Kéler Napóleon
| Kéler Napóleon | |
| Született | Kéler Efraim Napoleon 1845. augusztus 13. Pest |
| Elhunyt | 1919. február 6. (73 évesen)[1][2] Budapest |
| Foglalkozása | műépítész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kéler Napóleon, névváltozat: Kéhler, született: Kéler Efraim Napoleon (Pest, 1845. augusztus 13.[4] – Budapest, 1919. február 6.)[5] műépítész.
Élete[szerkesztés]
Kéler Sándor pesti táblai ügyvéd és Pozsony megyei táblabíró és Bielik Terézia Anna Karolina fiaként született.[4] A budai József műegyetem elvégzése utált 1869-ben Buzzi Bódog építőmesterhez ment, aki felismerve munkaerejét, szorgalmát és tudását csakhamar társul vette maga mellé az alig 26 éves fiatalembert.
Az 1890-es évek elején visszavonult az építő vállalkozástól és állandó szakértője lett a Magyar Államvasutaknak, főleg kisajátítási ügyekben. A köznek szolgált ez időben azzal is, hogy a budapesti városligeti fasorban épült ágostai evangélikus főgimnázium épületének létrejöttét lehetővé tette, aminek építő bizottságban is működött.
A Buzzi és Kéler cég nagy építkezéseket hajtott végre. 1871–1873-ban ők építették a Posta és Távírda Igazgatóság palotáját a szervita-rend kertjén az akkori Koronaherceg- és Városház utcák között. Továbbá az Alföld-fiumei vasút igazgatósági épületét az Akadéimia-utcában, az Erdélyi vasút igazgatósági épületét a Rudolf-rakparton, és 1874–1875-ben[6] ő építette a Népszínházat, a Rákóczi úton.
Az ipari építészet területén is működött: 1884-ben tervei és kivitelezése alapján épült fel a Ferencvárosi I. számú Gázgyár.[7] Még 1869 és 1875 között tisztviselői házakat és gáztárolót tervezett a Józsefvárosi Gázgyár már akkor álló épületeihez.[8] 1885-ben bérházat tervezett az Izabella utcába (Budapest,Izabella u. 72/b.).[9]
1919-ben hunyt el 74 éves korában, hosszas szenvedés után.[10] A Fiumei Úti Sírkertben lévő családi mauzóleumában helyezték nyugalomra evangélikus szertartás szerint (bal oldal, 523. szám).[11][12]
Kéler Napoleon-alapítvány[szerkesztés]
1910. január 15-én kelt végrendeletében tett alapítványból finanszírozták a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet építészi és középítési szakosztályainak pályázat, és annak Kéler Napóleon-díját, amit „a műépítési szakosztályok számára valamely gyakorlati tárgyú építőművészi feladat alaprajzi és homlokzati megoldása; a középítési szakosztályok számára valamely technikai vonatkozású gyakorlati feladat akár rajzbeli, akár írásbeli kidolgozásért” lehetett megkapni; illetve a Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium gyarapítását.[13][14]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1919/?query=%22+K%C3%A9ler+Napoleon%22&pg=45&layout=s
- ↑ https://helytortenet.com/pub/media/catalog/product/cache/294b0230948520102effdf85d2c28365/1/2/125014-1.jpg
- ↑ KÉLER Napoleon építész postázott gyászjelentés, helytortenet.com
- ↑ a b Budapest-Deák téri német evangélikus egyházközség keresztelési anyakönyve 117/1845. familysearch.org
- ↑ Budapest V. kerületi állami halotti anyakönyv 89/1919. familysearch.org
- ↑ Bánrévy György: A Népszínház alapítása, Budapest 1. évfolyam 1. szám, 1945. (adt.arcanum.com)
- ↑ Dr. Gulyásné Gömöri Anikó – Dr. Balogh András – Vadas Ferenc: Fiókgázgyárak Budapesten, Fővárosi Gázművek Rt., Budapest, 2001, helytelen ISBN kód: 963007236 , 42. o.
- ↑ Dr. Gulyásné Gömöri Anikó – Dr. Balogh András – Vadas Ferenc: Az első gázgyár, Fővárosi Gázművek Zrt., Budapest, 1999, ISBN 963-03-7891-4, 44. o.
- ↑ Déry, i. m., 303. o.
- ↑ Halálozás. Az Est 10. évfolyam 33. szám, 1919. február 7. (adt.arcanum.com)
- ↑ Kéler Napóleon műépítészt, Pesti Napló 70. évfolyam 35. szám, 1919. február 9. (adt.arcanum.com)
- ↑ Jobb oldali falsírboltok J. 6, Budapesti Negyed 25. (1999/3), EPA.oszk.hu
- ↑ (1922. június 18.) „A Kéler Napoleon-alapítvány alapító levele / pályázati szabályzata”. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 56 (25), 224. o. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. "Kéler%20Napoleon%20alapítványa"&pg=172&layout=s VII. fejezet. Az iskola vagyona library.hungaricana.hu - 1923.
Források[szerkesztés]
- Kéler Napóleon. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 398. o.
- Kéler Napoleon. Meghalt az öreg építőmester., Vállalkozók Lapja 40. évfolyam 8. szám, 1919. február 19. adt.arcanum.com
- Déry Attila: Pest építészeti topográfiája III. VI–VII. kerület, Terézváros-Erzsébetváros. Budapest, 2006.
További információk[szerkesztés]
- Oppel Imre (1929): Kéler Napoleon (1845-1919) festmény, gallery.hungaricana.hu -
- Hittrich Ödön dr.: Kéler Napóleon (15-21. o.), A budapesti Evangélikus Gimnázium értesítője az 1935/36. iskolai évről , medit.lutheran.hu - 1936.