Kóbor ékesboglárka

Kóbor ékesboglárka
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Boglárkalepke-félék;
Nem:	Cupido;
Tudományos név
	Cupido argiades; (Pallas, 1771)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kóbor ékesboglárka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kóbor ékesboglárka témájú médiaállományokat és Kóbor ékesboglárka témájú kategóriát.

A kóbor ékesboglárka (Cupido argiades) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, egész Eurázsiában elterjedt lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A kóbor ékesboglárka szárnyfesztávolsága a tavaszi nemzedéknék 2-2,3 cm, a nyári nemzedékeknél 2,6-2,9 cm. A hím szárnyainak felső oldala ibolyáskék, széles fekete szegéllyel; az erek vége is feketén kirajzolódik. A nőstény barnásfekete, a szárnyak tövénél és közepén több-kevesebb kék pikkellyel. A szárnyak fonákja világos fehéresszürke, majdnem fehér. A szárnyak szélén elmosódó szürke, a hátsó szárnyakon vöröses-narancssárgába váltó szalagszerű foltsor található. Ezen belül apró fekete pettyekből húzódik láncolat, amely az elülső szárnyakon egyenes (nem kifelé hajlott vagy megtört); a hátsó szárnyakon kígyózó és a szárny közepén is látható néhány petty. A hátsó szárny alsó peremén kis hegyes nyúlvány, ún. farkinca látszik, az ezt megelőző két fekete petty fémes csillogású.

A tavaszi nemzedék jelentősen kisebb, míg a nyári nemzedékek nőstényein kevesebb a kék behintés.

Hernyója zöld vagy barna, hátán sárgásfehér, láncszerű mintával, a hetedik szelvényen hangyacsalogató miriggyel.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlíthat hozzá a palakék ékesboglárka, a törpeboglárka, a hegyi törpeboglárka, a kormos ékesboglárka, az aprószemes boglárka, a nagyszemes boglárka és a bengeboglárka.

Elterjedése[szerkesztés]

Egész Eurázsiában előfordul Spanyolországtól Japánig. Magyarországon mindenütt megtalálható.

Életmódja[szerkesztés]

Üde, nedves rétek, kaszálók, ligetes ártéri erdők, vízpartok lepkéje. Inkább a sík- és dombvidéket kedveli.

Magyarországon évente három nemzedéke repül április-májusban, június-júliusban és július-szeptemberben (északabbra évente két, délebbre négy nemzedéke is felnő). Igen jól repül, kóborlásra hajlamos, de tömegesen nem vándorol. Állandó populációi nincsenek, létszáma erősen változhat vagy egy-két évre el is tűnhet. A rétek, kaszálók sásos, magasfüves részeit kedvelik. Hernyója lucerna-fajok (Medicago spp.), here-fajok (Trifolium spp.), kerep-fajok (Lotus spp.) virágzatával táplálkozik. A teljesen kifejlett hernyó áttelel és további táplálkozás nélkül tavasszal bebábozódik.

Magyarországon nem védett.