Jostein Gaarder
| Jostein Gaarder | |
| Jostein Gaarder a Lipcsei Könyvvásáron 2017-ben | |
| Élete | |
| Született | 1952. augusztus 8. (73 éves) Oslo, Norvégia |
| Nemzetiség | norvég |
| Szülei | Inger Margrethe Gaarder |
| Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Jostein Gaarder témájú médiaállományokat. | |
Jostein Gaarder (Oslo, 1952. augusztus 8.[1][2][3][4][5] –) norvég író, számos regény, novella és gyermekkönyv szerzője. Gaarder gyakran a gyerekek szemszögéből ír, feltárva a világgal kapcsolatos csodálatukat. Munkáiban gyakran használ metafikciót, és történeteket épít a történetekben. Legismertebb műve a Sofie világa: regény a filozófia történetéről (1991). 60 nyelvre fordították le; több mint 40 millió példányban kelt el nyomtatásban.
Élete
[szerkesztés]Oslóban született és nőtt fel. Apja iskolaigazgató, édesanyja, Inger Margrethe Gaarder pedig tanárnő és gyermekkönyvek szerzője volt.
Gaarder 1974-ben Oslóban feleségül vette Siri Danneviget. 1979-ben Bergenbe, Norvégiába költöztek, és két fiuk született.[6]
Gaarder az oslói Katedralskole iskolába és az Oslói Egyetemre járt, ahol skandináv nyelveket és teológiát tanult. Az 1976-os diploma megszerzése után középiskolai tanárként dolgozott a norvégiai Bergenben, mielőtt irodalmi pályára lépett volna.[6]
1997-ben Gaarder és Siri Dannevig megalapították a Sofie-díjat. Ez egy (100 000 USD = 77 000 €) összegű környezetvédelmi fejlesztési díj volt, amelyet 2013-ig évente ítéltek oda, amikor bejelentették, hogy a források hiánya miatt többé nem adják. A díj a regényről (Sofies verden) kapta a nevét.

Díjai
[szerkesztés]- 1990 – Norvég Kritikusok Irodalmi Díja az év legjobb gyermek- vagy ifjúsági irodalmi művéért a Kabalmysteriet (A kártya titka) című művéért.
- 1993 – Norvég Könyvkereskedők Díja az I et speil, i en gåte (Tükör által homályosan) című művéért.
- 1994 – Német Ifjúsági Irodalmi díj a Sofies verden (Sofie világa) című művéért.
- 1995 – Bancarella-díj az Il Mondo di Sofia című olasz fordításáért a Sofies verden című művének.[7]
- 1996 – Peer Gynt-díj.
- 1997 – Buxtehude Bull a Durch einen Spiegel, in einem dunklen Wort című műért, az I et speil, i en gåte német fordításáért.[8]
- 2004 – Willy-Brandt-díj Oslóban.
- 2005 – A Norvég Királyi Szent Olaf-rend parancsnoka.
- 2005 – díszdoktori címet kapott a dublini Trinity College-ban.[9]
Környezetvédelmi aktivizmus
[szerkesztés]Gaarder közel három évtizede foglalkozik a fenntartható fejlődés előmozdításával. 1997-ben megalapította a Sofie-díjat, egy nemzetközi díjat, amelyet a környezetvédelemmel foglalkozó alapítványok és magánszemélyek kaphatnak. A Sofie-díj révén Gaarder több mint 1,5 millió dollárral támogatta a nemes környezetvédelmi ügyeket. Az utolsó Sofie-díjat 2013 októberében Bill McKibben kapta.
Politikai érdekképviselet és vallási viták
[szerkesztés]Jostein Gaarder aktív politikai szereplő. Aggodalmának középpontjában a palesztin menekültek nehéz helyzete áll, és hevesen bírálta Ciszjordánia izraeli megszállását. 2006 augusztusában Gaarder egy vitatott véleménycikket írt „Isten választott népe” címmel, amely Norvégia legnagyobb napilapjában, az Aftenpostenben jelent meg.[10][11] Gaarder a 2006-os izraeli-libanoni konfliktusra válaszul írta. Amellett érvelt, hogy „elismerjék az 1948-as Izrael államát, de ne az 1967-esét”.
Az „Isten választott népe” kifejezés tágabb hatókörrel rendelkezett, mint az egymással ütköző területi igények. Gaarder a judaizmust „archaikus nemzeti és harcias vallásként” jellemezte, szembeállítva azt a keresztény elképzeléssel, miszerint „Isten országa az együttérzés és a megbocsátás”. Gaarder vitatta az antiszemitizmusra vonatkozó vádakat.
Művei
[szerkesztés]- Diagnosen og andre noveller (1986)
- Froskeslottet (1988)
- Kabalmysteriet (1990)
- Sofies verden (1991)
- Julemysteriet (1992)
- Bibbi Bokkens magiske bibliotek
(Klaus Hageruppal, 1993) - I et speil, i en gåte (1993)
- Hallo? Er det noen her? (1996)
- Vita Brevis: A Letter to St Augustine (1998)
- Maya (1999)
- Sirkusdirektørens datter (2001)
- Appelsinpiken (2004)
- Sjakk Matt (2006)
- De gule dvergene (2006)
- Slottet i Pyreneene (2008)
- Det spørs (2012)
- Anna. En fabel om klodens klima og miljø (2013)
- Anton og Jonatan (2014)
- Dukkeføreren (2016)
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- A kártya titka (Kabalmysteriet) – Elektra / Magyar Könyvklub, Budapest, 1997 · ISBN 9635485158 · Fordította: Szöllősi Adrienne
- Vita brevis: Floria Aemilia levele Aurelius Augustinushoz (Vita brevis) – Park, Budapest, 1998 · ISBN 9635304455 · Fordította: Bernáth István
- A narancsos lány (Appelsinpiken) – Animus, Budapest, 2004 · ISBN 9639563153 · Fordította: Szöllősi Adrienne
- A történetárus (Sirkusdirektørens datter) – Magyar Könyvklub, Budapest, 2006 · ISBN 9635492723 · Fordította: Bán Anikó
- Tükör által homályosan (I et speil, i en gåte) – Animus, Budapest, 2007 · ISBN 9789639715455 · Fordította: Szöllősi Adrienne
- Sofie világa: regény a filozófia történetéről (Sofies verden) – Noran Libro, Budapest, 2012 · ISBN 9789639996687 · Fordította: Szöllősi Adrienne
- Karácsonyi rejtély (Julemysteriet) – Noran Libro, Budapest, 2012 · ISBN 9789639996953 · Fordította: Szöllősi Adrienne · Illusztrálta: Stella East
- Anna világa. Történet a földgolyó klímájáról és környezetéről (Anna) – Noran Libro, Budapest, 2016 · ISBN 9786155513701 · Fordította: Fejérvári Boldizsár
- Kérdem én (Det spørs) – Cser, Budapest, 2016 · ISBN 9789632785073 · Fordította: Patat Bence · Illusztrálta: Akin Düzakin
- Éppen jó: rövid történet szinte mindenről (Akkurat passe) – Noran Libro, Budapest, 2019 · ISBN 9786155900655 · Fordította: Pap Vera-Ágnes
- Nicoby, Vincent Zabus, Jostein Gaarder: A filozófia Szókratésztől Galileiig (Le monde de Sophie) – Ciceró, Budapest, 2025 · ISBN 9789634322528 · Fordította: Till Katalin
- Nicolas Bidet, Vincent Zabus, Jostein Gaarder: A filozófia Descartes-tól napjainkig (La Philo, de Descartes à nos jours) – Ciceró, Budapest, 2025 · ISBN 9789634322535 · Fordította: Till Katalin
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://web.archive.org/web/20170323111804/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/jostein-gaarder
- ↑ Discogs. Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Radiawati, Ririn: The Wordy, Wonderful Craft of Curiosity. Jakarta Globe, 2011. október 19. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.)
- ↑ 'Albo d'Oro' (olasz nyelven). Premio Bancarella. [2010. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
- ↑ „Gaarder, Jostein”, NRK, 2002. november 8. (Hozzáférés: 2006. augusztus 10.) (norvég nyelvű)
- ↑ „'Sophie's World' author Jostein Gaarder and TCD Medical Officer for 30 years among distinguished recipients of Honorary Degrees at TCD”, Trinity College, Dublin, 2005. december 16.. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2006. augusztus 10.)
- ↑ „God's chosen People”, Aftenposten, 2006. augusztus 5. (Hozzáférés: 2006. augusztus 7.)
- ↑ Gaarder, Jostein. "God's Chosen People Archiválva 2013. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben." Retrieved on 2006-08-25
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jostein Gaarder című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.