Joseph Bertrand
| Joseph Bertrand | |
 | |
| Született |
1822. március 11.[1][2][3][4][5] Párizs[6][7] |
| Elhunyt |
1900. április 5. (78 évesen)[1][4] Párizs[8][9][7] |
| Állampolgársága | francia |
| Gyermekei | Marcel Alexandre Bertrand |
| Szülei | Alexandre Bertrand |
| Foglalkozása |
|
| Tisztség | seat 40 of the Académie française |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Bertrand témájú médiaállományokat. | |
Joseph Louis François Bertrand (Párizs, 1822. március 11. – Párizs, 1900. április 5.) francia matematikus.
Életpálya[szerkesztés]
Már 11 éves korában, mint a Lycée St. Louis növendéke, letette az École polytechnique-en a felvételi vizsgálatot, melynek alapján ott 17 éves korában mint elsőt vették fel. Innen az École des mines-re ment és mérnökké lett. De 1846-ban elhagyta e pályát, hogy magát a matematikának szentelje. 1862-től az École Polytechnique és a Collège de France tanára volt. 1856-tól a Francia Természettudományi Akadémia tagja, 1874-től pedig annak állandó titkára, 1884 óta egyszersmind a Francia Akadémia tagja volt.
Kilencéves korától anyanyelvén kívül latinul beszélt.
Kutatási területei[szerkesztés]
1856-tól a matematika számos területén alkotott, így a számelmélet, differenciálgeometria, valószínűségszámítás, a termodinamika, valamint a közgazdaságtan matematikai elmélete területén. Prímszámokra vonatkozó sejtését, mely szerint minden 2-nél nagyobb egész szám, és annak kétszerese között van legalább egy prímszám, később Csebisev bizonyította be. Több valószínűségszámítási paradoxon megfogalmazása is fűződik a nevéhez, valamint a közgazdaságtanban az oligopólium jellegű piaci magatartásra vonatkozó játékelméleti Bertrand-paradoxon.
Írásai[szerkesztés]
- Arago et sa vie scientifique (Párizs, 1865)
- Les fondateurs de l'astronomie moderne (1865)
- Rapport sur les progrès les plus récents de l'analyse mathématique (1867)
- L'académie des sciences et les académiciens de 1666-1793 (1868)
Számos tankönyvet írt.
Szakmai sikerek[szerkesztés]
- 1856-tól a Francia Természettudományi Akadémia tagja, és 26 éven keresztül titkára volt,
- 1884-től a Francia Akadémia tagja,
- 1858-tól a Svéd Királyi Tudományos Akadémia külföldi tagja,
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ Léonore database (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 871, Joseph Louis François Bertrand
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62864/Joseph-Bertrand
- ↑ a b Torinói Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/Biographies/Bertrand.html
- ↑ https://data.bnf.fr/en/12386552/joseph_bertrand/
Források[szerkesztés]
- Joseph Bertrand. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
|
