Jurij Mihajlovics Lotman
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Jurij Mihajlovics Lotman | |
| Született | 1922. február 28.[1][2][3][4][5] Petrográd[6] |
| Elhunyt | 1993. október 28. (71 évesen)[1][2][3][4][5] Tartu[6] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Zara Mints[6] |
| Gyermekei | három gyermek:
|
| Foglalkozása | szemiotikus |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Raadi temető |
| Jurij Mihajlovics Lotman aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurij Mihajlovics Lotman témájú médiaállományokat. | |
Jurij Mikajlovics Lotman (oroszul: Юрий Михайлович Лотман) (Petrográd, 1922. február 28. – Tartu, 1993. október 28.) szovjet-orosz irodalomtudós, a világszerte ismert tartui szemiotikai iskola alapítója.
Egyetemi tanulmányait Leningrádban végezte 1950-ig, majd a Tartui Egyetem orosz tanszékén kezdett dolgozni, amelynek később vezetője lett. Eleinte a XVIII. és XIX. század orosz irodalmával, elsősorban a korszak költészetével foglalkozott az 1950-es években, majd – nem utolsósorban az orosz formalista iskola ihletésére – a XIX. századi orosz irodalom belső fejlődéstörténetének problémáit vizsgálta.[14]
Műközpontú írásaiban egy modern poétika, illetve irodalomelmélet megteremtésére törekedett. A műelemzés szemiotikai szempontú elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazását egyaránt kidolgozta. Emellett intenzíven foglalkozott kultúratipológiai kérdésekkel is.[15] Művei élénk vitákat váltottak ki kora szovjet irodalomtudományában és szerzőjének nemzetközi szintű elismertséget szereztek.
Főbb művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Структура художественного текста (1970, magyarul 1973, Szöveg – modell – típus, rövidített)
- Семиотика кино и проблемы киноэстетики (1973, Filmszemiotika és filmesztétika)
- Александр Сергеевич Пушкин (1981, Puskin)
- Культура и взрыв (1992, Kultúra és robbanás)
Magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szöveg, modell, típus; vál., utószó Hoppál Mihály, ford. Bánlaki Viktor et al.; Gondolat, Bp., 1973
- Filmszemiotika és filmesztétika; ford. Réthy Ágnes; Gondolat, Bp., 1977
- Puskin; ford., jegyz. Gereben Ágnes; Európa, Bp., 1987 (Mérleg)
- Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai [Jurij Lotman, Olga Frejdenberg]; szerk. Kovács Árpád, V. Gilbert Edit, ford. Hoffmann Kornélia et al.; Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1994 (JPTE irodalomtudományi füzetek)
- Kultúra és robbanás; ford. Szűcs Teri; Pannonica, Bp., 2001 (Pannonica kiskönyvtár)
- Kultúra és intellektus. Jurij Lotman válogatott tanulmányai a szöveg, a kultúra és a történelem szemiotikája köréből; ford., szerk., előszó, utószó Szitár Katalin; Argumentum–ELTE Irodalom és Irodalomkutatás Doktori Program, Bp., 2002 (Diszkurzívák)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796.
- 1 2 Dalibor Brozović (1999). "Hrvatska enciklopedija". Horvát Enciklopédia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute.
- 1 2 "abART". Hozzáférés: 2021. április 1..
- 1 2 3 könyv, 57, 2020031361
- ↑ "blockade.spb.ru/card/?id=2535215&source=podvig".
- ↑ "blockade.spb.ru/card/?id=2712808&source=podvig&".
- ↑ "blockade.spb.ru/card/?id=2579799&source=podvig".
- ↑ "pamyat-naroda.ru/heroes/podvig-chelovek_nagrazhdenie39916871/".
- ↑ "blockade.spb.ru/card/?id=5059880&source=podvig&".
- ↑ "Journal officiel de la République française" (francia nyelven).
- ↑ "www.univ-paris8.fr/Docteurs-honoris-causa". Hozzáférés: 2024. június 24..
- ↑ Világirodalmi lexikon VII. (Lanf–Marg). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1982. 411. ISBN 963-05-2677-8.
- ↑ Világirodalmi lexikon VII. (Lanf–Marg). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1982. 411. ISBN 963-05-2677-8.