Josef Strauss

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Josef Strauss
Josef Strauss (1827-1870).jpg
Született 1827. augusztus 20.[1][2]
Mariahilf
Elhunyt 1870. július 22. (42 évesen)[1][2]
Bécs[3]
Állampolgársága osztrák
Szülei id. Johann Strauss, Anna Streim
Foglalkozása
Iskolái Bécsi Műszaki Egyetem
Sírhely

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Strauss témájú médiaállományokat.

Josef Strauss (Bécs, 1827. augusztus 20. – Bécs, 1870. július 22.) osztrák zeneszerző, karmester, hegedűművész, ifj. Johann Strauss és Eduard Strauss testvére.

Élete[szerkesztés]

1827-ben született Bécsben, ahol a Sankt Josef-templomban keresztelték meg. Apja id. Johann Strauss (zeneszerző, karmester) anyja Anna Streim (egy bécsi kocsmáros leánya volt), testvérei ifjabb Johann és Eduard Strauss. Apja azt akarta, hogy fia a császári hadseregben építsen karriert de Josef apja akarata ellenére akárcsak két testvére, Johann és Eduard, ő is zenésznek állt. Zeneileg Franz Dolleschal és Franz Anton Ries oktatták. Josef a legjózanabb foglalkozást választotta: egy mérnöki irodában dolgozott. Érdekelte a zene is, szinte hónapok alatt sajátította el a szükséges zeneelméleti tudást, és hamarosan már ő is egy Strauss-zenekar élén állt. Amikor bátyja Johann súlyosan megbetegedett 1853-ban Josef vezette a zenekart egy darabig. Josef Strauss tehetséges festő, költő, drámaíró, énekes, zeneszerző és feltaláló volt. Találmánya is volt egy utcaseprő gépezet. A keringőkedvelő bécsiek kedvelték a műveit ezért úgy döntött, hogy továbbra is a családi hagyomány alkotó részeit tánczenéket fog komponálni. A család és a közeli barátok körében Josefnek Pepi volt a beceneve, és Johann egyszer azt mondta róla: "kettőnk közül Pepi a tehetségesebb, én csak népszerűbb vagyok". Josef Strauss feltételezhetjük, hogy gyerekként is beteges lehetett. mivel felnőtt korában gyakran szenvedett erőtlenségtől és fejfájástól, 1870-ben egy lengyelországi utazása során a karmesteri dobogón elvesztette az eszméletét miközben vezényelt, és beütötte a fejét. Felesége hazavitte Bécsbe, ahol 1870. július 22-én elhunyt. Eredetileg a St. Marx temetőben temették el, de később exhumálták, és újra temették, ezúttal az anyja mellé.

Családi élet[szerkesztés]

Josef Strauss 1857. június 8-án a bécsi Sankt Johann Nepomuk templomban feleségül vette Caroline Pruckmayert. Volt egy lányuk Karolina Anna Strauss aki 1858. március 27-én született.

Művei[szerkesztés]

  • Die Ersten und Letzten waltz op. 1 (1853)
  • Die Ersten nach den Letzten waltz op. 12 (1854)
  • Die Guten, Alten Zeiten waltz op. 26 (1856)
  • Mai-Rosen waltz op. 34 (1857)
  • Perlen der Liebe concert-waltz op. 39 (1857)
  • Moulinet-Polka polka francaise op. 57 (1858)
  • Sympathie polka-mazurka op. 73 (1859)
  • Lustschwärmer waltz op. 91 (1860)
  • Wiener Bonmots waltz op. 108 (1861)
  • Winterlust polka op. 121 (1862)
  • Brennende Liebe polka-mazurka op. 129 (1862)
  • Auf Ferienreisen! polka op. 133 (1863)
  • Die Schwätzerin polka-mazurka op. 144 (1863)
  • Wiener Couplets waltz op. 150 (1863)
  • Dorfschwalben aus Österreich waltz op. 164 (1864)
  • Frauenherz polka-mazurka op. 166 (1864)
  • Sport-Polka op. 170 (1864)
  • Dynamiden waltz op. 173 (1865)
  • Stiefmütterchen polka-mazurka op. 183 (1865)
  • Transaktionen waltz op. 184 (1865)
  • Die Marketenderin polka op. 202 (1866)
  • Die Libelle polka-mazurka op. 204 (1866)
  • Delirien waltz op. 212 (1867)
  • Herbstrosen waltz op. 232 (1867)
  • Sphärenklänge waltz op. 235 (1868)
  • Eingesendet polka op. 240 (1868)
  • Plappermäulchen polka op. 245 (1868)
  • Aquarellen waltz op. 258 (1869)
  • Eislauf polka op. 261 (1869)
  • Mein Lebenslauf Ist Lieb` Und Lust! waltz op. 263 (1869)
  • Die Tanzende Muse polka-mazurka op. 266 (1869)
  • Feuerfest! polka francaise op. 269 (1869).
  • Aus der Ferne Polka Mazur op. 270 (1869)
  • Ohne Sorgen! polka op. 271 (1869)
  • Nilfluthen waltz op. 275 (1870)
  • Frauenwürde waltz op. 277 (1870)
  • Jokey-Polka op. 278 (1870)
  • Hesperusbahnen waltz op. 279 (1870)
  • Die Emancipierte polka-mazurka op. 282 (1870)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap