lost Ladybug közösségi tudományos projekt létrehozója azzal érvelt, hogy a közösségi tudományos adatok költséghatékonysága felülmúlhatja az adatminőséggel kapcsolatos aggályokat, ha megfelelő módon kezelik őket.[18]

2016 decemberében M. Kosmala, A. Wiggins, A. Swanson és B. Simmons szerzők a Frontiers in Ecology and the Environment folyóiratban tanulmányt tettek közzé "Az adatok minőségének értékelése a közösségi tudományban" címmel.[19] Az összefoglaló leírja, hogy az ökológiai és környezeti közösségi tudományos projektek milyen hatalmas potenciállal bírnak a tudomány előmozdításában. A közösségi tudományos projektek befolyásolhatják a szabályozást és támogathatják az erőforrás-menedzsmentet olyan adatkészletek előállításával, amelyeket egyébként nem lenne kifizetődő létrehozni. A "Dióhéjban" (3. oldal) részben négy következtetés szerepel. Ezek a következők: Sablon:Quote frame

  1. A közösségi tudósok által létrehozott adatkészletek megbízhatóan magas minőségűek lehetnek, hasonlóan a szakemberek által készített adatokhoz.
  2. Az egyéni önkéntesek pontossága változó, a feladat nehézségétől és az önkéntes tapasztalatától függően. Számos módszer létezik a pontosság kellő szintre történő növelésére.
  3. A közösségi adatállományokban előforduló elfogultságok legtöbb típusa megtalálható a professzionálisan előállított adatkészletekben is, és azok az ismert statisztikai eszközök segítségével kezelhetők.
  4. A közösségi tudományos projektek bírálóinak meg kell vizsgálniuk az iterált projekttervezést, az önkéntesekre és adatelemzésekre vonatkozó szabályok szabványosságát és megfelelőségét, a metaadatok rögzítését és a pontosság értékelését.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi tudomány népszerűsödésével és beérésével a projekt sikereinek kulcsfontosságú mutatója az adatminőség iránti növekvő tudatosság lesz. Arra a következtetésre jutottak továbbá, hogy a közösségi tudomány általános eszközként fog megjelenni, amely segít "az egyébként megszerezhetetlen, magas színvonalú adatok gyűjtésében a szabályozás és az erőforrás-gazdálkodás, a természetvédelmi monitoring és az tudomány támogatása érdekében".[19]

Egy 2018-ban közzétett tanulmány összehasonlította a pillangóminta-nyilvántartások szakmailag kurált adatkészletének használatát egy közösségi program, az eButterfly négyéves adataival .[20][21] Az eButterfly adatkészletet használták, mivel az a helyszínen alkalmazott szakértői ellenőrzési eljárás miatt jó minőségűnek bizonyult. Létezett egy történelmi, nagyrészt intézményi adatkészlet is, amely ugyanarra a földrajzi területre terjedt ki. A szerzők megjegyzik, hogy ebben az esetben közösségi adatok újabb és kiegészítő információkat nyújtanak a mintadatokhoz. Öt új fajról számoltak be a közösségi adatok alapján, és a kombinált, közösségi adatokat is tartalmazó adatkészletben a fajok több mint 80% -ánál javultak a földrajzi eloszlási információk.

Számos közelmúltbeli tanulmány kezdte feltárni a közösségi tudományos projektek pontosságát, és azt, hogy miként lehet előrejelezni a pontosságot olyan változók alapján, mint a gyakorlók szakértelme. Az egyik példa egy Edgar Santos-Fernandez és Kerrie Mengersen (British Ecological Society) által 2021-ben publikált tanulmány, amely a legújabb R és Stan kódokat használva értékelte a fajok Serengeti (Tanzánia) közösségi tudósok általi azonosításának pontosságát. Ez betekintést nyújtott az ilyen folyamatok lehetséges problémáiba, beleértve a „megkülönböztető és a találgatási viselkedést”. A kutatók megállapították, hogy a polgári tudósok képzettségi szintje és szaktudása alapján történő osztályozásának módszerei megkönnyíthetik az általuk végzett tanulmányok elemzését.[22]

Etikai kérdések[szerkesztés]

Különböző tanulmányok jelentek meg a közösségi tudomány etikájáról, ideértve a szellemi tulajdonhoz és a projekt tervezéséhez kapcsolódó aspektusokat .[23][24][25][26][27] A Cornell Ornitology Lab laboratóriumában működő Citizen Science Association (CSA) és a berlini Museum für Naturkunde székhelyű Európai Citizen Science Association (ECSA) etikai és alapelvekkel foglalkozó munkacsoportokkal rendelkezik.[28][29]

2015 szeptemberében az Európai Citizen Science Association (ECSA) közzétette a Közösségi tudomány tíz alapelvét, amelyeket az ECSA "A legjobb gyakorlatok megosztása és kapacitásépítés" munkacsoportja dolgozott ki a londoni Természettudományi Múzeum vezetésével, az egyesület számos tagjának közreműködésével.[30][31]

  1. A közösségi tudományos projektek aktívan bevonják az állampolgárokat olyan tudományos törekvésekbe, amelyek új ismereteket vagy megértést generálnak. A polgárok közreműködőként, együttműködőként vagy projektvezetőként léphetnek fel, és jelentős szerepet tölthetnek be a projektben.
  2. A közösségi tudományos projekteknek valódi tudományos eredménye van, például egy kutatási kérdés megválaszolása vagy a természetvédelmi intézkedések, az irányítási döntések vagy a környezetvédelmi politika elősegítése.
  3. A részvétel mind a hivatásos tudósok, mind a közösségi tudósok számára előnyökkel jár. Az előnyök közé tartozhat a kutatási eredmények publikálása, a tanulási lehetőségek, a személyes elégedettség, a társadalomra gyakorolt pozitív hatások, küldetéstudat a tudományos bizonyítékokhoz való hozzájárulás révén, pl. helyi, nemzeti és nemzetközi problémák kezelése, és ezen keresztül a szabályozás befolyásolásának lehetősége.
  4. A közösségi tudósok, részt vehetnek a tudományos folyamat több szakaszában. Ez magában foglalhatja a kutatási kérdés kidolgozását, a módszer tervezését, az adatok összegyűjtését és elemzését, valamint az eredmények közlését.
  5. A közösségi tudósok visszajelzéseket kapnak a projektről. Például arról, hogy miként használják fel adataikat, valamint a kutatási, politikai vagy társadalmi eredményekről.
  6. A közösségi tudomány a korlátaival és az elfogultságaival együtt kutatási megközelítésnek tekinthető, amelyeket figyelembe kell venni és ellenőrizni kell. A hagyományos kutatási megközelítésektől eltérően azonban a közösségi tudomány lehetőséget nyújt a nyilvánosság nagyobb mértékű bevonására és a tudomány demokratizálására.
  7. A közösségi tudományos projektek és metaadatok nyilvánosan hozzáférhetővé válnak, és ahol lehetséges, az eredményeket nyílt hozzáférésű formátumban teszik közzé. Adatmegosztás történhet a projekt során vagy azt követően, kivéve, ha ezt biztonsági vagy adatvédelmi aggályok akadályozzák.
  8. A közösségi tudósok elismerést kapnak a projekt eredményeiben és a publikációkban.
  9. A közösségi tudományos programokat tudományos eredményeik, adatminőségük, résztvevői tapasztalataik és szélesebb társadalmi vagy politikai hatásuk alapján értékelik.
  10. A polgári tudományos projektek vezetői figyelembe veszik a szerzői jogokkal, a szellemi tulajdonjogokkal, az adatmegosztási megállapodásokkal, a titoktartással, a hozzárendeléssel és a tevékenységek környezeti hatásával kapcsolatos jogi és etikai kérdéseket.

Sablon:Quote frame

Gazdasági érték[szerkesztés]

Világszerte növekszik a közösségi tudományban való részvétel. A Marc Kuchner és Kristen Erickson által 2018 júliusában összeállított, az első öt közösségi tudományos közösség listája összesen 3,75 millió résztvevőt mutat, bár valószínűleg jelentős átfedés van a közösségek között.

Kapcsolatok az oktatással és az egyetemekkel[szerkesztés]

Számos tanulmány jelent meg, amelyek megvizsgálják a közösségi tudomány helyét az oktatásban (pl.[4][32][33]). A taneszközök tartalmazhatnak könyveket, tevékenységterveket vagy óravázlatokat (pl.[34][35][36][37]). Néhány példa a tanulmányokra:

A Második Nemzetközi Természettudományi Kézikönyv (Mueller és Tippins 2011): "Közösségi tudomány, ökológiai és természettudományos oktatás: az oktatás újragondolása nulláról" című fejezete az összefoglalásban elismeri, hogy: "Egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudományos oktatásban a fiatalok közösségi tudományba való bevonása. "

A közösségi tudományt úgy is leírták, hogy az kihívást jelent a "tudásteremtés hagyományos hierarchiái és struktúráira".[38] :122

Történet[szerkesztés]

A "közösségi tudomány" meglehetősen új kifejezés, de a gyakorlat maga régi. A 20. század előtt a tudomány gyakran úri tudósok, amatőr vagy önfinanszírozott kutatók elfoglaltsága volt, mint Sir Isaac Newton, Benjamin Franklin és Charles Darwin .[39] A 20. század előtti női közösségi tudósok közé tartozik Florence Nightingale, aki "talán jobban testesíti meg a közösségi tudomány radikális szellemét".[40]

Észak-Amerika brit gyarmatosítása során az első közösségi tudósok az amerikai gyarmatosítók voltak, akik rögzítették az időjárást, létrehozva ezzel a jelenleg az éghajlati adatok és a klímaváltozás becsléséhez felhasznált információk nagy részét. Ezek közé az emberek közé tartozott John Campanius Holm, aki az 1600-as évek közepén rögzítette a viharokat, valamint George Washington, Thomas Jefferson és Benjamin Franklin, akik Amerika alapításakor nyomon követték az időjárási mintákat. Munkájuk a minták azonosítására irányult a saját, valamint társaik és elődeik adatainak összegyűjtésével, nem pedig a tudományos területeken szerzett specifikus szakmai ismeretekkel.[41]

A 20. század közepére azonban a tudományt az egyetemek és a kormányzati kutatólaboratóriumok alkalmazásában álló kutatók uralták. Az 1970-es évekre ez az átalakulás megkérdőjeleződött. Paul Feyerabend filozófus a "tudomány demokratizálását" szorgalmazta. Erwin Chargaff biokémikus szorgalmazta, hogy a természetkedvelő amatőrök visszatérjenek a tudományhoz Descartes, Newton, Leibniz, Buffon és Darwin hagyományai szerint - a tudományt a "közösségnek kell uralnia, nem pedig a pénzre elfogult technikai bürokratáknak".[42]

Egy 2016-os tanulmány azt jelzi, hogy a közösségi tudomány legnagyobb hatása a biológia, a természetvédelem és az ökológia kutatására van, és elsősorban az adatok gyűjtésére és osztályozására alkalmazzák.[43]

Amatőr csillagászat[szerkesztés]

Az amatőr csillagászok saját felszerelést építhetnek, és csillagpartikat és összejöveteleket tarthatnak, mint például a Stellafane

A csillagászat régóta olyan terület, amelyhez az amatőrök hozzájárultak az idők során, egészen a mai napig.[44] Konkoly-Thege Miklós 1875-ben magyarországi meteorészlelő hálózatot szervezett amatőr észlelőkkel[45]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Gura, Trisha (2013). „Citizen science: amateur experts”. Nature 496 (7444), 259–261. o. DOI:10.1038/nj7444-259a. PMID 23586092.  
  2. ↑ Steven, R., Barnes, M., Garnett, ST., Garrard, G., O'Connor, J., Oliver JL., Robinson, C., Tulloch, A., Fuller, RA. (2019). „Aligning citizen science with best practice: Threatened species conservation in Australia”. Conservation Science and Practice 1 (10). DOI:10.1111/csp2.100.  
  3. ↑ Hand (2010). „Citizen science: People power”. Nature 466 (7307), 685–687. o. DOI:10.1038/466685a. PMID 20686547.  
  4. ↑ a b c C. Doyle. Using the Web for Science in the Classroom: Online Citizen Science Participation in Teaching and Learning. DOI: 10.1145/3292522.3326022 (2019. június 30.). ISBN 978-1-4503-6202-3. Hozzáférés ideje: 2019. július 30. C. Doyle; R. David; Y.Li; M. Luczak-Roesch; D. Anderson; C.M Pearson (30 June 2019). Using the Web for Science in the Classroom: Online Citizen Science Participation in Teaching and Learning. doi:10.1145/3292522.3326022. ISBN 978-1-4503-6202-3. S2CID 195777103. Retrieved 30 July 2019.
  5. ↑ Green paper on Citizen Science for Europe: Towards a society of empowered citizens and enhanced research. European Commission, 2014. január 21. [2016. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  6. ↑ Green paper on Citizen Science. Socientize.eu, 2013 [2015. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  7. ↑ Silvertown (2009). „A new dawn for citizen science”. Trends in Ecology & Evolution 24 (9), 467–471. o. DOI:10.1016/j.tree.2009.03.017. PMID 19586682.  
  8. ↑ Osborn, D. A.. Monitoring Rocky Intertidal Shorelines: A Role for the Public in Resource Management, California and the World Ocean 02, 57. o.. DOI: 10.1061/40761(175)57 (2002). ISBN 978-0-7844-0761-5 
  9. ↑ Brossard (2005). „Scientific knowledge and attitude change: The impact of a citizen science project”. International Journal of Science Education 27 (9), 1099–1121. o. DOI:10.1080/09500690500069483.  
  10. ↑ Bauer (2000). „Public Knowledge of and Attitudes to Science: Alternative Measures That May End the "Science War"”. Science, Technology, & Human Values 25, 30–51. o. DOI:10.1177/016224390002500102.  
  11. ↑ Bonney (2009). „Citizen Science: A Developing Tool for Expanding Science Knowledge and Scientific Literacy”. BioScience 59 (11), 977–984. o. DOI:10.1525/bio.2009.59.11.9.  
  12. ↑ Silvertown (2009). „A new dawn for citizen science”. Trends in Ecology & Evolution 24 (9), 467–471. o. DOI:10.1016/j.tree.2009.03.017. PMID 19586682.  
  13. ↑ D. Cavalier. The Field Guide to Citizen Science. Timber Press (2020. február 4.). ISBN 9781604698473 
  14. ↑ a b c d Lewenstein (2004. június 8.). „What does citizen science accomplish?”, Kiadó: Cornell University. [2014. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 16.)  
  15. ↑ Eric Larson. „What Is Citizen Science, and How Can You Get Involved?”, Mashable, 2014. május 26.. [2017. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  16. ↑ a b Thelen (2008). „Cultivating connection: Incorporating meaningful citizen science into Cape Cod National Seashore's estuarine research and monitoring programs”. Park Science 25 (1).  
  17. ↑ McClure (2020. augusztus 12.). „Artificial Intelligence Meets Citizen Science to Supercharge Ecological Monitoring” (angol nyelven). Patterns 1 (7), 100109. o. DOI:10.1016/j.patter.2020.100109. ISSN 2666-3899. PMID 33205139.  
  18. ↑ M. M. Gardiner (2012. november 1.). „Lessons from lady beetles: accuracy of monitoring data from US and UK citizen-science programs”. Frontiers in Ecology and the Environment 10 (9), 471–476. o. DOI:10.1890/110185.  
  19. ↑ a b Margaret Kosmala (2016. december 1.). „Assessing Data Quality in Citizen Science”. Frontiers in Ecology and the Environment 14 (10), 551–560. o. DOI:10.1002/fee.1436.  
  20. ↑ Semeniuk. „The butterfly effect: How Canadians and their smartphones are helping scientists map species diversity”, The Globe and Mail, 2018. október 7.. [2018. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. október 13.) 
  21. ↑ Soroye (2018. július 3.). „Opportunistic citizen science data transform understanding of species distributions, phenology, and diversity gradients for global change research”. Global Change Biology 24 (11), 5281–5291. o. DOI:10.1111/gcb.14358. PMID 29920854.  
  22. ↑ Santos‐Fernandez (2021). „Understanding the reliability of citizen science observational data using item response models” (angol nyelven). Methods in Ecology and Evolution n/a (n/a). DOI:10.1111/2041-210X.13623. ISSN 2041-210X. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 8.)  
  23. ↑ H. Riesch (2014. augusztus 12.). „Citizen science as seen by scientists: Methodological, epistemological and ethical dimensions”. Public Understanding of Science 23 (1), 107–120. o. DOI:10.1177/0963662513497324. PMID 23982281.  
  24. ↑ D. B. Resnik (2015. december 1.). „A framework for addressing ethical issues in citizen science”. Environmental Science & Policy 54, 475–481. o. DOI:10.1016/j.envsci.2015.05.008.  
  25. ↑ A. E. Bowser (2015. augusztus 12.). „Privacy in Participatory Research: Advancing Policy to support Human Computation”. Human Computation 2 (1), 19–44. o. DOI:10.15346/hc.v2i1.3.  
  26. ↑ S. Hoffman (2014. szeptember 1.). „Citizen Science: The Law and Ethics of Public Access to Medical Big Data”. Berkeley Technology Law Journal Case Legal Studies Research Paper No. 2014-21.  
  27. ↑ T. Scassa: Managing Intellectual Property Rights in Citizen Science: A Guide for Researchers and Citizen Scientists. Woodrow Wilson International Center for Scholars, 2015 [2017. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  28. ↑ CSA Working Group on Ethics. Citizen Science Association. [2017. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 24.)
  29. ↑ ECSA Principles & Standards in Citizen Science: Sharing Best Practice & Building Capacity. ECSA. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  30. ↑ European Citizen Science Association: 10 Principles of Citizen Science (English). ECSA, 2015. szeptember 1. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  31. ↑ ECSA Documents. ECSA, 2015. szeptember 1. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  32. ↑ R. Bonney: Citizen Science and Youth Education. Center for Advancement of Informal Science Education, 2015. január 1. [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 21.)
  33. ↑ A. Ruck: School-based Citizen Science and its Contribution to Environmental Education Outcomes: a Literature Review. European Educational Research Association, 2016. augusztus 25. [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 21.)
  34. ↑ P. Cain: Hands-on Activity: Citizen Science with Zooniverse. Kansas State University, 2012 [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 21.)
  35. ↑ N. Trautmann. Citizen Science: 15 Lessons That Bring Biology to Life. National Science Teachers Association (2014. február 28.). ISBN 9781936959082 
  36. ↑ Citizen Science Toolkit. California Academy of Sciences, 2015 [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 21.)
  37. ↑ Lesson Plans – Citizen Science. NASA, 2017. november 7. [2017. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 21.)
  38. ↑ Dariusz Jemielniak. Collaborative Society. MIT Press (2020. február 18.). ISBN 978-0-262-35645-9 
  39. ↑ Silvertown (2009. szeptember 1.). „A new dawn for citizen science”. Trends in Ecology & Evolution 24 (9), 467–471. o. DOI:10.1016/j.tree.2009.03.017. PMID 19586682.  
  40. ↑ Mark Piesing. „The rise of citizen science: can the public help solve our biggest problems?”, Guardian News & Media Limited, 2020. november 16. (Hozzáférés ideje: 2020. november 18.) 
  41. ↑ Fecko (2014. augusztus 12.). „THE RELEVANCE OF BENJAMIN FRANKLIN'S AND THOMAS JEFFERSON'S TECHNICAL WRITING FOR MODERN COMMUNICATORS”. Thesis, University of Central Florida.  
  42. ↑ Erwin Chargaff. Heraclitean fire: sketches from a life before nature. New York: Rockefeller University Press (1978). ISBN 978-0-87470-029-9  Sablon:Page needed
  43. ↑ Kullenberg (2016. január 14.). „What Is Citizen Science? – A Scientometric Meta-Analysis”. PLOS ONE 11 (1), e0147152. o. DOI:10.1371/journal.pone.0147152. PMID 26766577.  
  44. ↑ Mims III (1999). „Amateur Science—Strong Tradition, Bright Future”. Science 284 (5411), 55–56. o. DOI:10.1126/science.284.5411.55. „Astronomy has traditionally been among the most fertile fields for serious amateurs [...]” 
  45. ↑ Bartha Lajos. „Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/4.”. csillagaszat.hu.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Citizen science című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közösségi_tudomány&oldid=24846330”