Környezeti hatásvizsgálat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A környezet állapotának felméréséhez környezeti hatásvizsgálatot készítünk. Gyakran felmerülő kérdések a hatásvizsgálattal kapcsolatban, hogy miért, ki, mikor, hogyan és mivel készíti. A hatásvizsgálatban a kidolgozóknak az a fontos, hogy a jellemző és tartós maximális hatásintenzitás hogyan viszonyul a hatásviselő érzékenységéhez. Az értékelésnél a tartósan legrosszabbnak számító helyzetből kell kiindulni.

Környezeti hatásvizsgálat[forrásszöveg szerkesztése]

Alapelvei[forrásszöveg szerkesztése]

  • Elővigyázatosság, megelőzés
  • Legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel
  • Megelőzi a környezetszennyezést
  • Kizárja a környezetkárosítást
  • Leghatékonyabb megoldás
  • Felelősség
  • Együttműködés
  • Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság

Miért készítik?[forrásszöveg szerkesztése]

Jogszabály tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek esetében Hatásvizsgálat készítése kötelező. Ilyen feladat például

  • A környezet állapotának mennyiségi, minőségi jellemzőinek feltárásának, terhelhetőség és igénybevétel mértékének, valamint további elérendő állapotainak meghatározására.
  • Nemzeti környezetvédelmi program keretein belül a környezet állapotának bemutatására
  • Éves beszámoló a környezet állapotáról
  • Országos környezetvédelmi információs rendszer működtetése
  • Dokumentációk, tanulmányok készítése

Továbbá önkéntesen végzett vizsgálatokhoz is készíthetők hatásvizsgálatok. Például mikor egy gazdálkodási szervezet meg szeretné ismerni, hogy a tevékenysége milyen hatással van a környezetre, vagy éppen tudományos kutatás keretein belül is készíthető.

Kik készítik?[forrásszöveg szerkesztése]

A környezeti hatásvizsgálatot az közigazgatás készíti, amely további alegységekre bontható.

  • Államigazgatás: Országgyűlés, kormány, környezetvédelmi miniszter
  • Önkormányzatok: Települési és területi
  • Területi környezetvédelmi hatóság
  • Gazdálkodó szervezetek: ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás

Mikor készítik?[forrásszöveg szerkesztése]

Erre a kérdésre három válasz lehetséges. Adott időszak eredményeinek értékelésekor, új szabályozás bevezetésekor, valamint a közvélemény tájékoztatásakor, amely időszakos.

Mivel készítik?[forrásszöveg szerkesztése]

Szükséges alapadatok a tevékenység, a környezeti állapot és nem utolsósorban a terjedési viszonyok Az értékelés több típusú lehet többek között irodalom, modellek, statisztikai, térképek valamint fizikai és kémiai ismeretek

Hatástanulmányok[forrásszöveg szerkesztése]

A hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek előzetes környezeti hatástanulmányban és részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy a baleset miatt várható környezeti hatásokat is

Előzetes környezeti hatástanulmány[forrásszöveg szerkesztése]

Egy tevékenység megkezdésének a szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie a felügyelőségnek. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni. Ennek a tanulmánynak az alábbiakat kell tartalmazni:

  • A tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai tervezés leírását, a létesítmény szükségességének indoklását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti követelmények leírását
  • az első pontban foglaltak megvalósításából származó környezetterhelés és környezeti igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását
  • Környezetre gyakorolt várható hatások előzetes becslését
  • Azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása csak további hatásvizsgálatok készítésével válaszolhatók meg
  • Azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek a törvény értelmében államtitkot képeznek.

Részletes környezeti hatástanulmány[forrásszöveg szerkesztése]

Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott hatástanulmány, amelynek a következőket kell tartalmaznia.

  • Részletes leírást, a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással
  • A hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásokat is, és a területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben
  • A környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését
  • a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését
  • A lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását
  • Részletes hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrását, az alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazási körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait
  • A felhasznált tanulmányok listáját, a tanulmányokhoz való hozzáférés módját
  • azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek a törvény értelmében államtitkot képeznek
  • A nyilvánosság számára közérthető összefoglalót

A hatásvizsgálat lépései[forrásszöveg szerkesztése]

A hatásvizsgálati folyamat 4 fázisra tagolódik:

  • Előkészítő fázis: A megvalósítást kizáró okok keresése, a lehetséges műszaki-technológiai és telepítési alternatívák értékelése, a KHV további sorsának meghatározása és ezeknek az előzetes KHT-ban való összefoglalása.
  • Tanulmány készítő fázis: A KHT elkészítése.
  • Áttekintő-értékelő fázis: Az elkészült hatástanulmány szakmai vitája, az érintett lakosság bevonása, a vélemények feldolgozása és a kiegészítések elkészítése.
  • Eredmény értékesítő fázis: Döntés születik és további feladat a döntés következményeinek utólagos ellenőrzése.

Hatásvizsgálati módszerek[forrásszöveg szerkesztése]

  • Ellenőrző jegyzék
  • Mátrixok
  • Kvantitatív módszerek
  • Hálózatok
  • Térképfedvények

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  • Cserey Balázs: Fejlesztések környezeti hatásvizsgálata, 1994.
  • Dr. Rédey Ákos- Módi Mihály – Tamaska László: Környezetállapot értékelés, 2002.
  • L.W.Canter: Enviromental Impact Assessment, McGraw Hill Publ., New York, 1996.
  • J. Glasson: Introduction to Enviromental Impact Assessment, University College, London Press
  • C. Wood: Enviromental Impact Assessment, A Comparative Review, Longman Scientific & Technical