Kína szent hegyei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kína nagy hegyeinek térképe

Kína szent hegyei több csoportra osztódnak. Az Öt Nagy hegység (五岳, Vu jüe) a kínai történelem öt legismertebb hegyére vonatkozik,[1] amelyekhez korábban császárok zarándokoltak el. Annak ellenére, hogy ezt az öt hegyet hagyományosan nem sorolták sem taoistának, sem buddhistának, mégis mind az öt hegyen érezhető minkét vallási hagyomány hatása, főleg az előbbié.[2] A buddhizmussal azonosított csoport neve a buddhizmus négy szent hegye (kínai: 四大佛教名山), a taoizmus csoportjáé pedig a taoizmus négy szent hegye (kínai: 四大道教名山).

A szent hegyek Kínában fontos zarándokhelyeknek számítanak, és a „zarándoklat” szó kínai kifejezése is úgy szól „tiszteletet kifejezni egy szent hegynél” (朝拜圣山, csao-pej seng san).

Az Öt Nagy hegység[szerkesztés]

Han-dinasztia korabeli csempe, amely szimbolikusan megjeleníti az őt fő földrajzi irányt

A Öt Nagy hegység vagy Vu jüe a kínai térrendezés szerinti öt égtájnak megfelelően helyezkedik el, amely tartalmazza a középső részt is mint irányt. Az öt hegységből álló csoportot a hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 475 – i. e. 221) állították össze,[3] és a Vu jüe (Öt hegycsúcs) kifejezés Han Vu-ti császár idejében vált ismertté (i. e. 140 – i. e. 87).[1] Az azt követő kétszáz évben az öt hegység iránti rajongás beszivárgott a kínai kultúrába is.[1][3] Ez az öt hegység a kínai történelem legismertebb természeti nevezetességeivé váltak, és egészen a kezdetektől uralkodók szertartási és áldozatbemutatási helyszínnek is használták őket.[2] Annak ellenére, hogy ezek a hegységek hivatalosan nem szerepelnek egyetlen vallás kánonjában sem, többjükön is erős taoista jelenlét érezhető,[2] Emiatt egyesek az Öt Nagy hegységet is a taoizmus szent hegyei közé sorolják.[4] Még akkor is, hogyha a hegyeken buddhista és konfuciánus templomok is épültek.

Keleti nagy hegység (Dōngyuè): Taj-hegy[szerkesztés]

泰山, "Nyugodt hegység", Santung tartomány, Fő csúcs: 1545 m, é. sz. 36° 15′, k. h. 117° 06′

Nyugati nagy hegység (Xīyuè): Hua-hegy[szerkesztés]

華山, "Csodálatos hegység", Senhszi tartomány, Fő csúcs: 1997 m é. sz. 34° 29′, k. h. 110° 05′

Déli nagy hegység (Nányuè): Heng-hegy (Hunan)[szerkesztés]

衡山, "Kiegyensúlyozó hegység", Hunan tartomány, Fő csúcs: 1290 m, é. sz. 27,254798°, k. h. 112,655743°

Északi nagy hegység (Běiyuè): Heng-hegy (Sanhszi)[szerkesztés]

恆山, "Örök hegység", Sanhszi tartomány, Fő csúcs: 2017 m, é. sz. 39° 40′ 26″, k. h. 113° 44′ 08″

Középső nagy hegység (Zhōngyuè): Szung-hegy[szerkesztés]

嵩山, "Fennkölt hegység", Honan tartomány, Fő csúcs: 1494 m, é. sz. 34° 29′ 05″, k. h. 112° 57′ 37″

Ezeket a hegységeket az égtájuk szerint is szokták nevezni, például úgy, hogy "Északi Nagy hegység" (北嶽/北岳, Pej Jüe), "Déli Nagy hegység" (南嶽/南岳 Nan Jüe), stb.

A kínai mitológia szerint az Öt Nagy hegység Pan-ku (盤古) testéből származik, a világ első lényétől és teremtőjétől. A keleti elhelyezkedése miatt a Taj-hegy jelképezi a napkeltét, amely a születés és az újrakezdés szimbóluma. Emiatt az értelmezés miatt gyakran ezt tekintik az öt hegy közül a legszentebbnek. A különleges elhelyezkedésének köszönhetően úgy tartják, hogy Pan-ku fejéből ered. A hunani Heng-hegy állítóleg Pan-ku jobb karja, a sanhszi-i Heng-hegy a bal karja, a Szung-hegy a hasa és a Hua-hegy a lába.[5]

A buddhizmus négy szent hegye[szerkesztés]

A Zsou-sen templom a Csiu-hua-hegyen

A „buddhizmus négy kínai szent hegye” a következő:[6][7][8]

Vutaj-hegy[szerkesztés]

五台山, "Öt pódium hegy", Sanhszi tartomány, 3058 m, é. sz. 39° 04′ 45″, k. h. 113° 33′ 53″

A Vutaj-hegy védelmezője Mandzsusrí, kínaiul Vensu (hagyományos: 文殊).

Omej-hegy[szerkesztés]

峨嵋山, "Magas és fennkölt hegy", Szecsuan tartomány, Fő csúcs: 3099 m, é. sz. 29° 31′ 11″, k. h. 103° 19′ 57″

Az Omej-hegy védelmező bodhiszattvája Szamantabhadra, akit a kínai buddhizmusban úgy neveznek, hogy Pu-hszian (普贤菩萨).

Csiu-hua-hegy[szerkesztés]

九華山, "Kilenc dicsőség hegy", Anhuj tartomány, Fő csúcs: 1341 m, é. sz. 30° 28′ 56″, k. h. 117° 48′ 16″

A hegyeken található sírhelyek és templomok Ksitigarbhát (kínaiul Ti-cang, 地藏, japánul Dzsizó) üdvözítik, aki egy bodhiszattva és a pokollakók védelmezője.

Putuo-hegy[szerkesztés]

普陀山, "Potalaka-hegy", Csöcsiang tartomány, Fő csúcs: 284 m é. sz. 30° 00′ 35″, k. h. 122° 23′ 06″

Ez a hegy Avalókitésvara (Kuan Jin) bodhimandája, aki az együttérzés bodhiszattvája.

A taoizmus négy szent hegye[szerkesztés]

A Vutang-hegység

A „taoizmus négy szent hegye” a következő:[6][9][10]

Vutang-hegy[szerkesztés]

(kínaiul); Hopej északnyugati részén. Fő csúcs: 1612 m. é. sz. 32° 40′ 00″, k. h. 111° 00′ 04″.

Longhu-hegy[szerkesztés]

龙虎山, "Sárkány Tigris hegy", Csianghszi. Fő csúcs: 247 m. é. sz. 28° 06′ 49″, k. h. 116° 57′ 30″

Csijün-hegy[szerkesztés]

齊雲山, "Magas mint a felhő", Anhuj. Fő csúcs: 585 m. é. sz. 29° 48′ 30″, k. h. 118° 01′ 57″

Csing-cseng-hegy[szerkesztés]

青城山, Tu-csiang-jan, Szecsuan. Fő csúcs: 1260 m (2007-es adat) é. sz. 31° 01′ 08″, k. h. 103° 32′ 47″.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Robert Hixson Julyan. Mountain names. Mountaineers Books, 199. o. (1984). ISBN 9780898860917 
  2. a b c Eberhard, Wolfram. A Dictionary of Chinese Symbols: Hidden Symbols in Chinese Life and Thought. Psychology Press, 236. o. (1986). ISBN 9780415002288 
  3. a b Little, Stephen and Shawn Eichman. Taoism and the Arts of China. University of California Press, 148. o. (2000). ISBN 9780520227859 
  4. Pregadio, Fabrizio. The Encyclopedia of Taoism, Volume 1. Psychology Press, 1075. o. (2008). ISBN 9780700712007 
  5. Joan Qionglin Tan (2009): Han Shan, Chan Buddhism and Gary Snyder's Ecopoetic Way, Sussex Academic Press
  6. a b Raj, Razaq and Nigel D. Morpeth. Religious Tourism and Pilgrimage Festivals Management: An International Perspective. CABI, 108. o. (2007). ISBN 9781845932251 
  7. Sacred Buddhist Mountains in China. Alliance of Religions and Conversation. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
  8. Xi Wen: A Visit to the Four Sacred Mountains of Buddhism. China Today. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
  9. The "Four Sacred Taoist Mountains". Chinese Geographical Culture. [2013. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
  10. Life preserving and refreshing in Wudang. China Daily, 2011. december 2. (Hozzáférés: 2016. január 5.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Five Great Mountains
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína szent hegyei témájú médiaállományokat.