Károlyi Béla (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Károlyi Béla
Károlyi Béla 1958-ban
Károlyi Béla 1958-ban
SzületettSchäffer Béla Miklós
1921. december 6.
Ercsi
Elhunyt1960. március 8. (38 évesen)
Budapest
MűvészneveKárolyi Béla
Állampolgárságamagyar
HázastársaBartos Anna (1944-1960)
Foglalkozásaszínész
Színészi pályafutása
Aktív évek1950–1960
Díjai
Nívódíj (1958)
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Károlyi Béla (Ercsi, 1921. december 6.Budapest, 1960. március 8.) nívódíjas magyar színművész.

Életútja és színészi pályája[szerkesztés]

Károlyi Béla, eredeti nevén Schäffer Béla Miklós (Ercsi, 1921. december 6. - Budapest, 1960. március 8.) Miután szüleit korán elvesztette (édesanyját, Károly Herminát csupán alig több, mint 6 és fél éves korában, édesapját, Schäffer Mátyást pedig néhány évre rá), szegény sorban nevelkedett. Ezen évei alatt tanulta ki a villanyszerelő szakmát és emellett már 1936-től, mint üzemi színjátszó tevékenykedett. Feleségével, Bartos Annával 1944-ben kötöttek házasságot. 1945 után a Széchenyi gyógyfürdőben kapott állandó munkát, majd a Vízműveknél, mint villanyszerelő dolgozott. Az 1947-ben megrendezett országos kultúrversenyen figyelt fel rá Szendrő Ferenc. Szendrő a munkásszínpadokon is állandó figyelemmel kísérte munkáját és tanította, majd 1950-ben leszerződtette a Belvárosi Színházhoz. Egy 1951-ben megjelent Magyar Nemzet cikkben a következőképpen fogalmazott korai éveiről és munkásszínjátszói múltjáról Károlyi Béla: „Nehéz utam volt, amíg idáig érkeztem. Szüleimet korán elveszettem. Ugyanúgy nyomorogtam, mint a többi, hozzám hasonló sorsú szegény gyerek. Nagyokat koplalva, igazi otthon nélkül tanultam ki a villanyszerelő szakmát. Fiatal életemnek ebben a borús korszakában egyetlen vidám folt akadt: azok a percek, amelyeket munkástársaimmal együtt kultúrcsoportunkban töltöttünk. Mindig forrón szerettem a színházat, akkor persze a komoly színpadot nem tudtuk elérni, igyekeztünk hát magunk csinálni. Nem is szakadtam el a kultúrmunkától soha. A felszabadulástól kezdődőleg megváltozott az én életem folyása is. Állandó munkát kaptam, a Széchenyi-gyógyfürdőben és újra nekifeküdtem a kultúrmunkának. Mindig szeretettel gondolok vissza akkori kulúrvezetőmre, Farkas Gyulára, akitől sokat tanultam.” 1954-ben, akkor már az Ifjúsági Színházban a Kérők című darabban stúdióvizsgát tett. 1950-1951 között volt a Belvárosi Színház tagja. 1951-1954 között az Ifjúsági Színház valamint a hozzátartozó Ifjúsági Kamaraszínház tagja, 1954-1957 között a Petőfi Színházban (volt Ifjúsági Színház) és a Jókai Színházban játszott (volt Ifjúsági Kamaraszínház). 1957-1960 között pedig az Állami Déryné Színház (korábbi nevén Állami Faluszínház) társulatának tagja volt. A Szigligeti ribillió című zenés vígjátékban a főszerep megformálásáért nívódíjat kapott. Károlyi Béla leginkább színpadi színész volt, de számos rádióműsorban és több filmben is találkozhatott vele a nagyérdemű. Nem sokkal halála előtt, február 26-án még részt vett a Viharos alkonyat főpróbáján, illetve két nappal később február 28-án a darab premierjén, de az ezt követő vidéki turnén betegsége miatt, már nem vehetett részt. Csupán 38 éves korában, 1960. március 8-án hunyt el. Temetése egy pénteki napon, 1960. március 11-én, 11:30-kor volt az Új Köztemetőben. Sírja a 71-es parcellában található. Halálának okáról hasonlóan, de némiképp mégis eltérően fogalmaztak a korabeli híradások. Ezek szerint: "gyógyíthatatlan betegség következtében hirtelen elhunyt", "hirtelen elhunyt", "súlyos betegsége után meghalt". Halotti anyakönyvi kivonatán "mirigydaganat, hashártyagyulladás" van feltüntetve, mint az elhalálozás oka.

Színházi szerepei[szerkesztés]

Belvárosi Színház[szerkesztés]

Ifjúsági Színház / Ifjúsági Kamaraszínház[szerkesztés]

Petőfi Színház / Jókai Színház[szerkesztés]

Állami Déryné Színház[szerkesztés]

Filmszerepei[szerkesztés]

Rádiós szereplései[szerkesztés]

  • Vazjevolod Ivanov - 14-69-es páncélvonat rádióváltozat
  • Albert Maltz - Egy ember az országúton
  • Dimitriu - Farkasvadászat
  • Mándi Éva - Hétköznapok hősei
  • Fiatal német írók munkaközössége - Ohió gőzös útja
  • Móricz Zsigmond - Szegény emberek
  • Nyikolaj Pagogyin - A Kreml toronyórája
  • Halász Péter - A város alatt
  • Koncz Károly - Háromszor cirpel a tücsök
  • Mi, első Wall Street... (Az "új" világ igazi arca)
  • Szívek keresik egymást
  • Vasárnap kirándulunk
  • Hajdu Zoltán és Sütő András - Mezítlábas menyasszony
  • Lelkes Péter - EZ AMERIKA! Frank Smith és Frank Smith
  • Vajda István - AZ ARGENTIN ÜGY
  • TARKA-BARKA
  • Kemény György - Jónásból fúros lesz
  • Tajgai Fedor
  • Újítsunk, szakikám!
  • Bán Pál és Kállai István - Selyemsál
  • Kalma - Robinsonék igazsága
  • Tardos Tibor és Vajda István - Tizenhét életért (Szuhakálló)
  • Jaroszlav Klima - A szerencse nem pottyan az égből rádióváltozat
  • Borisz Polevoj - Az arany
  • Pápuák világában
  • Addig jár a korsó a kútra
  • Madách Imre - Az ember tragédiája
  • Osztrovszkij - Az acélt megedzik rádiójáték
  • Miloslav Stehlik - Osztrava büszkesége
  • Mesél a nagy folyó: A Volga
  • Aleksej Silyč Novikov-Priboj - Énekesek
  • Tamási Áron - Barátom a Medve
  • Egon Erwin Kisch - A gyilkos anyja
  • Déri Tibor szerzői estje
  • Alfredo Varela - A sötét folyó
  • Krónika
  • Jaroszlav Hasek - Svejk, a szimuláns
  • Jules Verne - A tizenöt éves kapitány I.rész
  • Jules Verne - A tizenöt éves kapitány II.rész
  • Alexandru Sahia - Apám hazajön a háborúból
  • A pincekulcsocska
  • Makszim Gorkij - A mester
  • Osváth Zsuzsa - Észak tavasza
  • Szívünk a jövőt dalolva várja...
  • Obernyik Károly - Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban
  • Vaszilij Jan - Tatárjárás
  • Rideg Sándor - A tükrösszívű huszár
  • Jerome K. Jerome - Három ember kerékpáron
  • Az Ezeregyéjszaka meséi II.
  • "A győzelem napjai jönnek."
  • Wilhelm Hauff - Az álherceg története
  • Beszélgetés a népzenéről

Sírja és az Állami Déryné Színház általi gyászjelentése[szerkesztés]

Sírjának pontos helye a budapesti Új Köztemetőben: 71-es parcella, 0. szakasz, 1. sor, 123-as sírhelye.

További információk és fényképek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]