Kálmán Ödön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Kálmán Ödön (Kunszentmárton, 1886. október 26.Budapest, Kőbánya, 1951. március 11.)[1] jászberényi főrabbi 1911-1921 között, 1935-1950 között alma materének, az Országos Rabbiképző Intézetnek a tanára volt.

Életrajza[szerkesztés]

Kálmán Ödön 1886. október 26-án született Kunszentmártonban Kohn János és Kohn Regina fiaként. 1906-1911 között volt a budapesti Országos Rabbiképző Intézet növendéke, közben egy évig Wroclaw-ban tanult, az ottani híres rabbiképzőben.1910-ben sikerrel védte meg doktori disszertációját a Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsészeti Karán.

1912. január 24-én tett rabbi-képesítő vizsgát a Dr. Steinherz Jakab vezette bizottság előtt és avatták rabbivá. Jászberénybe hívták meg rabbinak, ahol 10 éven át szolgálta közösségét, közben az I. világháborúban tábori rabbiként szolgált.

1921-ben Kőbányára hívták, az akkoriban önálló Kőbányai Izraelita Hitközség választotta meg rabbijának, majd főrabbijának.

Hosszabb-rövidebb írásai, cikkei, tanulmányai többek között az IMIT Évkönyveiben, a Magyar Zsidó Szemlében, a Századokban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben, a Magyar Zsidó Almanachban, a Múlt és Jövőben, az Egyenlőségben és a Magyar Zsinagógában jelentek meg. Dr. Kálmán Ödön 1951. március 11-én halt meg Budapesten gyomorrák következtében. Sírja a Rákoskeresztúri zsidó temető úgynevezett rabbi-parcellájában található. Felesége Strasser Margit volt.

Emlékezete[szerkesztés]

A rabbi könyve című (Budapest, 1940) munkájával koronázta meg tudományos munkáját, amely generációk óta a gyakorló rabbi mindennapos kézikönyve.

Művei[szerkesztés]

  • A rabbi könyve (1940)
  • A zsidók letelepülése a Jászságban (1916)
  • Mióta hívják a jászokat filisteusoknak (1916) Századok
  • József nádor megvédi a jászsági zsidókat (1916)
  • Az összehasonlító vallástudomány száz éve (1948) I. M. I. T
  • Zsidó történelmi olvasmányok (1931)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 251/1951. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]