Kölcsönös nyereség alku

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kölcsönös nyereség alku (Mutual Gains Bargaining, MGB) a kölcsönösség elvén alapuló tárgyalási eljárás. Nemzetközi diplomáciai tárgyalásokon gyakran alkalmazzák a kölcsönösség elvét.

Közgazdasági megfogalmazása[szerkesztés]

A kölcsönös nyereség alku olyan megközelítése a tárgyalásnak, hogy minden egyezkedő fél számára előnyös (win-win) kimenetel jöjjön létre.

A pozíciós alkuval ellentétben a kölcsönös nyereség megközelítés nagyon hasonlít az érdekalapú alkuhoz, ahhoz az először A sikeres tárgyalás alapjai című könyvben[1] bemutatott tárgyalástechnikához, amelynek célja egy fenntartható (azaz tartós) egyezség elérése, mellyel minden résztvevő együtt tud élni és hajlandó támogatni.

Ezt a tárgyalási módot sikerrel alkalmazták pl. alkalmazott-munkaadó viszonylatban, csődeljárások egyezséggel történő megoldásakor és környezetvédelmi egyeztetéseken.

Alapelvek[szerkesztés]

  • Mindkét félnek vannak jogos érdekei, amelyeket el kell ismerni és elősegíteni.
  • A felmerülő ügyeket megoldandó problémaként közelítsük meg.
  • A másik meghallgatása bizalmat épít ki.
  • Keressünk fenntartható alternatívákat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Roger Fisher – William L. Ury: A sikeres tárgyalás alapjai (Getting to Yes: Negotiating Agreement Without Giving In, 1981), Bagolyvár, 1997

Források[szerkesztés]

Közgazdasági kislexikon. Főszerk. Gyenis János. 3. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1977. ISBN 978-963-09-0881-8 (isbn 963-09-0881-6)