Jurga (Kemerovói terület)

Jurga (Юрга)
Jurga címere Jurga zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kemerovói terület
Irányítószám	652050
Körzethívószám	38451
Népesség
Teljes népesség	81 759 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Jurga Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 44′, k. h. 84° 54′55.733333333333, 84.9
Jurga Pozíció a Kemerovói terület térképén
Jurga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurga témájú médiaállományokat.

Jurga (oroszul: Юрга) város Oroszország Kemerovói területén, a Jurgai járás székhelye.

Népessége: 81 533 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Elhelyezkedése

A város a Kemerovói terület északnyugati „kapuja”. Kemerovo területi székhelytől északnyugatra, az észak felé tartó Tom (az Ob mellékfolyója) bal partján, sík vidéken helyezkedik el. Vasútállomás (Jurga-1.) a Transzszibériai vasútvonal Novoszibirszk–Krasznojarszk közötti szakaszán. A kissé nyugatabbra fekvő Jurga-2. csomópontnál a Transzszibériai vasútvonalról szárnyvonal indul ki délkeletre Topki, onnan Kemerovo és a Kuznyecki-medence iparvárosai felé.

Jurga nyugati szélénél válik el (illetve találkozik) az R255-ös főút két ága: északi mellékága Tomszkba tart, fő ága délkeletre, Kemerovóba és onnan tovább Krasznojarszk felé vezet. A város távolsága autóúton Kemerovótól és Tomszktól egyaránt kb. 115 km.

Története, gazdasága

A mai Jurga környéke 1886 óta volt lakott hely. Az épülő Transzszibériai vasútvonal helyi állomását 1898-ban létesítették; más forrás szerint az 1906-ban. Az állomás körül kisebb település alakult ki. 1913 körül kezdődött a déli szénmezőkhöz vezető vasútvonal építése. A településen sokáig csak egyetlen kisebb ipari üzem működött; 1940-ben kezdték építeni azt a nagy gépgyárat, amelyet egy sztálingrádi gyár mintájára terveztek, és amely a város létét és további fejlődését alapjaiban meghatározta. A gyár a nyugatról evakuált berendezésekkel már az 1943-as háborús évben termelni kezdett, a front igényeinek megfelelően. A háború után, 1946-tól megkezdődött a lakó- és középületek, utak, energiaszolgáltatók, stb. építése is. Az építkezéseken, mint sok helyen a Szovjetunióban, a Gulag-táborok foglyai is nagy számban dolgoztak. 1949-ben kapott a település városi rangot, ekkor közel huszonkétezer lakosa volt.

A gépgyár (Jurginszkij masinosztroityelnij zavod) a hadiipari komplexum egyik kiemelkedő vállalata volt, de bányászati és mezőgazdasági gépeket is gyártott. A privatizáció (2005-től gazdasági társaság) utáni években is hadiipari megrendeléseket teljesít, másrészt bányászati- és emelő berendezéseket, önjáró darukat, rakodógépeket, valamint különféle kohászati termékeket állít elő. A céget tartozásai és egyéb problémák miatt többször csődeljárás alá vonták, így 2020-ban is. A helyzet megoldását nehezítette, hogy a gyár hőerőműve biztosítja a város teljes hőenergia-ellátását.

Jurga másik nagy iparvállalatát, a csiszolástechnikai gyárat 1960-ban kezdték építeni és 1967-ben helyezték üzembe (Jurginszkij abrazivnij zavod, 2003-tól részvénytársaság). Legfontosabb termékei csiszolószerszámok, tárcsák, korongok készítéséhez szükséges anyagok: elektrokorundum, szilícium-karbid, bór-karbid, szintetikus gyémánt, borazon, stb. A nagyüzemi termelés azonban csődeljárás miatt befejeződött, az ipartelep egy ferroötvözeteket gyártó rt.-hez került, amely ferroszilíciumot előállító üzemet létesít(ett).

A 2000-es években két új gyár épült a városban. 2007-ben kezdett termelni a tekercselt tető- és vízszigetelő lemezeket, útépítéshez polimer-bitumen kötőanyagot gyártó üzem, valamint egy élelmiszeripari csomagolóanyagokat készítő üzem.

A város szélén jelentős katonai objektum található (motorizált lövészdandár ?), és nagy katonai gyakorlótér működik.

Hidak

A régi vasúti híd 1899-ben

Jurga mellett, a várostól 3 km-re északra ível át a Tom medrén a kb. 600 m hosszú vasúti híd, melyet a régi híd helyén építettek és 2002-ben adtak a forgalomnak (építését már 1988-ban elhatározták). Az első hídat 1894 nyarán kezdték építeni és 1896-ban nyitották meg, korabeli fényképe 1899-ben készült. Sok évtizeden át használta a vasút, végül lebontották.

A vasúti hídon a túlsó parti településekre elővárosi vonat (elektricska) is közlekedik. Közúti átkelő sokáig nem volt, csak kompon, illetve a folyó jegén lehetett átkelni. 2013 óta egy pontonhídat üzemeltetnek közúti átkelőként, a tavaszi és az őszi jégzajlás idejére szétszerelik.

Források

• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
• История города Юрги Archiválva 2020. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Юрга (mojgorod.ru, hozzáférés: 2020-10-23)