Juhan Jaik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Juhan Jaik
Született 1899. január 13.[1][2]
Võrumaa
Elhunyt 1948. december 10. (49 évesen)[1][2]
Stockholm
Állampolgársága észt
Foglalkozása
Sírhely Rahumäe cemetery
Searchtool.svg Juhan Jaik
(Fotó: Parikas, Tallinn)

Juhan Jaik (Sänna, Võrumaa, 1899. január 13.Stockholm, 1948. december 10.) észt író és újságíró. Verseket, novellákat, meséket, ifjúsági könyveket írt. Legismertebb műve a Võrumaa mesék (1924–1933).

Élete[szerkesztés]

Roosiku faluban nőtt fel Tsooru közelében (ma Antsla község). 1913-ban végzett a Tsoorui Iskolában. 1915-ben politikai okokból – állítólag összeesküvés miatt –, el kellett hagynia otthonát. 1915 és 1917 között a Volga melletti városokban élt, irodában dolgozott. 1917-ben visszatért Észtországba. A bolsevikok rövid ideig őrizetbe vették.

Amikor Észtország függetlenné vált, folytatta iskolai tanulmányait. 1920 és 1924 között kiadóban dolgozott. Ezt követően a Päevaleht (1924–1926) napilap, majd a Kaitseliit újság, a Kaitse kodu (1926/27) és 1928-tól 1935-ig a Tallinnban működő Postimees szerkesztőjeként dolgozott.

Juhan Jaik 1927-ben feleségül vette Wilhelmine Kanarikozt Tartuban. A házaspárnak négy gyermeke született.

A Jaik család sírja a Rahumäe temetőben

1936 és 1940 között az Észt Oktatási Minisztérium tanácsadója volt. 1941-ben, Észtország német megszállása alatt a Võrumaa Teataja helyi napilap szerkesztője volt. 1944-ben, amikor a Vörös Hadsereg közeledett, emigrálni kényszerült, először Németországba, majd Svédországba. Norrköpingben telepedett le. 1948-ban Svédországban száműzetésben halt meg agydaganatban. 1990-ben újratemették Tallinnban, a Rahumäe temetőben.

Munkássága[szerkesztés]

Juhan Jaik a két világháború közötti időszakban népszerű ifjúsági szerző volt, az észt gyermekszínház egyik legfontosabb alkotója. 1926-ban csatlakozott az Észt Írók Szövetségéhez. Népszerű verseket és novellákat írt. Különösen kedveltek voltak a szülőföldjéről, a dél-észt Võrumaa régiójából származó történetei: Võrumaa jutud. Ötletes, izgalmas és érdekes művei ismertek voltak Észtországban a második világháború kitöréséig. Fordított orosz nyelvből is, többek között Makszim Gorkij és Lev Uszpenszkij műveit.

Művei[szerkesztés]

  • Rõuge kiriku kell (verseskötet, 1924)
  • Võrumaa jutud (mesegyűjtemény, két kötet, 1924 és 1933)
  • Kaamelid pasunapuhujatega (novellagyűjtemény, 1928)
  • Uhuu jutustused (gyermekkönyv, 1929)
  • Pombi ja Üdsimärdi nõiad (ifjúsági könyv, 1932)
  • Hunt (gyermekkönyv, 1942)
  • Nõiutud Tuks (gyermekkönyv, 1944)
  • Kuldne elu (novellagyűjtemény, a svédországi száműzetésében 1946-ban jelent meg)

Magyar vonatkozás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Juhan Jaik című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]