Ugrás a tartalomhoz

Kártyajáték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Középkori bécsi udvari kártyajáték (Hofämterspiel) egy lapja

A kártyajátékokat általában több ember játssza együtt kártyalapok segítségével, ezek a társasjátékok közé tartoznak. A pasziánszok speciálisak, mert csak egy ember vesz bennük részt: a cél egy meghatározott helyzet elérése (általában az összes kártya felhasználásával).

A kártyajátékokat a legegyszerűbb az általuk használt kártyák típusa alapján csoportosítani. A legelterjedtebb kártyák a francia, a magyar és a tarokk-kártya. Ez utóbbival csak a tarokk nevű játékot játsszák, az előbbi kettőre azonban számtalan játék alapul. Speciális kártyák is vannak, ilyenek a tematikus kártyák (például az autóskártyák), vagy a gyűjtögetős kártyák.

Bizonyos kártyajátékokat versenyszerűen is lehet játszani, ezek közül a legismertebb és messze a legelterjedtebben űzött a bridzs. Ezen kívül még a tarokk, a póker és a rablóulti játszható hivatalosan versenyszerűen.

Eredete

[szerkesztés]
Paul Cezanne: A kártyajátékosok
Olasz kehely
érmék
pálcák
kard
Spanyol kehely
érmék
pálcák
kard
Svájci-német rózsa
csengő
makk
pajzs
Német/Magyar kártya színei piros
tök
makk
zöld
Francia kártya színei kör
káró
treff
pikk

A kártyajáték pontos eredete nem ismert. Kínában, Indiában, Perzsiában egyaránt fellelhetőek voltak kártyajátékok, különböző időkben. A Csing Ce-tung-féle kínai lexikon szerint 3000 esztendővel ezelőtt, Senn-Ho császár uralkodása idején eszelték ki a mai kártya elődjét egy udvarhölgy szórakoztatására. Európába a Mamlúk-Egyiptomból jöhetett 1370 körül, Franciaországban 1377-ben már feljegyezték.

A kártyákon lévő alakok és fő szín fajai az európai ország történetében éppúgy mutatnak különbségeket mint kapcsolódásra utaló hasonlóságot. Olaszországban a Tarokk és a velencei trappola jelent meg, utóbbiban már fel lelehető négy szín melyek a négy társadalmi osztályra is utalhatnak: spada (kard), coppe (kehely), denari (érmék) és bastoni (pálcák). Ezenkívül még három kép: király, lovag, felső, később királyné is, továbbá 6 szín- vagy számjegyes kártya I, II, VII, VIII, IX és XI.[1]

A francia kártya ismertető jelei 1480 körül érkezhettetek német kártyákról.[2] A németek függetlenítették magukat az olasz befolyástól, és a XV. század közepén új sorozatjelekkel megteremtették a saját kártyájukat: szív, a levél, a makk, a – nálunk töknek nevezett – csengő jelképezte. A francián ezek absztraktabb formáival találkozhatunk.[3]

A színek megjelenése és elnevezésére is számos variáció létrejött, bizonyos pontok hasonlóságot mutat a német és a magyar kártyával. A eredete csak találgatások vannak. Egyes formákban a színek természeti formák fedezhetőek fel, de például Zolnay Vilmos hadi színezettel ruházza fel őket: a kőr (franciául hasonló kiejtésű cœur) – vagyis a szív – a bátorság jelképe volt. A pikk (pique) lándzsa végződését ábrázolhatná, a káró (carreau) nyílhegy, Végül a treff (trèfle), vagyis lóhere, a lovasság.[4]

Ráth-Végh István kártyatörténeti könyvében azt olvashatjuk, hogy a kártyajáték feltalálása Gringonneur, 15. századbeli francia festő nevéhez fűződik. Úgy hírlik, hogy ő eszelte ki a figurákat is, mégpedig azzal a céllal, hogy elszórakoztassa VI. Károly francia királyt. Ám a király köztudottan elmebeteg volt, és hogy az ő használatára készült volna az első pakli, az csupán történelmi anekdota. Igaz viszont, hogy VI. Károly szeretett kártyázni. Még az is igaz, hogy a feljegyzések szerint Gringonneurnek kifizettek három, díszekben pompázó kártyacsomagért bizonyos – elég borsos – összeget, magát a kártyát azonban már korábban ismerték Európában.

A kártyajátékok fajtái

[szerkesztés]

A. Ütéses

[szerkesztés]
  • 1. egyszerű ütéses (Aluette, Boston, Pikét, Durák, Ékarté, Zsírozás)
  • 2. összetett / komplex ütéses (Alsós, Barbue, Rikiki, Tarokk, Bridge, Ulti, Snapszer)

B. Kombinációgyűjtő

[szerkesztés]
  • 1. összefüggésgyűjtő (Authors)
  • 2. sorozatgyűjtő (Csapd le)
  • 3. sor + összefüggésgyűjtő (Cribbage)
  • 4. párosító (Escoba, Scopa)
  • 5. húzó-lerakó (Kanaszta, Ramino, Römi)
  • 6. ütéses sorozatgyűjtő (Calypso)

C. Elfogyasztó

[szerkesztés]
  • 1. sorozatépítő elfogyasztó (Barbü, Snip-snap)
  • 2. sor-rang (Epsom, Fantan)
  • 3. szín-rang (Crazy eights)
  • 4. párosító elfogyasztó (Old maid, Fekete Péter)
  • 5. ütéses elfogyasztó (Tronduc, Cseng sang ju)
  • 6. ütésfelvevő elfogyasztó (Koziri, Portugalese)
  • 7. csoportosító ütéses elfogyasztó (Hűbéres, Sanyi)

D. Összehasonlító

[szerkesztés]

(21, As-nas. Baccarat, Black Jack, Fajer, Ferbli, Makaó, Póker)

E. Sanszjáték

[szerkesztés]

(Kopka, Basette, Fáraó, Nasi vasi, Blüchern)

A kártyajátékok listája

[szerkesztés]

Francia kártyán alapuló játékok

[szerkesztés]
Francia kártya színei kőr
káró
treff
pikk
Magyar kártya színei piros
tök
makk
zöld

Magyar kártyán alapuló játékok

[szerkesztés]

Tarokk kártyán alapuló játékok

[szerkesztés]

Egyéb kártyákon alapuló játékok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. PESTI HÍRLAP 1932 ÉVI NAGY NAPTÁRA - A kártya meg a kártyás hajdan és ma https://erzsebetrosta.hu/egyeb-erdekes-irasok/tovabbi-irasok/a-jatekkartya-tortenete.html
  2. The Game of Tarot. London: Duckworth, 10-30. o. (1980. július 23.) 
  3. Archivált másolat. (Hozzáférés: 2017. december 9.)
  4. https://www.kartya-jatek.hu/europai_kartya_jelkeptar/

További információk

[szerkesztés]
  • kártya.lap.hu és társoldalai
  • Bokor József (szerk.). Kártya, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Dr. Monaco: Örvénytükör. A hamis kártyajátékok ismertetése általában. Óvszer a kártya szenvedély ellen; ford. Kurz Bálint; Wittigachlager Ny., Pancsova, 1896
  • Parlaghy Kálmán: Kártyajátékok könyve. A legelterjedtebb hazai és külföldi kártyajátékok leírása; bev. Mokány Berci; 2. jav., bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1907
  • Kártyajátékok kézikönyve az összes kártyajátékok szabályaival. Összeáll. Egy játékos, aki nyer; Eisler, Bp., 192? (Hasznos könyvek)
  • Nádor Jenő: Kártyajátékok könyve az alsóstól a römmyig. A ma divatos szórakoztató kártyajátékok ismertetése; Tolnai Ny., Bp., 1927
  • Zolnay Vilmos: A kártya története és a kártyajátékok; Pfeifer, Bp., 1928
  • G. J. Potter: A kártyajáték művészete. Általánosan érvényesnek elismert kártyajátékszabályok kézikönyve. Játszmapéldákkal kísért kimerítő magyarázatokkal, 1-5.; ford. Ujlaky Tibor; Lingua, Bp., 1930
  • Kolb Jenő: Régi játékkártyák. Magyar és külföldi kártyafestés, XV-XIX. század; Hungária Ny., Bp., 1939 (Hungária Könyvek) – (hasonmásban: 1984)
  • Ladányi Lóránt: Kártya-Akadémia. Modern kártyajátékok szabályaival, tudnivalóival és érdekességeivel foglalkozó kézikönyv; szerzői, Bp., 1941
  • Az ultitól a bridzsig. Szórakoztató kártyajátékok; összeáll. Widder Lajos, ill. Szigeti István; 2. bőv. kiad.; Sport, Bp., 1957
  • Zsoldos Benő: A játékkártya és története; Gondolat, Bp., 1980 (Gondolat zsebkönyvek)
  • Nagy kártyakönyv; szerk. Berend Mihály, ill. Szitás György; 3. bőv. kiad.; Editorg, Bp., 1990
  • Szórakoztató kártyajátékok kézikönyve. Játékszabályok; szerk. Szöllősi Péter; Vagabund, Kecskemét, 1997
  • Jánoska Antal: Szerencsejátékok. A kártyajátékok modern művészete; Lárky Bt., Bp., 1999
  • Kártyázó magyarok. Történetek a kártyásokról, nem csak kártyásoknak; szerk. Jánoska Antal; Pallas Stúdió, Bp., 1999
  • Boruzs János: Kártyajátékok; Kheirón'97, Debrecen, 2001
  • Jánoska Antal: Kártya – játék – szerencse. Az Iparművészeti Múzeum játékkártya gyűjteménye / Spielkarte – Glücksspiel – Spielglück. Die Spielkartensammlung des Ungarischen Kunstgewerbemuseums; Iparművészeti Múzeum, Bp., 2006
  • Kártyalexikon. A-Z; főszerk. Berend Mihály, társszerk., képanyag összeáll. Jánoska Antal; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Bp., 2008 (Akadémiai lexikonok)
  • Takács Erika: Kártyakönyv. Kezdőknek és haladóknak. Történelem, alapismeretek, játékszabályok, 1-2.; Könyvmíves, Bp., 2007–2008
  • Vágó Csaba: Szórakoztató kártyajátékok kézikönyve. Játékszabályok; Vagabund, Kecskemét, 2008
  • Vasvári Zoltán: Bolond, aki nem kártyázik! A kártyajáték a hagyományos közösségek életében a XX. században; Fekete Sas, Bp., 2008
  • Rob Beattie: Kártyakönyv. 52 játék, 52 technika, 52 trükk részletes leírása; ford. Jutai Péter; Scolar, Bp., 2010
  • Jánoska Antal–Horváth Ferenc: Zsugaléria. Képeslap és kártya a humor tükrében; Pont, Bp., 2012 (Csintalan múzsa sorozat)
  • Boruzs János: Kártyajátékok. Jó leosztást mindenkinek!; Csengőkert, Kistarcsa, 2014
  • Facsar Mihály–Jánoska Antal: Katonai kártyák, kártyázó katonák; Zrínyi, Bp., 2014
  • Bálint János: TAROKK az Élet-játék

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]