Késztetés - (drive) elméletek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A késztetés - (drive) elméletek olyan motivációs elméletek, amelyek nem az incentívek (környezetben levő "húzó" ingerek), hanem a belső tényezők fontosságát emelik ki.

A motivációt egyes szükségleti állapotok irányítják, amelyek a homeosztázis visszaállítására irányulnak. Ezeket nevezzük késztetésnek, azaz drive-nak. A drive egy olyan energetizáló tényező, amely a megbomlott egyensúlyt helyreállító viselkedés felé irányít.[1] Megkülönböztetnek elsődleges és másodlagos drive-okat.

Homeosztatikus hajtóerőkről[2] (drive-okról) akkor beszélhetünk, amikor fiziológiás állapotváltozás, belső hiány vagy biológiai szükségállapot (need) keletkezik.A homeosztatikus drive-ok ekkor az élőlényt a hiányállapot visszaállítására sarkalja, tehát a kiváltott cselekvés motivációs hátterét szolgálják.

Elsődleges drive-ok[szerkesztés]

Elsődleges motívumok: szövetek sérülése, ételmegvonás, hőmérséklet optimálistól való eltérése, szexuális viselkedést kiváltó hormonok aktivitása stb.[3]

A drive-ok nem specifikusak, hanem a szervezet általános energetizálása a cél, de mindamellett nem vezérlik a szükségletek kielégítésére irányított viselkedést. Tehát a drive önmagában nem irányít, hanem azt kiegészíti a szervezet tanulási folyamata. Ebből következik, hogy minden olyan viselkedés, amely során a drive csökken, szokássá válhat. A drive és a szokás kölcsönhatása hozza létre a motivációt, de azt is magába foglalja, hogy minél erősebb a drive és/vagy a szokás, annál nagyobb a motiváció megjelenésének a valószínűsége. Ha nincs drive és/vagy tapasztalat, akkor nem jelenik meg a cselekvésre indító motiváció. Hull úgy fejlesztette tovább ezt az elméletet, hogy a motiváció a drive-ok, az incentivek[4] és a szokások kölcsönhatásának eredménye. (Az incentivek helyettesíthetik a drive-ot. Például: egy jóllakott ember eszik a számára vonzó desszertből.)

Elsődleges drive-ok mérése: a viselkedésre tett hatásának kimutatására egy klasszikus kísérlet: Egy dobozt 3 részre osztanak, az első részbe („start”) teszik a kísérleti állatot, a másodikba egy fémrácsot, amelybe elektromos áramot vezetnek, a harmadikba pedig például ételt. Megfigyelték, hogy minél éhesebb az állat, annál inkább el akarja érni az ételt.

Másodlagos drive-ok[szerkesztés]

Elsődleges drive-val asszociálódva maguk is motivációs erőre tesznek szert. Például: a félelem, amely egy veszélyt jelző inger hatására alakul ki, amely érzelmi választ vált ki a személyben, kényelmetlen állapotot, feszültséget indukál. Ezt a kellemetlen feszültséget különböző viselkedéses aktivitással megszünteti vagy csökkenti az érzelmi állapot. A kellemetlen állapot megszűnése a viselkedés megerősítéséhez vezet, a félelem egy drive-vá válik.

Homeosztatikus drive-ok[szerkesztés]

Akkor beszélhetünk homeosztatikus hajtóerőkről, ha olyan belső késztetés jelentkezik, ami a viselkedésben megnyilvánul, és valamely belső hiányállapotok, fiziológiás szükségletek kielégítésére törekszik. A folyadéktérfogat vagy vértérfogat csökkenésekor szomjúság lép fel. Amennyiben a folyadékvesztéssel az ionháztartásban is hiány alakul ki, sóéhségről beszélhetünk. Táplálék hiány vagy megvonás következtében éhség alakul ki. Amikor csökken a test optimális hőmérséklete, a termoregulációs hajtóerő váltja ki a visszaállításért felelős cselekvéseket (például felveszünk még egy réteg ruhát). Ha a vér kémhatása tartósan savasodik, légszomj alakul ki. Amennyiben ez valamilyen cselekvést, például a fizikai munka megszakítását és pihenést vált ki, homeosztatikus hajtóerőről beszélhetünk. [2]

Források[szerkesztés]

  • Oláh, A. & Bugán, A. (szerk) (2006). Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös K. ISBN 963-463-478-8
  • Atkinson & Hilgard (2005). Pszichológia. Osiris. ISBN 963-389-713-0
  • Bányai, É., Varga, K. (szerk) (2014). Affektív pszichológia. Medicina. 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Clark Leonard Hull, 1943, hiv. Weiner, 1992.
  2. ^ a b Bányai, É., Varga, K. (szerk) (2014). Affektív pszichológia. Medicina.
  3. Clark Leonard Hull, 1943.
  4. környezetben lévő „húzó” ingerek