Kálmán Ödön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálmán Ödön
SzületettKohn Ödön
1886. október 26.
Kunszentmárton
Elhunyt1951. március 11. (64 évesen)
Budapest X. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaStrasser Margit
(h. 1912–1951)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (4A-10-9)
SablonWikidataSegítség

Kálmán Ödön, Kohn[1] (Kunszentmárton, 1886. október 26.Budapest, Kőbánya, 1951. március 11.)[2] jászberényi főrabbi 1911–1921 között, 1921-től kőbányai főrabbi, 1935–1950 között alma materének, az Országos Rabbiképző Intézetnek a tanára volt.

Életrajza[szerkesztés]

Kohn János és Kohn Regina fia. 1906 és 1911 között a budapesti Országos Rabbiképző növendéke volt, s közben egy évig Wrocław-ban tanult, az ottani híres rabbiképzőben. 1910-ben sikerrel védte meg doktori disszertációját a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán.

1912. január 24-én tett rabbi-képesítő vizsgát a Dr. Steinherz Jakab vezette bizottság előtt és avatták rabbivá. Jászberénybe hívták meg rabbinak, ahol 10 éven át szolgálta közösségét, közben az első világháborúban tábori rabbiként szolgált.

1921-ben Kőbányára hívták, az akkoriban önálló Kőbányai Izraelita Hitközség választotta meg rabbijának, majd főrabbijának.

Hosszabb-rövidebb írásai, cikkei, tanulmányai többek között az IMIT Évkönyveiben, a Magyar-Zsidó Szemlében, a Századokban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben, a Magyar Zsidó Almanachban, a Múlt és Jövőben, az Egyenlőségben és a Magyar Zsinagógában jelentek meg. Dr. Kálmán Ödön 1951. március 11-én halt meg Budapesten gyomorrák következtében.

Sírja a Rákoskeresztúri izraelita temető úgynevezett rabbi-parcellájában található.

Családja[szerkesztés]

1912. január 28-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Strasser Vilmos és Polatschek Regina lányával, Strasser Margittal (1891–1963).[3][4]

Gyermekei

  • dr. Kálmán Zsuzsa (1912–2003) hitoktatónő, középiskolai tanárnő. Férje dr. Vidor Pál (1909–1945) budai rabbi volt.[5]
  • Kálmán Judit (1924–?). Férje Hahn István (1913–1984) ókortörténész, egyetemi tanár, rabbi volt.[6]

Emlékezete[szerkesztés]

A rabbi könyve című (Budapest, 1940) munkájával koronázta meg tudományos munkáját, amely generációk óta a gyakorló rabbi mindennapos kézikönyve.

Művei[szerkesztés]

  • A rabbi könyve (1940)
  • A zsidók letelepülése a Jászságban (1916)
  • Mióta hívják a jászokat filisteusoknak (1916) Századok
  • József nádor megvédi a jászsági zsidókat (1916)
  • Az összehasonlító vallástudomány száz éve (1948) I. M. I. T
  • Zsidó történelmi olvasmányok (1931)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 97601/1902. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 127. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 25. oldal 1. sor
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 251/1951. folyószáma alatt.
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 76/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  4. Kálmán Ödönné Strasser Margit halotti bejegyzése a Budapest 2003/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  5. Kálmán Zsuzsanna házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 533/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  6. Kálmán Judit házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 297/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)

Források[szerkesztés]