Kígyászsólyom
| Kígyászsólyom | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Herpetotheres cachinnans (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kígyászsólyom témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyászsólyom témájú médiaállományokat és Kígyászsólyom témájú kategóriát.
|
A kígyászsólyom (Herpetotheres cachinnans) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó Herpetotheres nem egyetlen faja.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mexikóban, Közép-Amerikában és Dél-Amerika nagyobb részén honos. Erdei ragadozómadarak.
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Herpetotheres cachinnans cachinnans
- Herpetotheres cachinnans chapmani
- Herpetotheres cachinnans fulvescens
- Herpetotheres cachinnans queribundus
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 46–56 centiméter, szárnyfesztávolsága 79–94 centiméter közötti. A tojó testtömege 600–800 gramm, a hímé kevesebb, csak 410-680 gramm. Kicsi, fejhez simuló bóbitát visel. Feje teteje, egy sáv a nyakán, melle, hasi része és csüdje sárgásfehér. Szeménél a tarkóján átfutó sötétbarna sávja van. Szárnyai sötétbarnák, farka vízszintesen sávozott. Kampos csőre és erős fogólábai vannak a préda megragadására.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lesőfán várnak a zsákmányra, ami kisebb emlősök, kígyók, gyíkok, vagy gerinctelenek. Zuhanó repüléssel erednek a zsákmány nyomába és csőrükkel ölik meg őket.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fészkelésre fák üregét, vagy más madarak fészkét használja. Fészekalja 2-4 tojásból áll.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2011. szeptember 17..
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft. 1994. ISBN 963 545 006 0.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|origmonth=,|accessmonth=,|month=,|chapterurl=,|origdate=és|coauthors=(súgó) – magyar neve
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sólyomfélék
- Madárfajok
- Mexikó madarai
- Belize madarai
- Costa Rica madarai
- Salvador madarai
- Guatemala madarai
- Honduras madarai
- Nicaragua madarai
- Panama madarai
- Argentína madarai
- Bolívia madarai
- Brazília madarai
- Ecuador madarai
- Francia Guyana madarai
- Guyana madarai
- Kolumbia madarai
- Suriname madarai
- Peru madarai
- Paraguay madarai
- Venezuela madarai