Jules Dumont d’Urville

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jules Dumont d’Urville
(Jules Dumont d'Urville)
Jules-Sébastien-César Dumont d’Urville
Jules-Sébastien-César Dumont d’Urville
Született 1790. május 23.[1][2]
Condé-sur-Noireau
Elhunyt 1842. május 8. (51 évesen)[1][2]
Meudon
Állampolgársága francia
Házastársa Adèle Dumont D'Urville (1815. május 1.–)
Foglalkozása
  • felfedező
  • botanikus
  • katona
Iskolái University of Caen Normandy
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • Grande Médaille d'Or des Explorations (1841)
Halál oka Versailles rail accident
Sírhely Montparnasse-i temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Dumont d’Urville témájú médiaállományokat.

Jules Sébastien César Dumont d’Urville [ejtsd: dümön dürvil] (Condé-sur-Noireau, 1790. május 23.1842. május 8.) francia hajós, felfedező.

Élete[szerkesztés]

A francia hajóhadba lépvén, 1819-20-ban részt vett a görög-szigettengeri és fekete-tengeri expedícióban. 1822-ben Louis Isidore Duperrey kapitánnyal először utazta körül a Földet. Második föld körüli útján 1826–29-ben már ő maga vezette az Astrolabe, és harmadik útján a Zélée nevű hajót.

1828-ban Dummont d’Urville felkutatta az 1788-ban eltűnt La Pérouse hajóinak nyomait. Új-Zéland és Új-Guinea partjainak nagy részét térképezte, sok szigetet fedezett fel, megvizsgálta a Torres-szorost meg a Cook-szorost és a csendes-óceáni nyelvekre és természeti viszonyokra vonatkozó sok adatot gyűjtött. Kutatásainak eredményeit 1830-tól kezdve adta közre nyomtatásban (Voyage de l’Astrolabe), összesen 13 kötetben.

1830-ban parancsnoka volt annak a hajónak, amelynek fedélzetén X. Károly francia király Angliába menekült. A júliusi monarchiában emiatt hosszabb ideig nem kapott parancsnoki megbízást. 1837-ben Tasmania és az Antarktisz közötti tengerekre vezetett expedíciót.

1842-ben feleségével és fiával együtt életét vesztette egy Meudonnál (Versailles közelében) bekövetkezett vasúti szerencsétlenségben.

Művei[szerkesztés]

  • Enumeratio plantarum in insulis archipelagi et litoribus Ponti Euxini (Párizs, 1822)
  • Voyage de l’Astrolabe (u. o. 1830-34. 13. köt.)
  • Voyage pittoresque autour du monde (u. o. 1834. 2. köt.)
  • Voyage au pôle sud et dans l’Océanie (u. o. 1841-1854. 23. köt. szöveg és 6. rész atlasz)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12449787z
  2. ^ a b Integrált katalógustár, 117663182, 2015. október 16.

Források[szerkesztés]