Juszef almorávida emír
| Juszef | |
 | |
| marokkói szultán | |
| Uralkodási ideje | |
| 1061 – 1106 | |
| Elődje | nem volt |
| Utódja | Ali marokkói szultán |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Almorávidák |
| Született | 1009[1] |
| Elhunyt | 1106. szeptember 2. (96-97 évesen)[2] Marrákes |
| Házastársa | Zaynab an-Nafzawiyyah |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juszef témájú médiaállományokat. | |
Juszef (?, 1009[1] – Marrákes, 1106. szeptember 2.[2]) marokkói szultán 1061-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]Juszef az Almorávida vezető, Abu Bakr ibn Umar (1056–1087) unokatestvére volt, aki már 1061-től irányította Marokkó egyes részeit. Abu Bakr 1070-ben őt bízta meg Marokkó kormányzásával, amikor maga Abu Bakr egy szaharai törzsi felkelést próbált leverni. Juszef kihasználta Abu Bakr távollétét, és megkezdte egy közigazgatás megszervezését, valamint egy zsoldoshadsereg felállítását. Amikor Abu Bakr visszatért, 1073-ban lemondott a hatalmi harcról, és visszavonult a Szaharába.
A következő időszakban Juszef új fővárosából, Marrákesből kiindulva meghódította a Miknasa és Magrawa fejedelemségeket, 1075-ben elfoglalta Fès városát, 1077-ben Tangert, majd 1083-ban Ceutát. Már 1081-ben az algériai területek nyugati része, egészen Algírig, Almorávida uralom alá került, azonban már a következő évben a Hammádidák (szanhadzsa törzs) a Banu Hilal segítségével megállították az előrenyomulást.
Már 1082-ben kérték a hispániai muszlimok az Almorávidák beavatkozását Andalúziában a keresztény királyságok ellen. Csak egy újabb kérés után – amelyet az Abbadidák, az Aftaszidák és a granadai Ziridák (taifák, kiskirályságok) intéztek hozzá – döntött úgy Juszef, hogy eleget tesz ennek: partra szállt Andalúziában, és 1086. október 23-án a zallaqai csatában (spanyolul: Sagrajas) megsemmisítő vereséget mért Kasztília haderejére és VI. Alfonz királyra. Egy újabb hadjárat 1088-ban meghiúsult a Taifa-királyságok elégtelen támogatása miatt, ezért 1090-ben Juszef megdöntötte a granadai Ziridákat és a sevillai Abbadidákat, majd 1095-ig a többi Taifa-királyságot is annektálta. Csak Valencia (El Cid vezetése alatt 1102-ig) és Zaragoza (a Hudidák alatt 1110-ig) tudta ideiglenesen megőrizni függetlenségét.
1098-ban az Abbászida kalifák elismerték Juszef „a muszlimok fejedelme” (amir al-muslimin) címét. Juszef uralkodása alatt nagyszabású építkezések kezdődtek, amelyek főként Marrákes főváros fejlesztésére koncentrálódtak (többek között a mecset építésére). Emellett mecsetek épültek Fèsben, Tlemcenben (1082) és Algírban (1096) is.
Juszef 1106-ban hunyt el egyes források szerint 97 éves korában. Utódja fia, Ali ibn Yusuf lett (1106–1143).
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Yusuf ibn Taschfin című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Ulrich Haarmann: Geschichte der Arabischen Welt. Herausgegeben von Heinz Halm. 4. überarbeitete und erweiterte Auflage. C. H. Beck, München 2001, ISBN 3-406-47486-1 (Beck’s historische Bibliothek).
- Stephan Ronart, Nandy Ronart: Lexikon der Arabischen Welt. Ein historisch-politisches Nachschlagewerk. Artemis Verlag, Zürich u. a. 1972, ISBN 3-7608-0138-2.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
- 1 2 Dictionary of African Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2012
- 1 2 various authors: Diccionario biográfico español (spanyol nyelven). Spanish Biographical Dictionary. Royal Academy of History, 2011