Középrigóc–Villány-vasútvonal
Középrigóc–Villány-vasútvonal | |
|---|---|
Kétújfalu vasútállomás 2006-ban | |
| Vonalszám: | 62 |
| Vonal: | Középrigóc–Villány |
| Hossz: | 101 km |
| Nyomtávolság: | 1435 mm |
| Üzemeltető: | MÁV Pályaműködtetési Zrt. (2025. január 1. – ) |
| Maximális sebesség: | 60 / 20 / 10 km/h |
A Wikimédia Commons tartalmaz Középrigóc–Villány-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |
A Somogy megye délnyugati és Baranya megye déli részén, az Ormánságban fekvő Középrigóc–Villány-vasútvonal a MÁV 62-es számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala a Dráva folyó bal partja mentén. A vasútvonal Középrigóc és Sellye közötti részén 2006. május 8-án, Sellye és Villány közötti szakaszán pedig 2007. március 4-én szűnt meg a menetrend szerinti személyszállítás.[2][3] A személyszállítás megszűnése után a vonal egyes szakaszain továbbra is közlekedtek tehervonatok. 2013-ban Sellye és Vajszló, valamint Sellye és Drávafok között rendszeres teherszállítás zajlott, míg Villány és Beremendi Cementmű között a cementgyár kiszolgálása tartotta fenn a forgalmat.[4] 2024. december 12-étől a vasútvonal Vajszló (kiz.) és Beremendi Cementmű (kiz.) közötti szakasza hivatalosan is üzemszünet alatt áll.[5] 2026-ban a Vajszló és Drávafok közötti szakaszon is megszűnt a teherszállítás.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Drávavölgyi HÉV társaság által épített vasútvonal az építés idején már MÁV tulajdonú Villány–Eszék-vasútvonal Baranyavár-Pélmonostor vasútállomásától indult. A vasúttársaság a helyiérdekű vasútvonalat két részletben, Pélmonostor és Siklós közötti 29,8 km hosszú szakaszát 1910. július 31-én, a Siklós és Középrigóc közötti 74,1 km hosszú második szakaszát 1912. november 6-án adta át a forgalomnak.[6] A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült. A vonal eredeti céljai közé tartozott az ormánsági mezőgazdasági termények és erdészeti termékek szállítása a Dunához, a kiskőszegi kikötő irányába.[3]
A trianoni békeszerződés következtében Pélmonostor a határ túloldalára került, a vonal így Beremendnél zsákvonallá vált, mivel az utódállam nem vette fel a forgalmat Beremend és Pélmonostor között. A vasútvonal eredeti, határokon átívelő szerepe ezzel megszűnt, a továbbiakban a magyarországi települések közötti közlekedés és áruszállítás került előtérbe.[3]
A Beremendi Cementgyár jobb kiszolgálása érdekében, mivel a Harkány és Pécs közötti vasútvonalat megszüntetésre ítélték, 1969-ben átadták a Nagyharsány és Villány közötti új vasútvonalat. A Nagyharsány és Beremend közötti vonalszakaszon 1982. augusztus 31-én szűnt meg a személyszállítás.[7]
A személyszállítás megszüntetése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Középrigóc és Sellye közötti szakaszon a pálya állapota a 2000-es évek elejére jelentősen leromlott. A vonalon a sebességkorlátozások miatt megnövekedett a menetidő: a Barcs és Sellye közötti szakaszon az 1 óra 18 perces menetidő 2004-től 1 óra 40 percre nőtt. A pálya felújítása elmaradt, miközben a személyforgalom is alacsony volt.[3]
A Barcs és Sellye közötti szakaszon 2006. május 7-én közlekedett az utolsó személyvonat, a menetrend szerinti személyszállítás szüneteltetését pedig május 8-ától rendelték el. A vonatok helyett vonatpótló autóbuszok közlekedtek.[3] A korabeli beszámolók szerint a Középrigóc felé vezető pályán jelentős lassújelek voltak érvényben, egyes helyeken a megengedett sebesség 10–20 km/h-ra csökkent.[3]
A Sellye és Villány közötti szakaszon 2007 márciusában szűnt meg a menetrend szerinti személyszállítás. Ezzel a 62-es vasútvonal teljes hosszán megszűnt a menetrend szerinti személyforgalom.[4]
A teherszállítás megszüntetése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A személyszállítás megszűnése után a vonal egyes részein továbbra is fennmaradt a teherszállítás. Az Indóház Online 2013-as helyszíni beszámolója szerint a Sellye környéki vasúti kiszolgálás során faanyaggal megrakott kocsikat továbbítottak Vajszló és Drávafok felé. A Sellye és Szentlőrinc közötti kiszolgálómenet hetente több alkalommal közlekedett. A Villány és Harkány közötti pálya egy része szintén járható volt, de rendszeres forgalmat a Beremendi Cementgyár tehervonati kiszolgálása jelentett.[4]
A 2014-es helyszíni beszámoló szerint a vasútvonal több szakaszát kizárták a forgalomból. A MÁV akkori tájékoztatása a Harkány–Vajszló és a Drávafok–Középrigóc szakaszokat forgalomból kizártként jelölte meg. A beszámoló a vasúti átjárók egy részének átalakításáról, illetve megszüntetéséről is említést tett.[8]
2019-ben a vasútbarátok különvonata Villányból Beremendi Cementműre, majd a vonal egyes még járható részeire is eljutott. Az akkori beszámoló szerint a teherszállítás Villány és Beremendi Cementmű, illetve Sellye és Vajszló, valamint Sellye és Drávafok között maradt fenn; a vonal többi részén nem volt forgalom, és a pálya jelentős része fizikailag is járhatatlanná vált.[9]
2024. december 12-étől a Vajszló (kiz.) és Beremendi Cementmű vasútállomás (kiz.) közötti szakasz hivatalosan üzemszünet alatt áll.[10]
2026-ban a Vajszló és Drávafok közötti szakaszon megszűnt a teherszállítás.[forrás?]
Műszaki jellemzők és a pálya állapota
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A teherforgalom által korábban használt szakaszokon a felépítmény nagyrészt 48,5 kg/fm tömegű sínrendszerű, vasbetonaljas, zúzottkő ágyazatú volt. Ezeken a pályaszakaszokon a pályasebesség 60 km/h, az engedélyezett tengelyterhelés 21 tonna volt. Kovácshida és Vajszló, valamint Drávafok és Középrigóc között megmaradt az építéskori „i” rendszerű, talpfás, kavicságyas felépítmény. Ezeken a szakaszokon a vonal üzemelése idején is gyakoriak voltak a 20 km/h-s és 10 km/h-s lassújelek.[11][3]
A pálya rossz állapota és a vasúti infrastruktúra egyes részeinek megrongálódása miatt a vonal több szakasza járhatatlanná vált. A 2014-es beszámoló szerint Középrigóc közelében egy vasúti átjárót leaszfaltoztak, és a forgalomból kizárt szakaszok helyreállítására a MÁV akkori tájékoztatása nem jelzett tervet.[8] A 2019-es beszámoló szintén arról írt, hogy a pálya jelentős része fizikailag járhatatlan volt.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Villány elágazás [5543307] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. Közlekedéstudományi Intézet Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
- ↑ Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja, 2007. évi sajtóhírek[halott link]
- 1 2 3 4 5 6 7 Sellye–Középrigóc: így kellett lennie?. Indóház Online, 2016. június 5.
- 1 2 3 Tolatós az Ormánságban. Indóház Online, 2013. október 10.
- ↑ KÖFÁT/69856-4/2024/VHF HIRDETMÉNY az „Üzemszünet kérelem a 64., 62., 37. számú vasútvonalakon” eljárási ügyben hozott döntésről. kozlekedesihatosag.kormany.hu. Budapest: ÉKM Vasúti Hatósági Főosztály (2024. december 12.) (Hozzáférés: 2025. január 2.)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 207. oldal, Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9
- ↑ Beremend vasútállomás. Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei.
- 1 2 Ezt jól megforgalomszüneteltették!. Indóház Online, 2014. szeptember 28.
- 1 2 Szigetlakók vonata a baranyai vicinálisokon. Indóház Online, 2019. október 6.
- ↑ KÖFÁT/69856-4/2024/VHF HIRDETMÉNY az „Üzemszünet kérelem a 64., 62., 37. számú vasútvonalakon” eljárási ügyben hozott döntésről. kozlekedesihatosag.kormany.hu. Budapest: ÉKM Vasúti Hatósági Főosztály (2024. december 12.) (Hozzáférés: 2025. január 2.)
- ↑ Vicinálisvég[halott link]
Videófelvételek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- The Line Középrigóc - Villány (Nr. 62.) 2006 5x 1080p (youtube.com, 2023. jan. 29.)
- Az utolsó tehervonatok a beremendi cementgyárban (youtube.com, 2024. febr. 19. )
- 62 Középrigóc - Sellye, elment az utolsó vonat... idén 20 éve... (youtube.com, 2026. jan. 28.)
- KÖZÉPRIGÓC-SELLYE: egy elveszett vasútvonal története (20 év után)! (youtube.com, 2026. máj. 7.)
- 2026.09.05. Végső búcsú a 62-es vonaltól. Az utolsó vonat az ormánsági vasútvonalon (M62-116 + 3 By) (youtube.com, 2026. szept. 7.)
- 20 ÉVE BEZÁRTÁK, MOST VISSZAMENTEM! – A 62-es vasútvonal ELVESZETT ÁLLOMÁSAI! (youtube.com, 2026. szept. 11. )