Julius Wiesner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Julius Wiesner
Julius Wiesner (Josef Kriehuber litográfiája, 1870)
Julius Wiesner (Josef Kriehuber litográfiája, 1870)
Született
Julius Ritter von Wiesner
1838. január 20.[1]
Čechyně
Elhunyt
1916. október 9. (78 évesen)[1]
Bécs
Állampolgársága osztrák
Foglalkozása
  • egyetemi tanár
  • botanikus
Iskolái Bécsi Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Wiesner témájú médiaállományokat.

Julius Wiesner (Tschechen, 1838. január 20.Bécs, 1916. október 9.) osztrák botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Wiesner”.

Élete[szerkesztés]

A bécsi tudományegyetem fizikai és fiziológiai intézetében és a műegyetem kémiai műtermében szakjának, a fiziológiai növénytannak irányt szabva, 1861-ben a műegyetemen magán- és 1868-ban nyilvános tanár lett. 1870-ben a mariabrunni erdészeti akadémiára ment át, de már 1873-ban a bécsi tudományegyetemen a növényanatómia és fiziológia tanszékét rendes minőségben foglalta el; de a műegyetemen az áruismeretből 1880-ig adott elő. 1898-99-ben a bécsi egyetem rektora volt. Kutatóúton járt többek között Egyiptomban, Indiában, Javán, Szumátrán, az Északi-sarkon és Észak-Amerikában.

Fő munkássága a kisérletes növényfiziológia, kivált a fény növényélettani hatásainak földerítését célozza. A kereskedelmi árucikkek valódiságának kimutatásában megkapó eredményeket ért el.

Emlékezete[szerkesztés]

Bécs 22. kerületében (Donaustadt) 1953-ban utcát neveztek el róla.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Einleitung in die technische Mikroskopie (Bécs, 1867);
  • Die technisch verwendeten Gummiarten, Harze und Balsame (Erlangen, 1869);
  • Mikroskopische Untersuchungen (Stuttgart, 1872);
  • Die Rohstoffe des Pflanzenreichs (Lipcse, 1873);
  • Die Entstehung des Chlorophylls in der Pflanze (Bécs, 1877);
  • Die heliotropischen Erscheinungen im Pflanzenreich (2 rész, u. o. 1879-80);
  • Das Bewegungsvermögen der Pflanzen (u. o. 1881);
  • Elemente der wissenschaftlichen Botanik (3. kiad., u. o. 1891);
  • Die mikroskopische Untersuchung des Papiers (u. o. 1887);
  • Organisation der vegetabilischen Zellwand (1886);
  • Ombrophile und ombrophobe Pflanzen (Sitzungsb. d. Ak., Bécs, 1893).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb10672852k

Források[szerkesztés]