Ugrás a tartalomhoz

Közönséges dajkabéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges dajkabéka
Az állat közelről
Az állat közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Archaeobatrachia
Család: Alytidae
Nem: Alytes
Faj: A. obstetricans
Tudományos név
Alytes obstetricans
(Laurenti, 1768)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges dajkabéka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges dajkabéka témájú médiaállományokat és Közönséges dajkabéka témájú kategóriát.

A közönséges dajkabéka vagy bábabéka (Alytes obstetricans) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a békák (Anura) rendjébe, ezen belül a korongnyelvűbéka-félék (Discoglossidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A közönséges dajkabéka Közép-Európa nyugati részén, Franciaországban és az Ibériai-félszigeten fordul elő. Az állomány csökken, mivel az ember tönkreteszi a dajkabéka élőhelyét és a kifejlődéséhez szükséges pocsolyákat. Egyes vidékeken fogságban tenyésztik a dajkabékákat, hogy azután megfelelő helyeken szabadon bocsássák őket.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kifejlett közönséges dajkabéka hossza 4-7 centiméter. A béka bőrének színe szürkés-sárgás, és alig sötétebb foltok díszítik. A dajkabéka hátát mérges szemölcsök borítják, amelyek a petéket védelmezik. A dajkabéka nyelve – sok egyéb kétéltű hosszú, vékony nyelvével ellentétben – kerek és lapos.

Életmódja

[szerkesztés]
Hím dajkabéka a hátsó lábaira tekert petezsínórokkal
Tartósított kifejlett közönséges dajkabékák petékkel, egy londoni múzeumban

Az állat magányos vagy kis csoportokban él. Közép-Európában dermedtségben vészeli át a telet. Tápláléka kis rovarokból áll. A közönséges dajkabéka legkevesebb 5 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget 12-18 hónapos korban éri el. A párzási időszak április–november között van. A nőstény több, egyenként 60 petéből álló fürtöt rak. A peték hosszú szálakkal kapcsolódnak egymáshoz. E szálakat a hím hátsó lábaira tekeri. Ha már kifejlődtek az ebihalak, és képesek gondoskodni magukról, a hím a vízbe engedi őket. Mintegy 8 hónap, vagy valamivel rövidebb idő telik el, mire a petéből az ebihalon keresztül béka lesz.

Források

[szerkesztés]