Ugrás a tartalomhoz

Josip Boljkovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Josip Boljkovac
Horvát Köztársaság 1. belügyminisztere
Hivatali idő
1990. május 30. – 1991. július 2.
ElnökFranjo Tuđman
UtódOnesin Cvitan

Született1920. november 12.
Vukova Gorica
Elhunyt2014. november 10. (93 évesen)
Károlyváros
Párt

Foglalkozáspolitikus

Josip Boljkovac (Vukova Gorica, 1920. november 12.Károlyváros, 2014. november 10.) [1][2] horvát politikus, a Horvát Köztársaság első belügyminisztere volt.

Élete

[szerkesztés]

1920. november 12-én született Vukova Goricán, Netretić községben. Károlyvárosban tanult szabászatot. A második világháború alatt a Nemzeti Felszabadító Mozgalom (NOP) tagja volt.[3] 1951-ig a károlyvárosi járási Népvédelmi Osztály (OZNA) alkalmazásában állt,[3] Később Károlyváros polgármesterévé nevezték ki, ezt a posztot 1963 és 1969 között töltötte be.[4] majd Zágrábba ment, ahol 1953-ig az Útlevél- és Határügyi Osztály vezetőjeként a Horvát Szocialista Népköztársaság Belügyminisztériumában dolgozott. Ezen a helyen közreműködött számos jeles horvát személyiség útlevelének kiadásában. 1961-ben szerzett diplomát a Zágrábi Egyetem jogi karán. 1963-ig a károlyvárosi járási rendészeti alapigazgatás vezetője volt. Ő fedezte fel, hogy a Póla és Brioni felé vezető postavonalakat lehallgatják, és erről értesítette a horvátországi OZNA vezetőjét, Ivan Krajačićot, Krajačić pedig Titót, így segített feltárni Ranković lehallgatási ügyét. 1963-tól 1969-ig Károlyváros polgármestere volt. 1963-tól 1972-ig parlamenti képviselő volt, ahol 1971-ben különösen a köztársasági alkotmány megváltoztatásában vett részt, amely 1974-től előkészítette a terepet a jugoszláv alkotmány módosításához. Húsz évet töltött társadalmi elszigeteltségben. 1989-ben Josip Manolićcsal és másokkal együtt felkereste Franjo Tuđmant, és segített neki létrehozni a Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ), Tuđman pedig kinevezte első belügyminiszterének. Reihl-Kir meggyilkolása után elbocsátották a miniszteri posztról. 1994-ben csatlakozott Manolić Horvát Független Demokratáihoz.[5]

1994-ben Stjepan Mesićcsel és Josip Manolićcsal, valamint más képviselők egy csoportjával együtt részt vett egy parlamenti puccskísérletben. A kudarc után a Horvát Független Demokratákhoz csatlakozott. Gyakran megjelent a nyilvánosság előtt, és HDZ jobbszárnyát vádolta meg a háború provokálásáért. Megvádolta Josip Manolićot is azzal, hogy a Radmil Bogdanović akkori szerb rendőrminiszterrel együtt egymillió márkáért elintézte az 1991-ben Horvátországban letartóztatott és 20 hónapra ítélt Željko Ražnatović, Arkan szabadon bocsátását. Manolić tagadta ezeket az állításokat.

2011. november 2-án őrizetbe vették azzal a gyanúval, hogy a második világháború végén Károlyváros régióban háborús bűnt követett el.[1][6] Azzal vádolták, hogy 1945 májusában a károlyvárosi járási OZNA vezetőjeként, Duga Resa környékéről és a környező területekről nagyszámú civilnek a duga resai börtönbe való elhurcolását és meggyilkolását rendelte el. Megvádolták, hogy együttműködött az usztasa hatóságokkal, bár erre nem volt valódi oka.

Vádat emeltek ellene amiatt is, hogy 1945. június 24-én a károlyvárosi börtönben elhelyezett 30 fős fogolycsoportból személyesen választott ki 12 dróttal megkötözött személyt, és likvidálta őket. A szemtanúk azt állították, hogy 1947. február 8-án géppisztollyal lelőtt két foglyot, akik megadták magukat neki, miután egy házban elrejtőztek. A vádirat minden egyes pontjában ártatlannak vallotta magát. Az Alkotmánybíróság november 29-én formai okok miatt hatályon kívül helyezte a Megyei Bíróság előzetes letartóztatást elrendelő határozatát, és hagyta, hogy megvédje magát. Szabadon engedték,[7] miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a határozatot, amellyel a Zágrábi Megyei Bíróság vizsgálatot indított ellene.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c narodne-novine.nn.hr, Podnositelj ustavne tužbe, hrvatski državljanin s prebivalištem u K., rođen 1920. godine, pritvoren je 2. studenoga 2011. u 07.25 sati na temelju rješenja istražnog suca kojim je određeno pokretanje istrage protiv njega zbog osnovane sumnje da je tijekom 1945. godine počinio kazneno djelo ratnog zločina protiv civilnog stanovništva., Ustavna tužba: U-III/5355/2011, odluka od 29. studenoga 2011.
  2. Boljkovac je rođen u Vukovoj Gorici pored Karlovca 12. studenog 1920. godine., zadarskilist.hr, Damir Kundić; Sergej Abramov, 3. studenoga 2011.
  3. a b Balkan Insight
  4. Svjedoci: "Strijeljane civile drugi zatvorenici nosili su do jama"
  5. O Josipu Boljkovcu iz pera njegova sugrađanina Danka Plevnika. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 16.)
  6. Josip Boljkovac pušten na slobodu
  7. Boljkovac prevezen u zatvor u Remetincu, Croatian Radiotelevision

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Josip Boljkovac című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.