Vombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Közönséges vombat szócikkből átirányítva)
Vombat
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Vombatalkatúak (Vombatiformes)
Család: Vombatfélék (Vombatidae)
Nem: Vombatus
É. Geoffroy, 1803
Faj: V. ursinus
Tudományos név
Vombatus ursinus
(Shaw, 1800)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vombat témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vombat témájú médiaállományokat és Vombat témájú kategóriát.

A vombat vagy más néven csupaszorrú vombat (Vombatus ursinus) az emlősök (Mammalia) osztályának erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a vombatfélék (Vombatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália és Tasmania nagyobb erdőségeinek lakói.

Alfajai[szerkesztés]

A vombatnak három alfaját különböztetik meg:

  • Az alapalfaj (Vombatus ursinus ursinus), amely a Bass-szoros szigetein él. Mára betelepítették a Flinders-szigetre is. Ez a legkisebb a három alfaj közül.
  • Az ausztrál vombat (Vombatus ursinus hirsutus), mely az ausztrál kontinensen él.
  • A tasmán vombat (Vombatus ursinus tasmaniensis), mely Tasmániában fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

Külső megjelenése a medvefélékre emlékeztet: robusztus felépítésű, csökevényes farkú állat. Szőrzete igen dús, talpa széles és csupasz, karmai lapítottak és erősek, ásásra alkalmasak. A testhossza 70–110 cm, a kifejlett állatok testtömege 20–35 kg.

Életmódja[szerkesztés]

Tág üregeket, és hosszú folyosókat ásnak, a nappalt ezekben töltik. Csak az est beállta után bújnak elő odújukból.

Mozgása lassú, nehézkes. Egy vombatot igen nehéz szándékától eltéríteni. Ha akadály kerül elébe, azon fáradságot és időt nem kímélve hatol át. Tápláléka elsősorban kemény, szívós levelű fűfélékből áll, de kiásott gyökereket is szívesen fogyaszt. Fogai és karmai alkalmasak védekezésre is, de erre ritkán használja. Akár hónapokig is kibírja víz nélkül.[1]

Szaporodása[szerkesztés]

Erszényes emlősök. Vemhességi idejük rövid, 20-21 nap. Az anya kétévente egyszer, egyetlen utódot ellik. Az utódok igen fejletlenül jönnek világra, ezért akár három hónapig is[2] anyjuk hátrafelé nyíló erszényében maradnak.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
  • Ronald Strahan: The Mammals of Australia. Australian Museum – Reed New Holland, 2000 ISBN 1-876334-01-0

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Whitfield, Philip. Nagy, Márta: Állatvilág : Scolar kalauz gyerekeknek. 2000. ISBN 963-9193-39-9 Hozzáférés: 2021. augusztus 17.  
  2. Whitfield, Philip. Nagy, Márta: Állatvilág : Scolar kalauz gyerekeknek. 2000. ISBN 963-9193-39-9 Hozzáférés: 2021. augusztus 17.