Jurij Mihajlovics Borzakovszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jurij Mihajlovics Borzakovszkij
Született1981. április 12. (42 éves)[1]
Kratovo
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
KitüntetéseiBarátságért Érdemrend

Magassága181 cm
Testtömege70 kg
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurij Mihajlovics Borzakovszkij témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
Atlétika
Olimpiai játékok
arany
2004, Athén
800 m
Világbajnokság
ezüst
2003, Párizs
800 m
ezüst
2005, Helsinki
800 m
bronz
2007, Oszaka
800 m
bronz
2011, Tegu
800 m
Fedett pályás világbajnokság
arany
2001, Lisszabon
800 m
bronz
2006, Moszkva
800 m
Európa-bajnokság
arany
2012, Helsinki
800 m
Fedett pályás Európa-bajnokság
arany
2000, Gent
800 m
arany
2009, Torino
800 m

Jurij Mihajlovics Borzakovszkij (oroszul: Юрий Михайлович Борзаковский; Moszkva, 1981. április 12. –) olimpiai bajnok orosz atléta, középtávfutó, a 800 méteres síkfutás specialistája.

Pályafutása[szerkesztés]

2000-ben, mindössze tizennyolc évesen szerezte első jelentős felnőtt sikerét, amikor első lett a fedett pályás Európa-bajnokságon. Még ebben az évben részt vett a Sydney-i olimpián, ahol - legfiatalabbként - jutott el a döntőig, és hatodikként zárt.[2]

2001-ben győzött a lisszaboni fedett pályás világbajnokságon, majd augusztus 24-én, 1:42,47-dal új egyéni csúcsot futott, amely máig pályafutása legjobb 800 méteres eredménye. Ezzel a szám történelmének nyolcadik leggyorsabbja, míg a 2001-es szezonban ez volt a legjobb eredmény e távon. A 2002-es Európa-bajnokságon nem szerzett érmet, majd a 2003-as párizsi világbajnokságon ezüstérmesként zárt.

Athénban karrierje legkimagaslóbb sikerét érte el. Második legjobb idővel jutott túl az elődöntőn, a döntőben pedig nagy hajrával lett olimpiai bajnok. Borzakovszkij mindössze 0,16 másodperccel előzte meg a második helyen befutott Mbulaeni Mulaudzit, míg a harmadik helyen zárt háromszoros világbajnok Wilson Kipketer is csak 0,2 másodperccel maradt el tőle a célban.[3]

2005-ben a bahreini Rasíd Ramzi mögött ezüstérmesként végzett a helsinki világbajnokságon. Egy év múlva a fedett pályás, majd 2007-ben a szabadtéri világbajnokságon lett bronzérmes.

2001 után 2008-ban futott újra 1:43 alatt. Ennek ellenére a pekingi olimpián nem védte meg címét; még csak döntőbe se jutott. 2009-ben - kilenc év után - újfent megnyerte a fedett pályás Európa-bajnokságot, valamint negyedik lett a berlini világbajnokságon.

A 2010-es szezon nagy részét sérülés miatt kihagyta.

2014-ben visszavonult. 2015 februárjában kinevezték az orosz atlétikai válogatott ideiglenes kapitányának.[4]

Egyéni legjobbjai[szerkesztés]

  • 200 méteres síkfutás - 22,56 s (1999)
  • 400 méteres síkfutás (szabadtér) - 45,84 s (2000)
  • 400 méteres síkfutás (fedett) - 47,06 s (2008)
  • 600 méteres síkfutás - 1:16,02 s (2010)
  • 800 méteres síkfutás (szabadtér) - 1:42,47 s (2001)
  • 800 méteres síkfutás (fedett) - 1:44,15 s (2001)
  • 1000 méteres síkfutás (szabadtér) - 2:15,50 s (2008)
  • 1000 méteres síkfutás (fedett) - 2:17,10 s (2009)
  • 1500 méteres síkfutás (szabadtér) - 3:43,24 s (2003)
  • 1500 méteres síkfutás (fedett) - 3:41,53 s (2006)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. World Athletics database
  2. Eredmények”, sports-reference.com. [2009. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 13.) (angol nyelvű) 
  3. Eredmények”, sports-reference.com. [2010. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 13.) (angol nyelvű) 
  4. Atlétika: a 800-as olimpiai bajnokból kapitány lett. www.nemzetisport.hu (2015. február 6.) (Hozzáférés: 2015. február 6.)

Források[szerkesztés]