Késői galambgomba

	A késői galambgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ehető

Késői galambgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Bazídiumos gombák (Basidiomycota);
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Galambgomba-alkatúak (Russulales);
Család:	Galambgombafélék (Russulaceae);
Nemzetség:	Galambgombák (Russula); Pers., 1797
Faj:	R. cessans;
Tudományos név
	Russula cessans; A. Pearson
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Késői galambgomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Késői galambgomba témájú kategóriát.

A késői galambgomba vagy barnásközepű galambgomba (Russula cessans) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A késői galambgomba kalapja 3-8 cm széles, alakja kezdetben domború, majd szélesen domború, lapos, sőt benyomott lesz. Felszíne nedvesen ragadós. Széle sima, idősen kissé barázdált. Színe bíborszínű, liláspiros, közepe gyakran sötétebb. Bőre viszonylag könnyen lehúzható.

Húsa fehér, sérülésre nem színeződik el. Szaga nem jellegzetes, íze enyhe.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük halványsárga.

Tönkje 3-7 cm magas és legfeljebb 2 cm vastag. Alakja nagyjából hengeres vagy a tövénél kissé megduzzadt. Felülete sima, színe fehér.

Spórapora sárga. Spórája széles elliptikus vagy közel kerekded, felülete szemölcsös, közöttük részleges hálózatot alkotó gerincekkel, mérete 7,5-9 x 6,5-7,5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Más galambgombákkal téveszthető össze; egyedi jegyei a sárga lemez és spórapor, a sötét liláspiros kalap, a fehér tönk és a jellemző íz és szag hiánya.