Ugrás a tartalomhoz

Jules Hardouin-Mansart

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jules Hardouin-Mansart
Született1646. április 16.[1][2][3][4][5]
Párizs[6][7]
Elhunyt1708. május 11. (62 évesen)[1][8][2][3][4]
Marly-le-Roi
Állampolgárságafrancia
Gyermekei
  • Jacques Hardouin-Mansart
  • Cathérine-Henriette Hardouin-Mansart
SzüleiRaphaël Hardouin
Foglalkozása
Tisztsége
  • Premier Architecte du Roi (1681–1708)
  • general inspector (1691–, Bâtiments du Roi)
  • Surintendant des Bâtiments (1699–1708)
KitüntetéseiSzent Mihály-rend lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Hardouin-Mansart témájú médiaállományokat.

Jules Hardouin-Mansart (Párizs, 1646. április 16.[1][2][3][4][5] –‎ Marly-le-Roi, 1708. május 11.[1][8][2][3][4]) francia barokk építész. XIV. Lajos király várostervezője, aki Versailles építését befejezte.[9] Vezető mestere lett annak az építészeti stílusnak, amely XIV. Lajos stílusaként (wd) vagy francia klasszicizmusként vált ismertté.

Fő művei a Place des Victoires (1684–1690); Place Vendôme (1690); a Les Invalides kápolnája (1690) és a Versailles-i kastély Nagy Trianonja. Monumentális alkotásai XIV. Lajos francia királyt és uralkodását hivatottak dicsőíteni.[10]

1674-ben kezdett hírnevet szerezni a kis Château de Val felépítésével és a Chantilly fejlesztésében való részvételével.

XIV. Lajos király megbecsülését azután nyerte el, hogy elkészítette a Château de Clagny terveit, amelyet a király szeretőjének, Madame de Montespannak szántak. Korábbi eredményei között szerepelt számos magánház, köztük a sajátja, a Hôtel de Lorges, később a Hôtel de Conti.[9]

1675-ben a király hivatalos építésze lett, 1678-tól pedig a versailles-i palota áttervezésével és bővítésével foglalkozott.[9]

Louis Le Vau építész tervei alapján Mansart megépítette az új Tükörcsarnokot, az Orangerie-t, a Nagy Trianont, valamint az északi és déli szárnyat.[9]

Bár élete nagy részében ezzel a hatalmas projekttel foglalkozott, Mansart sok más középületet, templomot és fényűző épületet épített. Úgy gondolják, hogy a párizsi Les Invalides kápolnája tükrözi leginkább képességét a klasszikus és a barokk építészeti tervezés ötvözésére.[9]

  • Hôtel de Conti, La Monnaie, Paris (1669)
  • Château de Clagny (1675–1683)
  • Versailles-i kastély
    • 1677: The Bosquet des Dômes (1677)
    • 1678 à 1684: A Tükörcsarnok (1678–1689)
    • A park felé néző homlokzat, északi és középső szárnyak (1679–89)
    • Kis és nagy istállók és az új Orangerie (1684–1686)
    • A Nagy-Trianon (1687)
    • Királyi Kápolna (1698–1710)
    • Notre-Dame de Versailles temploma (1698–1710)
  • Place Vendôme (1677–99)
  • Château de Marly (1679–1684) (elpusztult)
  • Hôtel de Ville, Nemours (1669) (korábban a Notre-Dame kolostora)
  • Hôtel de Ville, Arles (1676)
  • Château de Vall (1674–1677)
  • Château de la Chaize , Odenas (1676)
  • Pavillon de Manse, Chantilly (1676–1680)
  • Saint-Louis-des-Invalides temploma és a Hôtel des Invalides egy része (1676–1706)
  • Castres püspöki palotája (1677–1679)
  • Château de Saint-Germain-en-Laye rekonstrukciója (1680)
  • Hôtel de Beauvillier , Versailles (1681)
  • Hôtel Colbert de Croissy , Versailles (1682)
  • Château de Dampierre, Dampierre-en-Yvelines (1682–1684)
  • Hôtel de Chevreuse , Versailles (1683)
  • A kápolna befejezése, Château de Chambord (1684)
  • Château de Boury, Boury-en-Vexin (1685)
  • A burgundiai hercegek palotájának újjáépítése, Dijon (1685)
  • Place des Victoires, Paris (1686)
  • Orangerie Château de Sceaux (1686)
  • Maison royale de Saint-Louis, Saint-Cyr-l'École (1686)
  • Saint-Vigor temploma, Marly-le-Roi (1688–1689)
  • Saint-Louis temploma rekonstrukciója, Poissy (1695–1708)
  • Château de Meudon rekonstrukciója Grand Dauphinnak (1698–1704)
  • Château de Vanves, (1698)
  • Hôtel de Ville,rekonstrukciója Lyon (1701–1703)
  • Eglise Saint-Roch, Paris (1701–1722)
  1. 1 2 3 4 "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. augusztus 23.
  2. 1 2 3 4 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 3 4 "Structurae" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 3 4 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "Jules Hardouin-mansart". La France savante.
  6. Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10.
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ардуэн-Мансар Жюль, 2015. szeptember 28.
  8. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  9. 1 2 3 4 5 "Jules Hardouin-Mansart | Baroque, Versailles, Château | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. március 8.
  10. Garms, Jörg (1999). Article on Jules Harouin-Mansart in Dictionnaire des Architects (in French). Encyclopedia Universalis. ISBN 2-226-10952-8.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jules Hardouin-Mansart című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.