Juan Soldevila Romero

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Juan Soldevila Romero
Zaragoza bíborosa
Juan Soldevila Romero
Juan Soldevila Romero

Született 1843. október 20.
Fuentelapeña
Elhunyt 1923. június 4. (79 évesen)
Zaragoza
Sírhely Oszlopos Miasszonyunk Katedrális (Zaragoza)
Nemzetiség spanyol
Munkássága
Felekezet
Pappá szentelés 1867. december 28.
valladolid
Püspökké szentelés 1889. február 14.
Bíborossá kreálás 1919. december 15.

Hivatal püspöki titkár
Hivatali idő 1875-1883

Hivatal valladolidi kanonok
Hivatali idő 1883-1889

Hivatal tarazonai püspök
Hivatali idő 1889-1901

Hivatal zaragozai érsek
Hivatali idő 1901-1919

Hivatal zaragozai bíboros
Hivatali idő 1919-1923

Díjak Grand Cross of the Civil Order of Beneficence (1921)[1]
Juan Soldevila Romero a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Soldevila Romero témájú médiaállományokat.

Juan Soldevila Romero (Fuentelapeña, 1843. október 9.Zaragoza, 1923. június 4.) spanyol bíboros volt. Anarchisták merényletében vesztette életét.[2]

Pályafutása[szerkesztés]

A valladolidi és a Santiago de Compostela-i szemináriumban tanult. Pappá szentelése után a valladolidi érseki egyházmegyében szolgált, 1875 és 1883 között Orende püspök titkára volt. 1883-ban a valladolidi katedrális kanonokja lett. 1889 februárjában Tarazona püspöke lett, majd 1901 decemberében Zaragoza érsekévé lépett elő. 1919. december 15-én XV. Benedek pápa bíborosnak nevezte ki. 1922-ben részt vett a pápai konklávén, amely megválasztotta az új egyházfőt, XI. Piuszt.[3]

Halála[szerkesztés]

Az anarchisták és a szocialisták a Vatikán első számú spanyolországi képviselőjének és a reakciósok egyik vezetőjének tekintették Soldevilát, aki támogatta a sztrájkok leverését, az azokban résztvevő munkások elbocsátását, vezetőik rendőri zaklatását és bérgyilkosok általi kivégzését.[4][5] Soldevila Zaragoza leggyűlöltebb figurája volt, akiről az a szóbeszéd járta, hogy orgiákat tart apácákkal és szerencsejáték-barlangokat tart fenn.[6]

Az anarchisták, köztük Buenaventura Durruti és Francisco Ascaso által létrehozott Szolidaritás nevű titkos szervezet úgy döntött, hogy a munkások elleni terrorra válaszul reakciós vezetőket öl meg, köztük Soldevilát. 1923. június 4-én délután négy órakor két anarchista tüzet nyitott Soldevila gépkocsijára Zaragoza külvárosában, a Szent Pál-iskola előtt. A merénylők tizenháromszor lőttek rá az autóra. Az egyik lövedék szíven találta a bíborost, aki azonnal meghalt.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BOE-A-1921-5211
  2. Harris M. Lentz 179. oldal
  3. Harris M. Lentz 179. oldal
  4. Abel Paz 24. oldal
  5. Abel Paz 29. oldal
  6. Abel Paz 44. oldal
  7. Abel Paz 3. oldal

Források[szerkesztés]