Ugrás a tartalomhoz

Kósa család (középajtai)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A középajtai Reznek-Kósa család címere

A középajtai Kósa család a háromszéki Erdővidéken kiterjedt család, amelynek tagjai a székely rendi társadalom idején a lófők és gyalog katonák között egyaránt megtalálhatóak voltak. Nemeslevelet és címert középajtai Kósa Máté nyert 1650-ben. A család jelesebb képviselői dr. Kósa-Reznek Jenő lovaglótanár, Kósa Mózes orvos, Reznek-Kósa Károly huszárszázados valamint Reznek Károly főhadnagy.

A család eredete

[szerkesztés]

Pálmay József szerint az Ajta-vidéki Kósa családok közös gyökerűek, de innen származtatja magát a kökösi Reznek család is.

A család legkorábbi ismert őse Kósa Gergely, aki 1594-ben Középajtán birtokos. Neki a fia Kósa Mihály, kitől a család középajtai ágai szerteágaznak.[1]

1614-ben Középajtán Kósa Gergely, András és Lukács gyalog katonák, Kósa György szabad székely. Ugyanekkor Bölönben Kósa Balázs lófő renden lustrál.[2]

1630. szeptember 15-én Kósa János vargyasi előnévvel Brandenburgi Katalintól nyert címeres nemeslevelet a Bethlen Gábor deákjaként szerzett érdemeiért. [3]

1635-ben Középajtán Kósa Mihály fiai: István, Máté és Mihály; Kósa Gergely fia Balázs; az egykori Kósa Lukács fia András, ennek fia Tamás; valamint hajdani Kósa György fia Péter. Bölönben Kósa András gyalog katona.[2]

Középajtán 1650-ben Kósa Mihály, Máté és István szereznek nemeslevelet.[1]

1683-ban középajtai Kósa Máté egy fiával lófő rendbe lép. Kósa Mihály, István és Balázs gyalog katonák. Bölönben Kósa György lófő.[4]

A középajtai és szárazajtai ágak

[szerkesztés]

A család tagjai Középajtán a határőr katonaság 1764-es felállításával lovas katonai, illetve gyalog katonai szolgálatot teljesítettek.

Szárazajtai-ág

[szerkesztés]

1815-ben Kósa Dániel háromszéki dulló-biztos. 1834-ben Kósa Zsigmond Küküllő vármegyei országgyűlési követ.[1]

Reznek-Kósa család

[szerkesztés]

A Reznek-Kósa család a középajtai Kósa család egyik ága, amely a 18. századtól Reznek néven él, de némely tagjai a 19–20. században felvették a Kósa nevet.

Nagy Iván szerint a Reznek név egy bizonyos Reznekfalváról származó leány beházasodásával vált használatossá.[5] Pálmay egy másik magyarázatot is említ, miszerint egy ragadványnévről lehet szó:

„Egy másik versio szerint Kósa Dániel 1599-ben mint hadnagy egyik székely komandóhoz Kökös községébe rendeltetvén ki, mint ilyen ott is maradt. Állásánál fogva katonai egyenruhában, kardosan, zörgős és sallangos lovakkal járt, ezért a nép őt rezes Kósának nevezte el; a »rezes« jelző annyira megtartotta jellegét, hogy az elnevezés állandó maradt s később a nép nyelvén »Reznek« lett, mely elnevezés a család tagjain maradt."[1]

Egy 1793-ban kelt nemességvizsgálat során a gubernium helyben hagyta a kökösi Reznek István, József és György által bemutatott leszármazást:

  • A1. Kósa Balázs
  • A2. Kósa Mihály
  • A3. Kósa András
    • B1. Kósa alias Reznek I. István
      • C1. Reznek I. József
        • D1. Reznek II. József
        • D2. Reznek György
        • D3. Reznek II. István

E levezetés értelmében Kósa, másként Reznek I. István a 17. század végén született Középajtán, s innen költözött Oltszemre. Reznek I. István fia I. József, ki Kökösre házasodván, ott alapított családot. Ifjabb Reznek II. József és a később született Reznek Mihály leszármazói Kökösön kiterjedt családot alapítottak.[6]

Komollói-ág

[szerkesztés]

A kökösi Reznek családból az előző táblán szereplő György fia I. Áron 1794-ben született Kökösön. Feleségétől, gidófalvi Orbán Erzsébettől született a Komollóra házasodott Reznek II. Áron. Leszármazása a következő:

  • F1. Reznek II. Áron (1826, Kökös– ), felesége zoltáni Zoltány Julianna
    • G1. Reznek Károly (1851–1934) kir. kincstárnok, felesége Keindl Anna
      • H1. Reznek Irén
      • H2. Reznek Károly (1894–1918)
      • H3. Reznek Aranka
      • H4. Kósa-Reznek Jenő (1898–1965)
      • H5. Reznek Jolán[7]

Aldobolyi-ág

[szerkesztés]

A kökösi Reznek családból az első táblán szereplő Reznek II. István leszármazása a következő:

  • E1. Reznek III. István, felesége Czakó Judit
    • F2. Reznek IV. István, gyulafehérvári pénzverdei igazgató, felesége Császár Anna
      • G2. Reznek V. István, törvényszéki bíró
      • G3. Reznek János, orvostudor
      • G4. Reznek Ottíllia, férje Miksa Móricz
    • F3. Reznek Ferenc
    • F4. Reznek-Kósa Károly, százados, felesége Boga Rozália
      • G5. Reznek-Kósa Ilka
      • G6. Reznek-Kósa Etelka
      • G7. Reznek-Kósa Vilma[1]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d e Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  2. a b Demény Lajos. Székely Oklevéltár Új Sorozat V. (1999) 
  3. Gyárfás, Tihamér (1909). „Czimeres levelek Brassó város levéltárában”. Turul 27. (3.), 103–112.. o. 
  4. Székely Oklevéltár. Székely népesség-összeírások 1680-1692 - Új sorozat 8.(Marosvásárhely, 2006). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  5. Reznek család. (Máskép Kósa, középajtai.) | Nagy Iván: Magyarország családai | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  6. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak - P szekció. Czakó Károly genealógiai gyűjteménye. K. Családok No. 170. Kósa (középajtai)
  7. Román Állami Levéltár Kovászna megyei fiók, Sepsiszentgyörgy. Komollói Református Egyházi Anyakönyvek