Kén-diklorid
| Kén-diklorid | |||
| |||
| IUPAC-név | kén-diklorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
| PubChem | 25353 | ||
| ChemSpider | 23682 | ||
| EINECS-szám | 234-129-0 | ||
| RTECS szám | WS4500000 | ||
| InChIKey | FWMUJAIKEJWSSY-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 8Q6684WQ9H | ||
| UN-szám | 1828 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | SCl2 | ||
| Moláris tömeg | 102,97 g/mol | ||
| Megjelenés | piros folyadék | ||
| Halmazállapot | folyadék | ||
| Szag | szúrós szagú | ||
| Sűrűség | 1,621 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | −121,0 °C | ||
| Forráspont | 59 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | hidrolizál | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | V-alak | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás |  Xi  C  N
| ||
| NFPA 704 |  1
3
1
| ||
| R mondatok | R14, R34, R37, R50 | ||
| S mondatok | (S1/2), S26, S45, S61 | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 234 °C | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Kén-difluorid Kén-dibromid Diklór-monoxid | ||
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |||
A kén-diklorid a kén klórral alkotott vegyülete, képlete SCl2. Standard körülmények között szúrós szagú, cseresznyepiros, mérgező folyadék. A kén-diklorid a legegyszerűbb kén-klorid, benne a kén oxidációs száma +2. Felhasználják prekurzorként kénorganikus vegyületek, például mustárgáz előállításánál.[1]
Előállítás
[szerkesztés]A kén-diklorid előállítása elemi kén vagy dikén-diklorid klórozásával történik.[2] A folyamat több lépésben megy végbe:
- S8 + 4 Cl2 → 4 S2Cl2; ΔH = −58,2 kJ/mol
- S2Cl2 + Cl2 → 2 SCl2; ΔH = −40,6 kJ/mol
Felhasználás
[szerkesztés]A kén-dikloridot szerves szintézisekben használják fel. Alkének SCl2-addíciójakor klórtartalmú tioéterek keletkeznek. Ez jól szemléltethető a vegyület etilénnel való reakciójával, melynek során mustárgáz – S(CH2CH2Cl)2 – keletkezik.[3] A kén-diklorid emellett számos szervetlen vegyület alapanyaga: fluorral kezelve kén-tetrafluoridot kapunk, meleg szén-tetrakloridos vagy benzolos oldatába ammóniát vezetve tetrakén-tetranitridet alkot.
- 6 SCl2 + 16 NH3 → S4N4 + 2S + 12 NH4Cl
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Schmidt, M.; Siebert, W. "Sulphur" Comprehensive Inorganic Chemistry Vol. 2, ed. A.F. Trotman-Dickenson. 1973.
- ↑ F. Fehér "Dichloromonosulfane" in Handbook of Preparative Inorganic Chemistry, 2nd Ed. Edited by G. Brauer, Academic Press, 1963, NY. Vol. 1. p. 370.
- ↑ R. J. Cremlyn “An Introduction to Organosulfur Chemistry” John Wiley and Sons: Chichester (1996). ISBN 0-471-95512-4.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Sulfur dichloride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
