Josef Václav Myslbek
| Josef Václav Myslbek | |
 |
|
| Jan Vilímek: J. V. Myslbek (1883) | |
| Született | 1848. június 20. Prága |
| Elhunyt | 1922. június 2. (73 évesen) Prága |
| Állampolgársága | cseh |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | szobrász |
| Kitüntetései | Ferenc József-rend |
| Sírhely | Vyšehrad cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Václav Myslbek témájú médiaállományokat.
|
|
Josef Václav Myslbek (Prága, 1848. június 20. – Prága, 1922. január 2.) cseh szobrász és éremművész. [1]
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Szegény családban nőtt fel Prága egyik külvárosában. Bár szülei cipésznek szánták, inkább szobrászoknál vállalt munkát. 1868-tól a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult, majd önálló szobrász stúdiót nyitott. Hamarosan a francia szobrászat hatása alá került; elkezdett érdeklődni a filozófia, valamint az irodalom után is.
Tanítványai[szerkesztés]
Hatással volt cseh szobrászok egész generációira. Ismertebb Tanítványai közé tartozott - többek között - Stanislav Sucharda, Jan Štursa, Bohumil Kafka és Otokar Španiel.
Művei[szerkesztés]
Az első nagyszabású szobortervét 1869-ben készítette el Jeseníkben, Az egészség allegóriája címen. 1872 - 1873-ban németországi tanulmányutat tett. Ezután allegorikus nőalakokat (Dráma és Opera) készített a prágai Nemzeti Színház számára. Tábor városa számára 1874 és 1877 között elkészítette Jan Žiska szobrát. Myslbek legismertebb műve Szent Vencel szobra, amely a prágai Vencel téren áll. Elkészítésén a művész több mint 20 évet dolgozott.
Később elkészítette - többek között - Bedřich Smetana és František Palacký portréját.
Az ún. Myslbek-szobrok Vyšehradban találhatók. Eredetileg a Palacký hídon álltak, onnan szállították ezeket ide. A négy pár: Přemysl a paraszt és Libuše, (ii) Lumír és Píseň, (iii) Záboj és Slavoj, (iv) Ctirad és Šárka.
Emlékezete[szerkesztés]
Sírja a vyšehradi Nemzeti Temetőben található.
Források[szerkesztés]
Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 425. o. ISBN 9639257095
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stech, V. V. Josef Vaclav Myslbek, Prague, 1954. Artia.
|
