Közönséges kürtcsiga

Közönséges kürtcsiga
	Evolúciós időszak: Késő pleisztocén - jelen
	Közönséges kürtcsiga a belga kontinentális selfről
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Alosztály:	Valódi csigák (Orthogastropoda);
Alosztályág:	Apogastropoda;
Öregrend:	Caenogastropoda;
Rend:	Sorbeoconcha;
Alrend:	Hypsogastropoda;
Alrendág:	Neogastropoda;
Öregcsalád:	Buccinoidea;
Család:	Kürtcsigafélék (Buccinidae);
Alcsalád:	Buccininae;
Nemzetség:	Buccinini;
Nem:	Buccinum; Linnaeus, 1758
Faj:	Buccinum undatum;
Tudományos név
	Buccinum undatum; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Buccinum acuminatum Broderip, 1830; Buccinum amaliae Verkrüzen, 1878; Buccinum donovani Sars G.O., 1878; Buccinum meridionale Verkrüzen, 1884; Buccinum pictum Verkrüzen, 1881; Buccinum undatum var. caerulea Sars G.O., 1878; Buccinum undatum var. flexuosa Jeffreys, 1867; Buccinum undatum var. lactea Jeffreys, 1867; Buccinum undatum var. paupercula Jeffreys, 1867; Neptunea soluta (Hermann, 1781);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges kürtcsiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kürtcsiga témájú médiaállományokat és Közönséges kürtcsiga témájú kategóriát.

A közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) a csigák (Gastropoda) osztályának Sorbeoconcha rendjébe, ezen belül a kürtcsigafélék (Buccinidae) családjába tartozó faj.

A Buccinum csiganem típusfaja.

Előfordulása

A közönséges kürtcsiga az Atlanti-óceán északi részének selftengereiben, a Balti-tenger nyugati vizében, délen a Vizcayai-öbölig, valamint az Atlanti-óceán amerikai felén New Jersey-ig fordul elő. Kettőtől százötven méteres mélységig található meg. Bár csalinak és étkezési célból is gyűjtik, még mindig gyakran előforduló csiga.

Megjelenése

A közönséges kürtcsiga hossza a part közelében maximum 8 centiméter, mélyebb vízben maximum 16 centiméter. A házon található spirális vonalak száma megközelítőleg elárulják az állat életkorát. A házat gyakran parányi tengerimakkok (Balanidae) és csőférgek (Canalipalpata) borítják. A fedő (operculum) a láb végén található; kemény fedélként működik, amikor a csiga visszahúzódik a házába. A szifó vizet juttat a test belsejébe, kémiai érzékelőszervként is szolgál. A tapogatók tövénél találhatók a szemek. A szájnyílás szívókaszerűen meghosszabbodhat, hogy az állat be tudja szívni a táplálékot. A csiga, a széles, izmos lábán csúszva halad.

Életmódja

A közönséges kürtcsiga dögevő és ragadozó, többnyire a víz alatt marad. Tápláléka puhatestűek, férgek, állati tetemek és elpusztult vagy beteg halak. Amikor tetemekkel táplálkozik, az „ormányát” bemélyeszti az elhullott állatba. Ezen az „ormányon” parányi fogszerű képződmények vannak.

Az Anthessius leptostylis (Sars G.O., 1916) és az Anthessius teissieri Bocquet & Stock, 1958 nevű evezőlábú rákok (Copepoda) élősködnek ezen a kürtcsigán.

Szaporodása

A közönséges kürticsigák belső megtermékenyítéssel szaporodnak. Váltivarúak, azaz hím és nőstény egyedek is vannak. A nőstény csiga, a petéit sárga tokokban rakja le, ezek ökölnyi labdává egyesülnek. Egy tok körülbelül 1000 petét tartalmaz.

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Buccinum undatum Linnaeus, 1758 WoRMS
Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio decima, reformata. Laurentius Salvius: Holmiae. ii, 824 pp., available online at http://gdz.sub.uni-goettingen.de/no_cache/dms/load/toc/?IDDOC=265100 Archiválva 2017. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben page(s): 740

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap