Josef Václav Myslbek

Josef Václav Myslbek
Jan Vilímek: J. V. Myslbek (1883)
Született
1848. június 20. Prága
Elhunyt
1922. június 2. (73 évesen) Prága
Állampolgársága	cseh
Foglalkozása	szobrász
Kitüntetései	Ferenc József-rend
Sírhely	Vyšehrad cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Václav Myslbek témájú médiaállományokat.

Stallion Ardo, Myslbek-kiállítás Szlovákiába Kassán. Ennek alapján készült el Szent Vencel szobra

Josef Václav Myslbek (Prága, 1848. június 20. – Prága, 1922. január 2.) cseh szobrász és éremművész.

Életpályája

Szegény családban nőtt fel Prága egyik külvárosában. Bár szülei cipésznek szánták, inkább szobrászoknál vállalt munkát. 1868-tól a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult, majd önálló szobrász stúdiót nyitott. Hamarosan a francia szobrászat hatása alá került; elkezdett érdeklődni a filozófia, valamint az irodalom után is.

Tanítványai

Hatással volt cseh szobrászok egész generációira. Ismertebb Tanítványai közé tartozott - többek között - Stanislav Sucharda, Jan Štursa, Bohumil Kafka és Otokar Španiel.

Művei

A Vencel-szobor

Az első nagyszabású szobortervét 1869-ben készítette el Jeseníkben, Az egészség allegóriája címen. 1872 - 1873-ban németországi tanulmányutat tett. Ezután allegorikus nőalakokat (Dráma és Opera) készített a prágai Nemzeti Színház számára. Tábor városa számára 1874 és 1877 között elkészítette Jan Žiska szobrát. Myslbek legismertebb műve Szent Vencel szobra, amely a prágai Vencel téren áll. Elkészítésén a művész több mint 20 évet dolgozott.

Később elkészítette - többek között - Bedřich Smetana és František Palacký portréját.

Az ún. Myslbek-szobrok Vyšehradban találhatók. Eredetileg a Palacký hídon álltak, onnan szállították ezeket ide. A négy pár: Přemysl a paraszt és Libuše, (ii) Lumír és Píseň, (iii) Záboj és Slavoj, (iv) Ctirad és Šárka.

Emlékezete

Sírja a vyšehradi Nemzeti Temetőben található.

Források

Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 425. o. ISBN 9639257095