Közönséges herelégy

Közönséges herelégy
	Nőstény példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Valódilégy-alakúak (Muscomorpha);
Család:	Zengőlegyek (Syrphidae);
Alcsalád:	Herelégyfélék (Eristalinae);
Nemzetség:	Herelégy-rokonúak (Eristalini);
Alnemzetség:	Eristalina;
Nem:	Herelégy (Eristalis);
Alnem:	Eoseristalis;
Tudományos név
	Eristalis tenax; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Eristalomyia tenax Linnaeus, 1758; E. campestris Meigen, 1822; Musca tenax Linnaeus, 1758;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Közönséges herelégy témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges herelégy témájú médiaállományokat és Közönséges herelégy témájú kategóriát.

A közönséges herelégy (Eristalis tenax) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és a zengőlegyek (Syrphidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A közönséges herelégy világszerte előfordul. Az egyik leggyakoribb zengőlégy.

Megjelenése

A közönséges herelégy 1,5 centiméter hosszú. A házi méh (Apis mellifera) hímjéhez hasonlít, de a zengőlegyek (Syrphidae) családjának tagja.

Szemén két hosszanti sáv húzódik sűrűbb szőrökből. Csápsörtéje csupasz.^[2]

Életmódja

A közönséges herelégy kertekben trágyarakásokon, istállókban és trágyán látható, emberkísérő faj. A légy viráglátogató. A lárvák a torkukban levő szűrőkészülék segítségével a szennyes léből kiszűrik a még felhasználható tápanyagokat, és ezzel némileg hozzájárulnak a szennyvizek derítéséhez.

Szaporodása

A legyeket és lárváikat tavasztól őszig megtaláljuk. A peterakásra készülő nőstényeket a trágyaszag vonzza, és petéiket csoportokban trágyalével kevert tócsák szélére rakják le. A lárvák erősen szennyezett, oxigénben szegény vízben, trágyalében, emésztőgödrökben fejlődnek, ahol más állat aligha lenne képes megélni. Valószínűleg az itt tenyésző baktériumokat fogyasztják. A lárvák és a bábok a hátulsó részükön levő hosszú, kinyújtható légzőcsővel jutnak levegőhöz.

Jegyzetek

↑ Stubbs, Alan E. and Falk, Steven J. (1983). British Hoverflies: An Illustrated Identification Guide. British Entomological & Natural History Society. 253, xvpp. o. ISBN 0-9502891-4-0.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑ A zengőlegyek rövid jellemzése. In: Tóth Sándor: Képes zengőlégyhatározó (Diptera: Syrphidae) = Photographic hoverfly guide (Diptera: Syrphidae). e-Acta Naturalia Pannonica. Tom 15. p. 103.

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Stubbs, Alan E. and Falk, Steven J. (1983). British Hoverflies: An Illustrated Identification Guide. British Entomological & Natural History Society. 253, xvpp. o. ISBN 0-9502891-4-0.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[2] A zengőlegyek rövid jellemzése. In: Tóth Sándor: Képes zengőlégyhatározó (Diptera: Syrphidae) = Photographic hoverfly guide (Diptera: Syrphidae). e-Acta Naturalia Pannonica. Tom 15. p. 103.

[1]

[2]