Jurenák család

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jurenák de Sultz
Jurenákok
Nemesi család
Jurenák pecsét 1845 Pest Megyei Levéltár
Jurenák pecsét 1845
Pest Megyei Levéltár
OrszágMagyar Királyság, Osztrák–Magyar Monarchia, Szlovákia
NemzetiségFrancia
AlapítóJurenak András
Oldalág · modori ág
 · pozsonyi ág
 · szentesi ág
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurenák de Sultz témájú médiaállományokat.

A Jurenak de Sultz család az elzászi Soultz faluból származó francia középnemes család. Magyarországon először az 1553-as portális összeírásnál tűnt fel a Felvidéken, Széleskúton, ahol nagyobb birtokaik voltak. A család az 1700-as évek végén három ágra osztódott, és ezt követően vált ismertté az Alföldön és Pest megyében is.

Története[szerkesztés]

A Jurenák család származási helyeként több forrás is az elzászi Soultz falut jelöli meg, erről tanúskodik egy 1885-ben Jurenák Aurél, gödöllői császári és királyi tanácsnok által készített családfa, ami Jurenák család 3 fő ágát foglalja magában, illetve egy addig ismeretlen címert. Ezt a származást pontos oklevelekkel nem lehet bizonyítani. A Szlovák Nemzeti Múzeum több kiállításában is németnek titulálja a Jurenákokat.

Jurenák Aurél által használt címer, 1885

A család felmenői feltehetően a hugenották üldöztetése elől menekültek a reformáció első éveiben, de az is elképzelhető, hogy a várost 1525-ben megtámadó parasztfelkelők álltak a távozás hátterében. Magyarországon az első fellelhető említés az 1553-as évből származik a portális összeírásból, ahol a Balassa, Mednyánszky, Kászonyi, Miráz és Hangácsi családokkal említik a Jurenák családot, mint széleskúti porta birtokos. [1]

Nemesi előneveik formája[szerkesztés]

Aurel von Jurenák pecsét – 1889

A család több tagját is "von Jurenák" ként említik az 1800-as években. A 20. század első felében a budapesti újságok több nemesi előnévvel illetik a Jurenákokat:

Előnév Viselő Év Forrás
v. Herr Johann v. Jurenak 1825 Merkwürdigkeiten des Königreiches Ungern [2]
Nzetes Uradalmi Tiszt Ùr Nemzetes Jurenák József 1840 Radványi anyakönyvek [3]
v. Herr Andr. v. Jurenák 1855 Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn: Band 5 [4]
von Herr Carl von Jurenák 1867 Budapesti Közlöny [5]
von Carl von Jurenák 1875 Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen 1875 [6]
sulzi és jurenai Jurenák Erzsébet 1918 Egri Újság [7]
sulczi Jurenák Lajos
kormányfőtanácsos		 1928 Nemzeti Ujság [8]
sultzi Jurenák Judith 1935 Pesti Napló [9]
sulzi Jurenák Ilona 1937 Pesti Hírlap [10]
jurenai Jurenák Irén 1940 Magyarság [11]

Története a 18. századtól[szerkesztés]

Családfa

A család befolyása a 18. században kezdett el növekedni. Jurenák András (1738-1820) széleskúti kereskedőnek, aki Siebenfreund Vilmával kelt egybe, házai, fogadói és magtárai voltak Pozsony belvárosában.[12] Jurenák András gyermekei 3 különböző ágat alapítottak:

Àg Név Született Felesége Elhunyt
Modori Jurenák János
politikus, képviselő		 1760. augusztus 18. Siebenfreund Vilma
Hercegi tanácsos lánya 		1838. szeptember 9.[13]
Pozsonyi Jurenák Ádám
nagykereskedő		 1771. június 10. Rupp Ludmilla
Ritter Rupp von Ehrenstrohm		 1837. augusztus 16. [14]
Szentesi Jurenák József
nagybirtokos		 1773. január 13. Soós Magdolna 1854. február 23.

Modori Jurenák család[szerkesztés]

Jurenák János 1760-ban született Holicson, később Modorra költözött, ahol német gimnázium igazgatója lett, majd a közösség ellenőre. Ezt követően az akkor még német többséggel bíró város polgárai először városi bíróvá ezután polgármesterré választották.[15] Jurenákot kétségkívül a nagyvonalúsága juttatta a város élére. Erre egy tökéletes példa, hogy 1823-ban új berendezést adományozott a helyi iskolának egy tűzvész pusztítása után. Ez után az 1825–27-es pozsonyi országgyűlés követté választották.[16]

Felesége Schnell Mária Zsuzsannával, a modori Schnell Sámuel és Richter Rebecca, aki egy előkelő pozsonyi családból származott, lánya volt. Modoron 10 gyermekük született.

Név Született Elhunyt Házastárs Megjegyzés
Jurenák Eleonora Walburga 1788 1870 Kellner Sámuel
modori gyógyszerész		 Lányuk Kellner Vilma nemzetes és vitézlő Schnell Endre, országgyűlési képviselővel házasodott, akit az 1840-es években emeltek nemesi rangra.
Jurenák Zsuzsanna 1790 1879 Weisz Károly
Grötschl Pál
Jurenák Katalin 1791 1881 Waltersdorfer Pál
budapesti kereskedő
Jurenák János 1793
Jurenák Sándor 1794 1850 Sandtner Zsuzanna Dédunokája Pfitzner Sándor
Jurenák Pál 1796 1876 Weisz Borbála Vaskereskedés tulajdonos
1827-ben költözött Budapestre [17] Domanovszky Endre dédnagyapja.
Jurenák Anna Mária 1798 1870 Borovszky János
adamóczi és vittenczi		 Egy lánya született, Anna
Jurenák Sámuel 1802 1886 Ritter Mária
Jurenák Rozália 1804 1854
Jurenák András 1806 1889 Modori professor, magyar királyi kincstári gondnok, úrvölgyi bányanagy.

Lima Jurenáki[szerkesztés]

Professor Jurenák András, úrvölgyi ásatásai során 3-4 láb mélységben egy mészkőre bukkant amint több megkövesedet lenyomat volt található. Az addig ismert kagyló fajták között egy addig ismeretlen is felbukkant, amit Dionýz Štúr szlovák geológus és a földtani intézeti igazgatója elemzése után Jurenákról nevezte el. [18] [19]

A modori-ág végnapjai[szerkesztés]

A család legidősebb ága, a modori Jurenák-ág, János fiainak és unokáinak halálával férfiágon az 1800-as évek második felében kihalt Modoron. Fia Jurenák Pál leszármazottai az Alföldre és Budapestre távoztak. A politikai befolyást a Schnell család örökölte meg Modoron, akik az 1920-as évekig, a királyság létezéséig, fontos szerepet töltöttek be a város életében.

Pozsonyi Jurenák család (Jurenák – Rupp von Ehrenstrohm – ág)[szerkesztés]

Jurenák Ádám
A Jurenák palota a pozsonyi belvárosban

Jurenák Ádám 1772-ben született Széleskúton, Pozsonyban alapította meg cégét és házasodott Rupp Ludmillával, aki a bohémiai lovag ehrenstrohmi Rupp Ignác János (németül: Ritter Ignaz Johann von Ehrenstrohm[20]) leánya, aki 1793-ban kapott birtokot a mai Csehország területén, ezt követően 1799-ben emelték lovagi rangra. 1813-ban a birtokát gyermekeire: Ferencre, Vilmosra, Anna Mariára (báró Boemelburgné[21]) és Karolínára hagyta. Ludmilla erről az örökségéről testvérei javára lemondott.[22]

Pozsonyban a Jurenák név több generáción keresztül egybeégett a kereskedelemmel, az üzleteléssel és a gazdagsággal.

Ádám fiai különböző területeken érvényesültek. Frigyes építészeti pályára lépett, és Feszl Frigyessel került jó kapcsolatba, akivel a ferihegyi Jurenák villát építette. Eduárd hajóskapitány lett, Károly pedig ügyvéd, aki apja halála után a pozsonyi Jurenák kastélyt örökölte. József gyógyszerész lett, és Frölich Frigyes lányát Vilmát vette el. Az üzletet Jurenák Anton vette át, aki később Európa minden táján megfordult, de végül máshol telepedett le feleségével, Siebenfreund Jeanetteal, aki a Pálffy család főerdészének a lánya és távoli unokatestvére volt.[23][24]

Jurenák Ádám leszármazottai a 20. század elejéig jelen voltak a pozsonyi közéletben. Leszármazottai fontos állami pozíciókat töltöttek be:

Név Hivatása Született Elhunyt
Dr. Jurenák István Magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszteri titkár 1854 1897 [25]
Jurenák Aurél Magyar királyi tanácsos 1837 1889 [26]
Jurenák Viktor Magyar királyi és állami gazdasási intéző 1840 1899 [27]
Jurenák Jenő MÀV főmérnök és tartalékos főhadnagy 1881 1930 [28]
Jurenák Aladár A Magyar Nemzeti Bank főellenőre 1882 1940

Unokája Jurenák Stefánia Heckenast Gusztáv neje volt.

Lányai közül Karolina a tiroli származású Hofer Károllyal kelt egybe. Lányuk Hofer Karolina, aki 1838-ban született Pozsonyban, Michael Haberlandt anyósa és Arthur Haberlandt a bécsi Osztrák Néprajzi Múzeum igazgatójának nagyanyja.[29] Jurenák Karolína testvér Vilma a stuttgarti Kempter Henrikkel házasodott. Lányuk Mária Friderika, Spring Alexanderrel házasodott. Anyósa lett a württenbergi tábornoknak Hermann von Rampachernek[30] és az amerikai vállalkozónak Jacob Frederick Schoellkopf, Jr.-nak.[31]

Szentesi Jurenák család[szerkesztés]

A Jurenák család sírja az evangélikus temetőben

Jurenák József, András legkisebb fia, bazini születésű. Gimnáziumot Pozsonyban végzett és az 1800-as évek elején költözött Szentesre. Furcsa módon Kugler János mészáros szolgálatába állt,[32] aki a helyi mészárszéket bérelte. Itt takarékossága és iparkodása által nagy vagyoni állapotra, jámbor, tisztességes viselete által pedig közkedvességre s tiszteletre emelkedett. Gyermekeit tisztességesen s uri módon nevelvén, azokat tisztességes hivatalokra és boldog sorsra segítette. Szóval, mind az uradalom, mind a vármegye előtt nagy tekintetben és tiszteletben állt.

Az 1820-as években már őt is haszonbérlőként említik és birtokai is gyors ütemben növekedtek. 1836-ban először árvagyámmá, majd tanácsnokká választották. Ebben az évben birtoka 5 szolgája, 48 szarvasmarhája, 22 lova, 10 sertése, 200 juha, 2 5/8 telek szántója, 1 kapás szőleje és 6 malma volt. Házai tégláin saját monogramja olvasható, amiknek égetésére 1838-ban kapott engedélyt.[33]


Felesége Soós Magdolna, akitől 10 gyereke született. Fiai, József, Antal, Eduárd, Miklós, Henrik, mind birtokosok voltak. Lányai, Katalin, Anna, Jusztina, Franciska, pedig előkelő családok fiaival házasodtak.

Jurenák Eduárd[szerkesztés]

Gyerekei közül a legismertebb Jurenák Eduárd volt, aki nemcsak Szentes polgármestere, de az alföld egyik leggazdagabb birtokosa is volt. Herczeg Mihály szerint,"híres, sőt hírhedt alak és a grófok hű embere." [34]

Jurenák Ede, lányain keresztül került rokonságba Hóman Bálinttal, Pokomándy Gáborral, Werner Gyulával vagy éppen Darányi Ignác családjával.

Jurenák Eduárd gyermekei[szerkesztés]
Név Született Elhunyt Megjegyzés
Jurenák Paula 1838 1932
Jurenák Sándor
nagybirtokos		 1839 1912 Szentetornya legnagyobb birtokosa. Földjeit báró Eötvös József özvegyével birtoklta [35]
Jurenák Imre
nagybirtokos		 1843 1914 Eperjesi birtokos.
Jurenák Mária 1846
Jurenák Kálmán 1848 1848 Nem teljesen 6 hónaposan elhunyt.
Jurenák László 1854 1878
Jurenák Ilona 1856 1931 Anyósa Cicatricis Lajos, magyar politikus, felsőházi tagnak. Leszármazottai a Habsburg-család tagjaival is házasodtak.
Jurenák Béla 1859 1936
Jurenák Mária 1861 Férje Fekete Márton országgyűlési képviselő
Jurenák Berta
nagybirtokos		 1863 Eperjesi birtokos. Hóman Bálint anyósa.
Jurenák Izabella 1866 1868
Jurenák László
főhadnagy		 1864 1915 Hősi halált halt a Keleti Fronton.
Jurenák Erzsébet 1868 1936
Jurenák Vilma 1870 1891

Kastélyok, kúriák[szerkesztés]

A ferihegyi Jurenák kastély, 1906
  • A pozsonyi Jurenák-palota a 19. században épült eklektikus stílusban. Jurenák Ádám, majd fia, Jurenák Anton lakta, akik innen irányították családi üzleteiket. Ma Staré Mesto közigazgatási székhelye.[36]
  • A nagyrévi Jurenák–Kontsek-kúriát Jurenák Dezső építtette, akinek 1911-ben 413 holdas birtoka volt a környéken. A nagyrévi kúriát halála után özvegye, a német származású Eigner Charlotte örökölte, aki később újabb házasságot kötött a szintén megözvegyült dr. Kontsek Károly helyi evangélikus lelkipásztorral. Ekkor vált az épület egy szép műgyűjtemény otthonává is. Mára lebontották.[38]

Jelentősebb leszármazottak[szerkesztés]

Jurenák Anton
Jurenák Aurél
Domanovszky Sándor
  • Jurenák Ádám (1772 – 1837) nagykereskedő, a pozsonyi városi tanács tagja
  • Jurenák András (1806 – 1889) tanár, magyar királyi kincstári gondnok, úrvölgyi bányanagy
  • Jurenák Pál (1795-1876) budapesti városi képviselő (1848), a McCormick Tractors International főbizományosa [41]
  • Jurenák Anton (1813 – 1896) pozsonyi nagykereskedő
  • Jurenák Aurél (1837 – 1889) pénzügyi császári és királyi tanácsos
  • Jurenák Eduárd (1813 – 1884) városi tanácsnok, polgármester, községi választmányi tag, megyei és városi képviselő, Szentes legvagyonosabb polgára
  • Jurenák János (1760 – 1838) városi bíró és modori polgármester, országgyűlési képviselő
  • Jurenák Kálmán (1924 – 2017) huszártiszt, zsoké, olimpiai edző, a budapesti ügyvéd, a Gróf Széchenyi István Emlékérem birtokosa
  • Jurenák Károly (1822 – 1911) budapesti ügyvéd, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. választmányi tagja, a pesti nagykereskedői testület tollnoka
  • Jurenák Lajos (1875-1943) földbirtokos, magyar királyi gazdasági főtanácsos [42]
  • Jurenák Sándor (1820-1901) földbirtokos, a Ferenc József-rend lovagja, megyebizottsági tag, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Gazdasági Egyletének elnöke [43]
  • Mondok István (1909 – 1979) magyar királyi csendőrszázados, a Signum Laudis tulajdonosa
  • Pfitzner Sándor (1880 – 1910) magyar / amerikai gépészmérnök, feltaláló és a repülés úttörője
  • dr. Haberlandt Arthur (1889 – 1964) ethnológus, egyetemi tanár
  • Heckenast Mária (1870 – 1936) művész, Heckenast Gusztáv lánya [44]
  • Hermann von Rampacher (1884 – 1954) Wehrmacht ezredes
  • Ybl Ida (1889) Ybl Miklós unokája
  • vitéz immenburgi Peinlich Béla (1897 – 1978) a Waffen-SS budapesti ezredese
  • Lehner Eugen (1906 – 1997) elismert amerikai hegedűművész
  • Zsitvay Szilárd (1934 – 2007) geofizikus [45]
  • Nerfeld Ferenc (1885 – 1945) bank alapító [46]
  • Fügedi Erik (1916 – 1992) Széchenyi-díjas magyar történész, könyvtáros
  • Domanovszky Sándor (1877 – 1955) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
  • Domanovszky Endre (1907 – 1974) kétszeres Kossuth- és Munkácsy-díjas magyar festő, érdemes és kiváló művész
  • dr. bobói Dobay Andor (1886 – 1972) Csongrád vármegyei alispán [47]
  • dr. Burg Jenő (1882 – 1944) gyógyszerész, ezredes
  • vitéz Jurenák Gyula (1873 – 1940), később Illés Gyula ezredes [48]
  • Jurenák Kálmán (1890 – 1965) bankigazgató
  • Fülöp Imre (1900 – 1944) alezredes
  • dr. Hómann Bálint (1919 – 2006) szobrász, máltai lovag, Hóman Bálint politikus fia

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ POZSONY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI
  2. ↑ Merkwürdigkeiten des Königreiches Ungern 1825
  3. ↑ Radányi születési anyakönyvek 1840
  4. ↑ Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn: Band 5
  5. ↑ Budapesti közlöny 1867.július 20. / 107.szám
  6. ↑ Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen 1875
  7. ↑ Egri Újság - napilap 1918-01-24 / 20. szám
  8. ↑ Pesti Napló, 1928-02-26 / 47. szám
  9. ↑ Nemzeti Ujság, 1935-07-07 / 152. szám
  10. ↑ Pesti Hírlap, 183. szám
  11. ↑ Magyarság, 1940-11-05 / 245. szám
  12. ↑ Presburg und seine Umgebung 96. oldal
  13. ↑ Monument revue 1 / 2016 62-63. oldal
  14. ↑ Evidenčný list pamätihodnosti mesta Bratislavy BA-XI-B.33
  15. ↑ Hof- und Staatsschematismus des österreichischen Kaiserthums
  16. ↑ Országgyűlési jegyzőkönyv
  17. ↑ Buda és Pest polgárai 1686-1848
  18. ↑ II. Bericht über die geologische Aufnahme im oberen Waag- und Gran-Thale. von Dionýz Štúr
  19. ↑ Das Rhät und der unterste Lias der subtatrischen Zone in der Tatra Von Walery Goetel
  20. ↑ Erster Schematismus der K.K. Märh. Schles. Gesellschaft zur Beförderung des Ackerbaues, der Natur- und Landeskunde
  21. ↑ MAGYAR FŐNEMESSÉGI ADATTÁR
  22. ↑ Der mährische Adel
  23. ↑ A polgárok józanabb része..." Pozsony evangélikus választott polgárai, 1800-1848
  24. ↑ Feszl Frigyes és megbízói
  25. ↑ Gyászjelentés Dr. Jurenák István
  26. ↑ Gyászjelentés Jurenák Aurél
  27. ↑ Gyászjelentés Jurenák Viktor
  28. ↑ Gyászjelentés Jurenák Jenő
  29. ↑ Wiener Zeitschrift für Volkskunde
  30. ↑ Deutschland Heiraten, 1558-1929
  31. ↑ Families of Western New York
  32. ↑ Szentesi Lap 1887. 10. 01. 41. szám
  33. ↑ Barta László - Szentes a Reformkorban (1832-1848)
  34. ↑ - Herczeg Mihály: Adalékok a nagy és középbirtok területi változásaihoz a századfordulótól a felszabadulásig Orosházán és környékén
  35. ↑ Herczeg Mihály: Adalékok a nagy és középbirtok területi változásaihoz a századfordulótól a felszabadulásig Orosházán és környékén
  36. ↑ staremesto.sk
  37. ↑ A Ferihegyi repülőtér története
  38. ↑ Csak néhány fénykép és emlék maradt az egykori nagyrévi kúriáról. [2018. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  39. ↑ kastélyok.hu
  40. ↑ Kastélylexikon
  41. ↑ Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900
  42. ↑ Jurenák Lajos gyászjelentése
  43. ↑ Jurenák Sándor gyászjelentése
  44. ↑ Der „österreichisch-ungarische Buchhändler-Cavalier“ Gustav Heckenast
  45. ↑ In Memoriam: ZSITVAY SZILÁRD 1934-2007
  46. ↑ Compass: Finanzielles Jahrbuch 1924, Band VI: Jugoslawien, Ungarn. - Seite 798
  47. ↑ CSONGRÁD VÁRMEGYE ALISPÁNJÁNAK IRATAI 1.oldal[halott link]
  48. ↑ Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 1925-08-15 / 22. szám

Források[szerkesztés]

  • A Zepetneki Tötösy család adattára 7.9 Jurenák család [1]
  • Az országgyűlés képviselőházának jegyzőkönyvei 1825 és 1826
  • Barta László: Szentes a reformkorban (1832-1848)
  • Komárik Dénes: Feszl Frigyes és megbízói, 'Budapesti Negyed 9. (1995/3)
  • Szentesi Élet, 2005. május 27. A Gólyás-ház múltja (II.)
  • Wagner, Karl, Max Kaiser, & Michler Werner, szerk. Peter Rosegger-Gustav Heckenast. Briefwechsel 1869-1878. Wien: Böhlau, 2003
  • Csak néhány fénykép és emlék maradt az egykori nagyrévi kúriáról, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hírportál
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jurenák_család&oldid=26173831”