Kövi veréb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kövi veréb
Petronia petronia -Ariege, Midi-Pyrenee, France-8-4c.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Öregcsalád: Passerida
Család: Verébfélék (Passeridae)
Nem: Petronia
Kaup, 1829
Faj: P. petronia
Tudományos név
Petronia petronia
(Linnaeus, 1766)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kövi veréb témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kövi veréb témájú médiaállományokat és Kövi veréb témájú kategóriát.

A kövi veréb (Petronia petronia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó Petronia nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Fringilla nembe Fringilla Petronia néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

A kövi veréb hazája Közép- és Dél-Európa Spanyolországtól Görögországon át Szmirnáig. Északnyugat-Afrikában, a Kanári-szigeteken, Szardínián és Korzikán, Nyugat- és Délnyugat-Ázsiában, Kelet-Szibériában és Afganisztánban is előfordulnak.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek, sziklás környezetben, valamint városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16 centiméter, szárnyfesztávolsága 28-32 centiméter, testtömege 35-39 gramm.[5] Hátoldala világos földbarna, az orrlyuktól a szem fölött a nyakszirtig húzódó két széles sáv sötétbarna. A kettő között a fejtető közepén húzódó csík világosbarna, mely a nyakszirt felé fakó sárgásbarnába megy át; a szem mögött és fölött kezdődik egy világos fakószürke kantársáv, mely a halántékon húzódik lefelé s alsó oldalán sötétbarna vonal határolja. A sötétbarna dolmány széles, barnásfehér, széles hosszanti foltokkal csíkozott. A felső farkfedők hegye fakófehér. Pofája, nyaka, oldala egyszínű földbarnás, hasi oldala sárgásfehér; a tollak fakóbarna szegélyezése folytán a begy, mell, de különösen a hastáj két oldala hosszanti csíkozást mutat. Torka közepén tojásdad alakú, keresztben álló világossárga foltja van; az alsó farkfedők barnák, hegyükön széles sárgásfehér szegéllyel. A sötétbarna evezők külső zászlójának és hegyének barnás szegélye az első rendű evezőktől a harmadrendűek felé mindinkább szélesedik; a leghátsó evezők hegyén azonkívül nagy fakófehér folt is van. A külső zászlón keskeny fehér szegélyt viselő szárnyfedők sötétbarnák, míg a leghosszabb fedők végén lévő széles szennyesfehér szegő a szárnyon keresztsávot alkot; az összes evezőtollak belső zászlójának széle fakóbarnás. A sötétbarna farktollak a tövük felé világosodnak, s a belső zászló hegyét nagy fehér folt díszíti; a két legszélső kormánytoll külső zászlója fakófehéres, míg a többinek keskeny szegélye sárgás olajbarna. Szeme sötétbarna, csőre olajsárga, de a felső káva sötétebb; lába vörhenyes szaruszínű.

Petronia petronia, Giresun 2017-07-07 01-1.jpg

Életmódja[szerkesztés]

Nem kötődik szorosan az emberi településekhez. Mindig félénk és óvatos. Mozgása eltér rokonai mozgásától. Surrogó szárnycsapásokkal gyorsan repül, leszállás előtt erősen kiterjesztett szárnyakkal lebeg s ezáltal inkább hasonlít a keresztcsőrűhöz, mint a verébhez. A földön ügyesen ugrál; mikor ül, testtartása felegyenesedő, farkát gyakran billegeti. Hívóhangja csettegő háromtagú „Giüib”, melynél e a két utolsó szótagot nyomja meg, vészkiáltása verébszerű „errr”, éneke gyakran megszakított egyszerű csiripelés és csicsergés. Ez némileg emlékeztet a süvöltő hangjára is, de azért kellemesnek nem mondható.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészekalja 3-7 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik.

A tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 16.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 16.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 16.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 16.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 16.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]