Joseph Victor von Scheffel

Joseph Victor von Scheffel
Joseph Victor von Scheffel. Anton von Werner rajza (1867)
Élete
Született	1826. február 16. Karlsruhe
Elhunyt	1886. április 9. (60 évesen) Karlsruhe
Sírhely	Hauptfriedhof Karlsruhe
Szülei	Josephine Scheffel
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers
Kitüntetései	Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1874)
Joseph Victor von Scheffel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Victor von Scheffel témájú médiaállományokat.

Joseph Victor von Scheffel (Karlsruhe, 1826. február 16. – Karlsruhe, 1886. április 9.) német költő.

Pályája

Jogi pályára készült, de emellett filológiával és irodalommal is foglalkozott. 1850–51-ben Säckingenben előadó (referendárius), 1852-ben titkár volt a bruchsali udvari bíróságnál. 1852-ben elhagyta a jogi pályát és Itáliába utazott, ahol Trompeter von Säckingen c. művét írta (Stuttgart, 1854). 1858-ban Donaueschingenben mint Egon herceg könyvtárnoka, aztán Karlsruhéban, 1872-től Radolfzell am Bodensee-ben élt. 1865-ben udvari tanácsosi címet, 1872-ben nemességet nyert.

Nevezetesebb művei

• Gaudemus (58. kiad. Stuttgart 1891)
• Bergpsalmen (uo. 1869, 5. kiad. 1888)
• Waldeinsamkeit (5. kiad. uo. 1889)

Hagyatékából megjelent

• Fünf Dichtungen (uo. 1887)
• Reisebilder (uo. 1887)
• Gedichte aus dem Nachlass (4. kiad. uo. 1889)
• Aus Heimat und Fremde (uo. 1891)
• Episteln (uo. 1892)

1890-ben Bécsben Scheffel-szövetség (Scheffelbund) alakult, amely ugyanazon évben Scheffel-emlékkönyvet adott ki Scheffel-Gedenkbuch címmel, és 1891-ben közzétette a Nicht rasten und nich rosten almanachot.

Magyarul

• A säckingeni trombitás. Dalmű; szöveg Scheffel nyomán Bunge Rudolf, ford. Ábrányi Emil; Schuberth, Lipcse, 1886
• A säkkingeni trombitás. Felsőrajnai dalköltemény; ford. Luby Sándor; Apollo, Bp., 1903
• Scheffel Viktor Józsefː Ekkehard. Történet a X. századból; ford. Antal Géza; Franklin, Bp., 1914

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X