Ugrás a tartalomhoz

Julija Anatolijivna Manaharova

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Julija Manaharova
Manaharova 2017-ben
Manaharova 2017-ben
Személyes adatok
Születési dátum1988. szeptember 27. (37 éves)
Születési helyDnyipropetrovszk, Szovjet-UKR Szovjetunió
Állampolgárság
Magasság166 cm
Posztjobbszélső
Klubadatok
Jelenlegi klubjaRUS Rosztov-Don
Mezszám6
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
0000–2011ukrán HK Sparta
20112013román Oltchim Vâlcea
2013–orosz Rosztov-Don
Válogatottság2
0000–2014Ukrajna Ukrajna46 (187)[1]
2017–Oroszország Oroszország59 0(197)[2]
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2021. július 1.
* Mérkőzések (gólok száma)
A Wikimédia Commons tartalmaz Julija Manaharova témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Oroszország színeiben
Kézilabda
Világbajnokság
bronz
2019, Japán
Európa-bajnokság
ezüst
2018, Franciaország

Julija Anatolijivna Manaharova (ukránul: Юлія Анатоліївна Манагарова, oroszul: Юлия Анатольевна Манагарова, Julija Anatoljevna Managarova; Dnyipropetrovszk, 1988. szeptember 27. –) ukrán születésű világbajnoki bronzérmes orosz válogatott kézilabdázó,jobbszélső, jelenleg a Rosztov-Don csapatkapitánya.

Julija Manaharova 2003-ban kezdte profi kézilabda pályafutását a HK Sparta csapatában. Az ukrán csapattal három alkalommal nyerte meg a bajnokságot.[3][4] A 2010-2011-es szezon közben légiósnak állt, és a román Oltchim Vâlcea játékosa lett.[5] Az Oltchimmal 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is román bajnok lett, miközben a Bajnokok Ligájában 2012-ben és 2013-ban is a legjobb négy csapat közé jutott csapatával, igaz a Vâlcea mindkét alkalommal a negyedik helyen végzett, így nem sikerült érmet nyerniük.[6] 2013 nyarán az orosz Rosztov-Don igazolta le.[7] 2017-ben EHF-kupát, 2015-ben, 2017-ben és 2018-ban pedig bajnoki címet nyert a csapattal.

Manaharova az ukrán válogatott színeiben 46 találkozón 187 gólt szerzett, és szerepelt a 2014-es női kézilabda-Európa-bajnokságon. 2014-ben úgy döntött, hogy az országot sújtó kritikus politikai helyzet és a kézilabda hasonló állapota miatt a későbbiekben az orosz válogatottban kíván szerepelni, ahol 2017-ben mutatkozott be.[8][9]

  1. Official squads for EHF EURO 2014, 2014. november 10.
  2. "Az orosz válogatott kerete a 2020-as olimpián" (PDF). IHF. 20210701. Hozzáférés: 20210725. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  3. huncro2014.ehf-euro.com: Ukraine Archiválva 2014. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. november 10.
  4. bundesligainfo.de: Titelträger  Ukraine, 2014. november 10.
  5. sport.hotnews.ro: Iulia Managarova, noul transfer al Oltchimului, 2014. november 10.
  6. gsp.ro: Ucraineanca Iulia Managarova îşi aduce aminte cu plăcere de perioada jucată în România: La Oltchim am trăit cele mai frumoase momente!, 2014. november 10.
  7. brasovultau.ro: Managarova la Rostov Don Archiválva 2021. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. november 10.
  8. Лидер украинской сборной по гандболу Юлия Манагарова примет российское гражданство
  9. sport.ru: Юлия Манагарова впервые вызвана в сборную России по гандболу, 2017. október 1.
  10. ""Baia Mare Champions Trophy", the final day". baiamarechampionstrophy.ro. 2014. augusztus 17. 2014. augusztus 26. dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  11. "Archivált másolat". 2018. május 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 14..
  12. "Women's EHF Champions League All-star Team revealed on the eve of EHF FINAL4". 20180511. Hozzáférés: 20180511. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]