Kördiagram

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az emlősök különböző rendjeinek fajgazdagságát szemléltető kördiagram

A kördiagram (úgy is, mint tortadiagram) egy egész részeinek ábrázolása egy kör cikkeiként. A kördiagram alakja kör, amit cikkekre osztanak, és minden cikk egy részt ábrázol. A teljes kör az egész megfelelője. Egy változatában körgyűrűt osztanak fel körgyűrűcikkekre. A cikkek mérete arányos az ábrázolt rész nagyságával.

Gyakran kördiagrammal adják meg az egyes részeket és eloszlásukat. Az áttekinthetőség érdekében célszerű nem több, mint hét elemet ábrázolni.[1] Ha sok apró szelet keletkezne, akkor a diagram szintén áttekinthetetlenné válhat. Az áttekinthetőséget növeli, ha a gyakoriságokat csökkenő sorba rendezik, és a legnagyobb szelet a függőlegesnél kezdődik. Ha van egy Egyéb rész is, azt célszerű a legkisebbnek tekinteni.

Kördiagram készíthető például számolótáblával.

A cikkek mérete arányos az általuk ábrázolt rész méretével. Tehát egy cikkhez tartozó szög:

,

ahol α a cikk középponti szöge, r a rész mennyisége, t a teljes mennyiség. A cikk szempontjából a kör mérete nem fontos, mivel nem az abszolút méret, hanem az arányok számítanak. A diagram méretét ettől függetlenül lehet meghatározni, azt célszerű méretűre választani.

A jobb áttekinthetőség érdekében a cikkeket különböző színűre színezik, vagy ha ez nem lehetséges, akkor különböző satírozásokkal és mintákkal teszik őket jobban megkülönböztethetővé.

A tudományokon kívül is használják, például újságok így jelenítik meg különböző csoportok, pártok arányát.

Példa[szerkesztés]

Egy áruházigazgató kördiagramon szeretné szemléltetni, hogy melyik részlegen mennyi vásárlás történt. A 95 vásárlásból 32 az élelmiszerosztályon történt, ahol a fenti képlet alapján Tehát az élelmiszerosztály 121,26 fokot foglal el a kördiagramon. Hasonlóan számítható a többi részleg forgalma is.

Részleg Vásárlások száma Szög (°) Arány (%)
Élelmiszer 32 121,26 33,68
Női ruha 21 79,58 22,11
Játékok 12 45,47 12,63
Gyerekruha 11 41,68 11,58
Elektromos készülékek 10 37,89 10,53
Férfiruha 9 34,11 9,47
Összesen 95 360 100

Variációk[szerkesztés]

Kördiagramokon egy adatsor ábrázolható. Körgyűrűdiagramokon az összehasonlítás kedvéért több adatsort is megjelenítenek egymás mellett, a jobb összehasonlíthatóság kedvéért. Az egyes kategóriákat körgyűrűcikkek jelenítik meg, melyek nagysága a kategória arányával arányos. A belső, szabadon maradt körbe gyakran kommentárt írnak.[2]

A robbantott ábrázolás néhány cikket kijjebb rajzol, mint a többit. Körgyűrűdiagramokon is használják. Ezzel a figyelmet a kiemelt cikkekre irányítja.[3]

A félkördiagramokon tipikusan a pártok arányát ábrázolják. A diagram formája a parlament üléstermét mutatja stilizáltan, az egyes szektorok pedig a pártoknak felel meg. Az elrendezés a jobb- és a baloldali elhelyezkedést követi.[4]

A polárterület diagram ciklikusan visszatérő jelenségek közöttoi összefüggéseket ábrázol. Lényege, hogy a cikkek a középpontból indulnak ki. Középponti szögük az eltelt idővel arányos, a mennyiség nagyságát a sugár nagysága jeleníti meg. Ez a diagramtípus Florence Nightingale-hoz vezethető vissza, aki a higiéniás körülmények és a halálesetek közötti összefüggést szemléltette így.[5]

Alkalmazhatósága[szerkesztés]

Gyakran használják diszkrét adatok szemléltetésére, nominális és ordinális adatokhoz. Intervallum és arányskála esetén kevésbé értelmes.[6]

A kördiagram egydimenziós, csak egy adatsor szemléltethető rajta. Ha több adatsor van, akkor körgyűrűdiagram vagy több kördiagram kell.[7] Jól használható, ha a két eloszlás egymástól nagyon eltér.[8]

Az egyes elemek számának növekedésével a kördiagram áttekinthetetlenné válhat. Ökölszabályként azt szokás megfogalmazni, hogy hétnél több szelet ne legyen.[9]

A színválasztást is át kell gondolni. A színek a robbantott ábrázoláshoz hasonlóan kiemelhetnek egyes cikkeket, ráirányíthatják a figyelmet. A túl élénk színek hatására az adott cikkek méretükhöz képest nagyobbnak tűnnek.[10] A túl sok élénk szín vibráló hatást kelt.

Nincs lehetőség nulla vagy negatív értékek ábrázolására, és a teljes adatsokaságot ábrázolni kell.[11]

Források[szerkesztés]

  • Bühner/Ziegler (2009): Statistik für Psychologen und Sozialwissenschaftler; Pearson Studium 1. Auflage.
  • Dolic (2004): Statistik mit R: Einführung für Wirtschafts- und Sozialwissenschaftler; Oldenburg 1. Auflage.
  • Engels (2009): Basiswissen Business Intelligence; W3L 1. Auflage.
  • Holland/Scharnbacher (2010): Grundlagen der Statistik: Datenerfassung und -darstellung, Maßzahlen, Indexzahlen, Zeitreihenanalyse; Gabler 8. Auflage.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kreisdiagramm című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Dolic (2004); 85. o.
  2. Vgl. o. V.; URL: technet.microsoft.com, abgerufen am 21. Mai 2011 sowie o. V.; URL: technet.microsoft.com, abgerufen am 21. Mai 2011.
  3. Vgl. o. V.; URL: technet.microsoft.com, abgerufen am 21. Mai 2011.
  4. Vgl. o. V.; URL: web.zhaw.chSablon:Toter Link, abgerufen am 21. Mai 2011; (PDF-Datei; 5,76 MB).
  5. Vgl. o. V.; URL: sigop-sidops.ch, abgerufen am 21. Mai 2011 (PDF-Datei; 384 kB) sowie o. V.; URL: wienerzeitung.atSablon:Toter Link, abgerufen am 21. Mai 2011.
  6. Vgl. Bühner/Ziegler (2009); S. 68.
  7. Vgl. Engels (2009); S. 111.
  8. Vgl. Dolic (2004); S. 87.
  9. Vgl. Dolic (2004); S. 85.
  10. Vgl. Dolic (2004); S. 85.
  11. Vgl. o. V.; Präsentieren von Daten in einem Kreisdiagramm; URL: office.microsoft.com, abgerufen am 16. Mai 2011