Közép-Ázsia–Kína-gázvezeték
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A Közép-Ázsia–Kína-gázvezeték (vagy Türkmenisztán–Kína-gázvezeték) épülő vezeték, amely Közép-Ázsiából szállítana földgázt a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület tartományba. A vezetéken keresztül a tervek szerint türkmén, üzbég és kazah földgáz áramlana.
Kazahsztánban a karacsaganaki, a tengizi és a kasagani mezőkön termelt gázt táplálnák a vezetékbe.
Az építkezés megkezdése[szerkesztés]
A kezdeti szándék egy Kazahsztán-Kína gázvezeték építése volt, majd Kazahsztán-Kína-olajvezetéket terveztek. 2003. júniusában Hu Jintao kazahsztáni látogatása alatt a projekt értékelését sürgették.[1]
Követve az egyezményeket a KazMunayGas és PetroChina cég a projekt megvalósíthatósági tanulmányba kezdett. Ezen idő alatt Kína tárgyalásokat folytatott más országokkal Közép-Ázsiában. 2006. április 3-án Kína és Türkmenisztán aláírt egy keretegyezményt a csővezeték építésére és hosszú távú gázellátásra.[2] 2007. júniusában Gurbanguly Berdimuhammedow, a türkenisztáni miniszterelnök aláírt egy megállapodást a Türkmenisztán-Kína-gázvezeték kivitelezésének felgyorsításáról.[3] 2007. júliusában hivatalosan bejelentették, hogy Türkmenisztán csatlakozik a Kazahsztán-Kína-vezeték projekthez.[4] 2007. november 8-án a kazahsztáni KazMunayGas cég megállapodást írt alá a Kínai Állami Olajvállalattal.[5]
A türkmén média 2007. augusztus 30-án jelentette, hogy megkezdődött a vezeték 188 kilométer hosszú türkmén szakaszának építése. Ezt a szakaszt az orosz Gazprom vállalatbirodalom Sztrojtranszgaz nevű leányvállalata építi. 2008. június 30-án az Asia Trans Gaz, az üzbég állami tulajdonban lévő Uzbekneftegaz és a Kínai Állami Olajvállalat (KÁOV) vegyescége megkezdte az 530 kilométeresre tervezett üzbég szakasz lefektetését is. A kazah szakaszt a KÁOV és a kazah állami KazMunajGaz vegyesvállalata építi, 2008 júliusa óta.
Technikai paraméterek[szerkesztés]
A teljes vezeték hossza mintegy 7000 kilométer lesz, ebből 4500 kilométer fut majd Kínában. Az építkezés első szakasza a tervek szerint 2009-ben zárul le. A második szakaszban egy második vezeték épülne, amely 2011-re készülne el és ezzel a vezeték teljes éves kapacitása 30 milliárd köbméterre nőne.
Az építkezés teljes költségét 7,3 milliárd amerikai dollárra becsülik, ennek legnagyobb részét Kína finanszírozza.
A vezeték pontos útvonalát nem publikálták. A várakozások szerint az Amu-darja folyó jobbpartján lévő türkmén gázmezőktől indul. Olotnál lép be Üzbegisztánba és az országon végigfutva jut Dél-Kazahsztánba, párhuzamosan haladva a Buhara–Taskent–Biskek–Almati-gázvezetékkel.[6][7] A gázvezetés második szakasza Kazahsztánban fog kezdődni. Kazahsztán nyugati részéből fog csatlakozni a meglévő csővezetékekhez.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Central Asia-China gas pipeline című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ China, Kazakhstan Discuss Cross-border Gas PipelineChina Daily, 2004-08-25
- ↑ Central Asia: Turkmenistan-China Pipeline Project Has Far-Reaching Implications Radio Free Europe, 2006-04-10
- ↑ Uzbekistan and China to build gas pipeline Caucaz.com, 2007-05-01
- ↑ Turkmenistan to join China, Kazakhstan pipeline project – KazMunaiGas EP CEO[halott link] Forbes, 2007-07-04
- ↑ Kazakhstan, China agree to press ahead with pipeline, Reuters, 2007-11-08
- ↑ ANALYSIS: Turkmen Gas Deal Extends Chinese Influence Downstream Today. 2007-07-26
- ↑ Mehmet Ögütçü (2006-10-02) (PDF). Kazakhstan's expanding cross-border gas links. Implications for Europe, Russia, China and other CIS countries. Presented at the Windsor Energy Group's Regional Pipelines Roundtable, Almaty. Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben 2007-07-27