Ugrás a tartalomhoz

Jostein Gaarder

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jostein Gaarder
Jostein Gaarder a Lipcsei Könyvvásáron 2017-ben
Jostein Gaarder a Lipcsei Könyvvásáron 2017-ben
Élete
Született1952. augusztus 8. (73 éves)
Oslo, Norvégia
Nemzetiségnorvég Norvég
SzüleiInger Margrethe Gaarder
Kitüntetései
  • Commander of the Order of St. Olav‎ (2005)
  • Norwegian Booksellers' Prize (1993)
  • Peer Gynt irodalmi díj (1996)
  • Norwegian School Librarians Association Literature Award (1993)
  • Brage Prize honorary award (2002)
  • International Literary Award Janusz Korczak (1996)
  • Riksmålsforbundets barne- og ungdomsbokpris (2003)
  • Literaturpreis der Jury der jungen Leser (1997)
  • Premio Arcebispo Xoán de San Clemente de novela estranxeira (Sophie's World, 2, 1996)
  • Bancarella Literary Prize (Sophie's World, 1995)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jostein Gaarder témájú médiaállományokat.

Jostein Gaarder (Oslo, 1952. augusztus 8.[1][2][3][4][5] –) norvég író, számos regény, novella és gyermekkönyv szerzője. Gaarder gyakran a gyerekek szemszögéből ír, feltárva a világgal kapcsolatos csodálatukat. Munkáiban gyakran használ metafikciót(wd), és történeteket épít a történetekben. Legismertebb műve a Sofie ​világa: regény a filozófia történetéről (1991). 60 nyelvre fordították le; több mint 40 millió példányban kelt el nyomtatásban.

Élete

[szerkesztés]

Oslóban született és nőtt fel. Apja iskolaigazgató, édesanyja, Inger Margrethe Gaarder(wd) pedig tanárnő és gyermekkönyvek szerzője volt.

Gaarder 1974-ben Oslóban feleségül vette Siri Danneviget. 1979-ben Bergenbe, Norvégiába költöztek, és két fiuk született.[6]

Gaarder az oslói Katedralskole iskolába és az Oslói Egyetemre járt, ahol skandináv nyelveket és teológiát tanult. Az 1976-os diploma megszerzése után középiskolai tanárként dolgozott a norvégiai Bergenben, mielőtt irodalmi pályára lépett volna.[6]

1997-ben Gaarder és Siri Dannevig megalapították a Sofie-díjat. Ez egy (100 000 USD = 77 000 ) összegű környezetvédelmi fejlesztési díj volt, amelyet 2013-ig évente ítéltek oda, amikor bejelentették, hogy a források hiánya miatt többé nem adják. A díj a regényről (Sofies verden) kapta a nevét.

Gaarder a LiteratureXchange Fesztiválon Aarhusban, 2023

Díjai

[szerkesztés]
  • 1990 – Norvég Kritikusok Irodalmi Díja az év legjobb gyermek- vagy ifjúsági irodalmi művéért a Kabalmysteriet (A ​kártya titka) című művéért.
  • 1993 – Norvég Könyvkereskedők Díja az I et speil, i en gåte (Tükör ​által homályosan) című művéért.
  • 1994 – Német Ifjúsági Irodalmi díj a Sofies verden (Sofie ​világa) című művéért.
  • 1995 – Bancarella-díj az Il Mondo di Sofia című olasz fordításáért a Sofies verden című művének.[7]
  • 1996 – Peer Gynt-díj.
  • 1997 – Buxtehude Bull a Durch einen Spiegel, in einem dunklen Wort című műért, az I et speil, i en gåte német fordításáért.[8]
  • 2004 – Willy-Brandt-díj Oslóban.
  • 2005 – A Norvég Királyi Szent Olaf-rend parancsnoka.
  • 2005 – díszdoktori címet kapott a dublini Trinity College-ban.[9]

Környezetvédelmi aktivizmus

[szerkesztés]

Gaarder közel három évtizede foglalkozik a fenntartható fejlődés előmozdításával. 1997-ben megalapította a Sofie-díjat, egy nemzetközi díjat, amelyet a környezetvédelemmel foglalkozó alapítványok és magánszemélyek kaphatnak. A Sofie-díj révén Gaarder több mint 1,5 millió dollárral támogatta a nemes környezetvédelmi ügyeket. Az utolsó Sofie-díjat 2013 októberében Bill McKibben(wd) kapta.

Politikai érdekképviselet és vallási viták

[szerkesztés]

Jostein Gaarder aktív politikai szereplő. Aggodalmának középpontjában a palesztin menekültek nehéz helyzete áll, és hevesen bírálta Ciszjordánia izraeli megszállását. 2006 augusztusában Gaarder egy vitatott véleménycikket írt „Isten választott népe” címmel, amely Norvégia legnagyobb napilapjában, az Aftenpostenben jelent meg.[10][11] Gaarder a 2006-os izraeli-libanoni konfliktusra(wd) válaszul írta. Amellett érvelt, hogy „elismerjék az 1948-as Izrael államát, de ne az 1967-esét”.

Az „Isten választott népe” kifejezés tágabb hatókörrel rendelkezett, mint az egymással ütköző területi igények. Gaarder a judaizmust „archaikus nemzeti és harcias vallásként” jellemezte, szembeállítva azt a keresztény elképzeléssel, miszerint „Isten országa az együttérzés és a megbocsátás”. Gaarder vitatta az antiszemitizmusra vonatkozó vádakat.

Művei

[szerkesztés]
  • Diagnosen og andre noveller (1986)
  • Froskeslottet (1988)
  • Kabalmysteriet (1990)
  • Sofies verden (1991)
  • Julemysteriet (1992)
  • Bibbi Bokkens magiske bibliotek
    (Klaus Hageruppal(wd), 1993)
  • I et speil, i en gåte (1993)
  • Hallo? Er det noen her? (1996)
  • Vita Brevis: A Letter to St Augustine (1998)
  • Maya (1999)
  • Sirkusdirektørens datter (2001)
  • Appelsinpiken (2004)
  • Sjakk Matt (2006)
  • De gule dvergene (2006)
  • Slottet i Pyreneene (2008)
  • Det spørs (2012)
  • Anna. En fabel om klodens klima og miljø (2013)
  • Anton og Jonatan (2014)
  • Dukkeføreren (2016)

Magyarul megjelent

[szerkesztés]
  • A ​kártya titka (Kabalmysteriet) – Elektra / Magyar Könyvklub, Budapest, 1997 · ISBN 9635485158 · Fordította: Szöllősi Adrienne
  • Vita ​brevis: Floria Aemilia levele Aurelius Augustinushoz (Vita ​brevis) – Park, Budapest, 1998 · ISBN 9635304455 · Fordította: Bernáth István
  • A ​narancsos lány (Appelsinpiken) – Animus, Budapest, 2004 · ISBN 9639563153 · Fordította: Szöllősi Adrienne
  • A ​történetárus (Sirkusdirektørens datter) – Magyar Könyvklub, Budapest, 2006 · ISBN 9635492723 · Fordította: Bán Anikó
  • Tükör ​által homályosan (I et speil, i en gåte) – Animus, Budapest, 2007 · ISBN 9789639715455 · Fordította: Szöllősi Adrienne
  • Sofie ​világa: regény a filozófia történetéről (Sofies verden) – Noran Libro, Budapest, 2012 · ISBN 9789639996687 · Fordította: Szöllősi Adrienne
  • Karácsonyi ​rejtély (Julemysteriet) – Noran Libro, Budapest, 2012 · ISBN 9789639996953 · Fordította: Szöllősi Adrienne · Illusztrálta: Stella East
  • Anna ​világa. Történet a földgolyó klímájáról és környezetéről (Anna) – Noran Libro, Budapest, 2016 · ISBN 9786155513701 · Fordította: Fejérvári Boldizsár
  • Kérdem ​én (Det spørs) – Cser, Budapest, 2016 · ISBN 9789632785073 · Fordította: Patat Bence · Illusztrálta: Akin Düzakin(wd)
  • Éppen ​jó: rövid történet szinte mindenről (Akkurat passe) – Noran Libro, Budapest, 2019 · ISBN 9786155900655 · Fordította: Pap Vera-Ágnes
  • Nicoby(wd), Vincent Zabus(wd), Jostein Gaarder: A ​filozófia Szókratésztől Galileiig (Le monde de Sophie) – Ciceró, Budapest, 2025 · ISBN 9789634322528 · Fordította: Till Katalin
  • Nicolas Bidet(wd), Vincent Zabus(wd), Jostein Gaarder: A ​filozófia Descartes-tól napjainkig (La Philo, de Descartes à nos jours) – Ciceró, Budapest, 2025 · ISBN 9789634322535 · Fordította: Till Katalin

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. http://web.archive.org/web/20170323111804/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/jostein-gaarder
  5. Discogs. Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Radiawati, Ririn: The Wordy, Wonderful Craft of Curiosity. Jakarta Globe, 2011. október 19. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.)
  7. 'Albo d'Oro' (olasz nyelven). Premio Bancarella. [2010. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
  8. Gaarder, Jostein”, NRK, 2002. november 8. (Hozzáférés: 2006. augusztus 10.) (norvég nyelvű) 
  9. 'Sophie's World' author Jostein Gaarder and TCD Medical Officer for 30 years among distinguished recipients of Honorary Degrees at TCD”, Trinity College, Dublin, 2005. december 16.. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2006. augusztus 10.) 
  10. God's chosen People”, Aftenposten, 2006. augusztus 5. (Hozzáférés: 2006. augusztus 7.) 
  11. Gaarder, Jostein. "God's Chosen People Archiválva 2013. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben." Retrieved on 2006-08-25

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jostein Gaarder című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]