Kéksügér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kéksügér
Badis badis.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Percoidei
Család: Nandidae
Alcsalád: Badinae
Nem: Badis
Faj: B. badis
Tudományos név
Badis badis
(Hamilton, 1822)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kéksügér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kéksügér témájú kategóriát.

A kéksügér (Badis badis) egy kis testű, törékeny külsejű bölcsőszájú hal.

Előfordulása[szerkesztés]

Banglades, Bhután, India, Nepál és Pakisztán állóvizeiben, gyenge sodrású folyóiban él.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 6–8 centiméter, a hímek nagyobbak.

Tartása[szerkesztés]

Minimum 60 literes akváriumban tartsuk, 60 literenként egy pár ideális. Szereti, ha medencéjét sűrűn beültetjük növényekkel és gyökerekkel, és mint minden sügérféle, igényli a búvóhelyek nyújtotta biztonságot. Aljzatnak megfelel a finom kavics vagy a homok. 22–24 fokos, 3-16 NK keménységű vízben érzi jól magát. A tiszta, rendszeresen cserélt vízben fejlődik a legjobban. Társas akváriumban is biztonsággal tartható guppik, plattik, neonhalak és egyén kisebb lazacfélével. Békés természetű, még a hímek sem agresszívak egymással szemben. Napközben ritkán látható az akváriumban, általában a kövek és növények között mozog, lassan, megfontoltan úszik. Néhány példány csak etetéskor és lámpaoltás után, este jön elő. A faj a hímek élénk kékszínű testéről és úszóiról kapta a nevét. A nőstények barnás színűek, sötétebb függőleges csíkokkal a testükön. A hal hangulata befolyásolja a színét. Az ivarérett hímek teste kissé görbe, majdnem kifli alakú. Az idegen hímek egyszer megküzdenek egymással, de miután eldőlt a rangsor, a domináns egyed gyönyörű kékké változik, míg a legyőzöttnek sokszor csak az úszói kékek, a teste inkább a nőstényekére hasonlít. Egy hímre 2–3 nőstényt számítsunk.

Szaporodása[szerkesztés]

Viszonylag könnyen ívik. A hím udvarláskor sötétkékké válik, míg a nőstény elhalványul. A nőstény egy behelyezett virágcserép vagy kő oldalára rakja 100–250 ikráját, a hím ívás közben a nőstényre görbül és megtermékenyíti az ikrákat. Ívás után a hím elűzi nőstényét. Az is előfordul, hogy egymás után több nősténnyel is párzik. A hőmérséklettől függően 2-3 nap múlva kelnek ki az utódok, további 3 nap múlva úsznak el. Sóféreggel problémamentesen nevelhetők, az ivadékok gyorsan fejlődnek.

Források[szerkesztés]