Joseph Souham

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Joseph Souham
Joseph Souham tábornok
Joseph Souham tábornok
Született 1760. április 30.
Lubersac Blason Lubersac.svg, Franciaország
Meghalt 1837. április 28. (76 évesen)
Versailles
Állampolgársága francia
Nemzetisége Flag of France.svg francia
Rendfokozata tábornok
Csatái Koalíciós háborúk, Napóleoni háborúk
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • A Diadalívra gravírozott névlista
  • Order of the Reunion
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Souham témájú médiaállományokat.

Joseph Souham (Lubersac (Corrèze), 1760. április 30.Versailles, 1837. április 28.) francia tábornok, a francia forradalmi és a napóleoni háborúk idején.

Élete és pályafutása[szerkesztés]

A francia királyi hadseregben, mint közlegény szolgált 1782-1790 között. 1792-ben, miután a forradalom mellett hitet tett, megválasztották a Corrèze-i önkéntes zászlóalj parancsnokának. A Jemappes-i csatában vett részt egységével.

1793-ban Souham dandártábornoki rangot szerzett a flandriai hadjáratban. Amikor a hadsereg parancsnoka, Charles Pichegru megbetegedett, Souham vállalta hadsereg parancsnokságot, és legyőzte a szövetséges haderőt a Tourcoing-i csatában 1794. májusában. Pichegru oldalán harcolt Hollandiában (1795), de 1799-ben azzal gyanúsították meg, hogy részt vett a királypárti összeesküvésben. 1800-ban visszahívták és Jean Moreau alatt szolgált a dunai hadjáratban ebben az évben. A konzulátus idején abba a gyanúba esett, hogy részt vett a régi parancsnokai: Moreau és Pichegru oldalán a Georges Cadoudal féle összeesküvésben.

1800-1809 között szolgálaton kívül helyezték, de a tapasztalt tisztek hiánya miatt visszakerült aktív szolgálatba. Spanyolországba küldték, ahol egy jelentős részét a Gouvion-Saint-Cyr hadműveleteinek Katalóniában ő vezette. Vicnél megsebesült, ezért grófi címmel kárpótolták.

1812-ben André Masséna marsall visszavonta Marmont hadseregét, amely épp akkor szenvedett vereséget a Salamanca-i csatában , de Souhamra komoly feladatot bízott. 1812 októberében a Souham által megerősített portugáliai hadsereg hatására Wellington kénytelen volt felhagyni Burgos ostromával. A Venta del Pozo-i csatában visszaszorította az angol-portugál hadsereget Salamancáig. 1813 januárjában visszarendelték Franciaországba.

1813-ban átvette Michel Ney hadosztályának a parancsnokságát. A Lützen-i csatában (1813) kitüntette magát bátorságával. Az orosz és porosz vegyes seregek ellen Gross-Gorschen (Großgörschen) környékét védte elkeseredetten. A lipcsei csatában megsebesült, miközben a III. hadtestet vezette.

Napóleon bukása után a királypártiak mellé állt, XVIII. Lajos parancsnokká nevezte ki és kitüntette. Ezeket a kitüntetéseket Souham elvesztette Napóleon visszatérése idején, majd a második restauráció idején ismét visszakapta. 1832-ben ment nyugdíjba és 1837. április 28-án halt meg Versailles-ban.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Joseph Souham című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]