Köntös-Szabó Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Köntös-Szabó Zoltán
az 1985-ös Körkép antológiában megjelent portréja
az 1985-ös Körkép antológiában megjelent portréja
Született Szabó Zoltán
1940. március 3. (78 éves)
Tordaszentmihály
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író, újságíró

Köntös-Szabó Zoltán, 1974-ig Szabó (Tordaszentmihály, 1940. március 3. –) erdélyi magyar író, újságíró.

Életútja[szerkesztés]

A Forrás-nemzedék első rajának valóságszemléletét avantgárd eszközökkel bizarr rálátássá mélyítő művész.

Novelláival és riportjaival tűnt fel. Írói módszere e két műfaj szerencsés ötvözetéből született. Az 1960-as években megjelent kisregényei még diákkori élményeit rögzítve az ifjúsági irodalom új nyitását jelezte, 100 úton csatangol az ember fejléc alatt az Utunkban indított cikksorozata pedig a lényegre látó író eszközeivel közelítette meg a változó valóságot.

Novellái és "beszélgetései" következő sorában a mindennapok egyszerű alakjainak sorshelyzete, nyelvezete, rejtegetett titka robban elő. Az 1970-es években megjelent köteteit (Pingált szívek Natasának; Hová tűntek a hűségesek...) jellemezve írja Marosi Péter: a szerző "nemcsak arra érzékeny, ami bohém, furcsa, sőt groteszk körülötte, a környezetében, ami ilyen értelemben határeset vagy határeseten túli, hanem írói fantáziája mindegyre rá is dupláz a sok bohémkodásra, lumpenkodásra, furcsaságra, groteszkségre, úgyhogy írásművészete valamiféle groteszk népének, egyféle tragikomikus népeposz távlataiban oldja fel a gyermekkor emlékeit, a múltidéző kisemberek emlékezéseit". Tegyük hozzá: ez a groteszkség Kolozsvár jellegzetes egykori külvárosában, a Pata utcában szerzett gyermekélményeiből fakad.

Kár volt sírni Jeruzsálemben (1969) c. kisregényében Rabbóni, a Megváltó általános emberi álmával, a Mennyek Országával szembeállítja Iskarioti Júdás evilági boldogságteremtésének egy népre korlátozott elképzelését, bibliai keretben is áthallhatóvá téve saját korának elvontan egyetemleges vagy ténylegesen szűk vágyálmait s a kettő közös tragédiáját. A kisregény első kiadását kultúrpolitikai okokra hivatkozva bezúzták, majd csak 1980-ban jelenhetett meg újra.

Az Utunk 1979-es évkönyvében közölt Lakon háza c. drámáját a Szatmárnémeti Északi Színház mutatta be. A kritika elismeréssel fogadta, mert líraiságában "talán Csehovval rokon, a legfűtöttebb hangú közvetlen vallomás a szülőföld szeretetéről" (Páll Árpád). Az eredetileg már novellában is megfogalmazott téma a természetes tájbeli otthon külső-belső elidegenedését tükrözi. Fojtott ellenszenvek gyülemlenek fel hol a honosok és fürdővendégek közt, hol egy örökölt szőttest kiszorító giccses falvédő vagy a kapuzábés falukép és "a termőföld megbecstelenítése, semmibevevése" miatt, családot bomlasztó lelki rianásban.

Utolsó Romániában megjelent kötete, a Családi képek, levelek, avagy emberek útra kelnek, újra tényirodalmi jellegű "beszélgetések" gyűjteménye. Megszólaltatja a kisemberek egyéni visszaemlékezéseit a világesemények, háborúk forgatagában, erkölcsileg elkötelezve a megszólaltatottak iránt.

Az 1980-as évek elején Magyarországra költözött, ahol további kötetei jelentek meg. 1984-1988 között a Rakéta Regényújság szerkesztője.

Megjelent vagy megjelenés előtt álló kötetei és bemutatott drámája[szerkesztés]

1960-as évek:

  • Napos évszak (novellák, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1964);
  • Hangolnak a tücskök (ifjúsági regény, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1965);
  • Két part között (kisregény, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1966);
  • Tisztaszemű fiúk (kisregény, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1968);
  • Énekelj csak, Simon testvér (novellák, elbeszélések, karcolatok, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1968);
  • Osztálykönyv (interjúk, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1969);

1970-es évek:

  • Pingált szívek Natasának (novellák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974);
  • Bárka ring az Urbán-öbölben I-II (ifjúsági regény, Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1976-77; magyar - román közös könyvkiadás, 1978);
  • Hová tűntek a hűségesek?, avagy száz úton csatangol az ember (novellák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977);

1980-as évek:

  • Családi képek, levelek, avagy emberek útra kelnek (beszélgetések, Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1980)
  • Kár volt sírni Jeruzsálemben (kisregény, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980; Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1988);
  • Eljön kegyelmed Szodomába? (válogatás, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1980);
  • Lakon háza (dráma, bemutató: Északi Színház, Szatmár, 1981)
  • El Galante pajzán emlékiratai (regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984);
  • A Sárkány éve (regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1985);
  • Szurdokban árnyék - avagy Nikoláj kántortanító jelenései (elbeszélések, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986);

1990-es évek:

  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 1., Fehér zászló Erdély felett (regényfolyam, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1992);
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 2.,Tövissel kerített Éden (regényfolyam, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1994);
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 3., Köd lepte be a Szamost (regényfolyam, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1997);

2000-es évek:

  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 4.,Torda felől hírt hoz a szél (regényfolyam, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2002);

2010-es évek:

Az alábbi kötetek tervezett megjelenése a 2018-2020-as Trianon centenárium

  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 5., Látományok és ármányok ideje
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 6., Tüzek mellé telepedve
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 7., Aranyosszék hű marad
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 8., Távozó emlékek bája
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 9., Gileádban elfogyott a balzsam
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 10., A könyörtelen holnap
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 11A, 11B., Angyalokkal irgalmas ég alatt
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 12., Emmausban virradatra várva

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Kántor Lajos: Melyik a túlsó part? Utunk 1967/7.
  • Kovács János: Szabó Zoltán útkeresése. Utunk 1969/9;
  • Kovács János: Keréknyom és káprázat. Igaz Szó 1978/1.
  • Mózes Attila: Pont, mint a kavicsok. Korunk 1975/7;
  • Mózes Attila: Mítoszból történelem. Igaz Szó 1981/7.
  • Beke György: Száz úton csatangol a novellista. A Hét 1975/47.
  • Beke Mihály: Kavicsok. Korunk 1978/1.
  • Marosi Péter: "Ember Arcú Ország kicsiben." Utunk 1978/7. Újraközölve Világ végén virradat. 1980. 77-84.
  • Szőcs István: Lakon háza. Előre 1981. szeptember 24.
  • Páll Árpád: Igényes vállalkozás kérdőjelekkel. A Hét 1981/44.
  • Nagy Sándor: Idő-, értékszerkezet és világfilozófia Köntös-Szabó Zoltán: Kár volt sírni Jeruzsálemben c. regényében. 1982. (Állami vizsgadolgozat, kézirat).

Jegyzetek és források[szerkesztés]