Közönséges kilka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Közönséges kilka
Három kifogott példány
Három kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Clupeinae
Nem: Clupeonella
Kessler, 1877
Faj: C. cultriventris
Tudományos név
Clupeonella cultriventris
(Nordmann, 1840)
Szinonimák
  • Clupea cultriventris Nordmann, 1840
  • Clupea cultriventris tscharchalensis (non Borodin, 1896)
  • Clupea delicatula Nordmann, 1840
  • Clupeonella cultiventris (Nordmann, 1840)
  • Clupeonella delicatula (Nordmann, 1840)
  • Clupeonella delicatula azovi Vladimirov, 1950
  • Clupeonella delicatula caspia (non Svetovidov, 1941)
  • Clupeonella delicatula cultriventris (Nordmann, 1840)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges kilka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kilka témájú kategóriát.

A közönséges kilka (Clupeonella cultriventris) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A közönséges kilka elterjedési területe a Fekete- és az Azovi-tenger, illetve a beömlő nagy folyók alsó szakasza, valamint a Paleostom-tó.

Alfajai[szerkesztés]

A Kaszpi-tenger körzetéből két alfaja ismert (egyes rendszertani besorolások, önálló fajoknak ismerik el a közönséges kilka alfajait):

  • Clupeonella cultriventris caspiaanadrom vándorhal, felúszik a Volgába (a középső folyásig), az Urál és Terek folyókba.
  • Clupeonella cultriventris tscharchalensis – édesvízi alak a Charkhal-tóból, igen magas, oldalról erősen lapított test jellemzi.

Megjelenése[szerkesztés]

A közönséges kilka teste szardíniaszerű, erősen megnyúlt, nagy, könnyen leváló kerekded pikkelyekkel. Testmagassága nagyobb a testhossz 20 százalékánál. Hátúszója rövid. A farok alatti úszó két utolsó sugara meghosszabbodott. Oldalvonala nincs. Felső állkapcsa bemetszés nélküli, az alsó állkapocs nem éri el a szem hátulsó szegélyét. Állkapcsa és az ekecsont nem fogazott. Szája kicsi, felső állású. Szemein nincsenek zsírhéjak. A toroktól a végbélnyílásig erős pikkelyélek találhatók. 52-64 (átlagosan 58) kopoltyútüskéje van. Hátoldala és a fejtetője a világosszürkétől a zöldesig csillog, oldalai és a hasoldala ezüstszínű. A kopoltyúfedők mögött nincsenek foltok. Testhossza 8-12 centiméter, legfeljebb 17 centiméterig.

Életmódja[szerkesztés]

A közönséges kilka tápláléka gerinctelenekből áll.

Szaporodása[szerkesztés]

A közönséges kilka anadrom vándorhal, április és június között folyókban ívik. Egy-egy nőstény akár 30 000 ikrát is rakhat, az ivadék 3-4 nap alatt kel ki. 2-3 évesen ivarérett, legfeljebb 5 évig él.

Források[szerkesztés]

  • Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
  • Clupeonella cultriventris (Nordmann, 1840) FishBase
  • Whitehead, P.J.P., 1985. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (suborder Clupeioidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/1):1-303. Rome: FAO.