Jorge Rafael Videla
| Jorge Rafael Videla | |
 | |
| Argentína ország elnöke | |
| Hivatali idő 1976. március 29. – 1981. március 29. | |
| Előd | Isabel Martínez de Perón |
| Utód | Roberto Eduardo Viola |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | Operation Sovereignty |
| Született | 1925. augusztus 2.[1][2][3][4][5] Mercedes[6] |
| Elhunyt | 2013. május 17. (87 évesen)[1][2][3][4][5] Marcos Paz[7] |
| Sírhely | Pilar Memorial Cemetery |
| Párt | military party |
| Házastársa | Alicia Hartridge |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka | hirtelen szívmegállás |
| Vallás | katolicizmus |
| Díjak |
|
 | |
| Jorge Rafael Videla aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jorge Rafael Videla témájú médiaállományokat. | |
Jorge Rafael Videla (Mercedes, 1925. augusztus 2. – Marcos Paz, 2013. május 17.) argentin katonatiszt, 1976 és 1981 között az ország elnöke és diktátora, a nemzeti átszervezési folyamat során.
Kormánya felelős volt az emberi jogok megsértéséért.[8] Uralma, amely a Kondor hadművelet idejére esett, Latin-Amerikában a hidegháború ideje alatt a leghírhedtebb volt.
Piszkos háború néven ismerik az uralma alatti állami terrorizmust, amikor megfélemlítették és megölték a rendszerellenesnek nyilvánított embereket.
Élete
[szerkesztés]A hadsereg egyik ezredesének fiaként 1944-ben diplomázott a Nemzeti Katonai Főiskolán, és az argentin hadseregbe osztották be. Folyamatosan emelkedett a ranglétrán.[8] 1975-ben Isabel Perón a katonai intézmény nyomására kinevezte főparancsnoknak.[8]
Elnöksége
[szerkesztés]1976-ban az Isabel Perónt megbuktató államcsínnyel került hatalomra. Argentína elnöke lett egy háromfős (később ötfős) katonai junta élén, köztük Orlando Ramón Agosti tábornokkal és Eduardo Emilio Massera admirálissal.[8]
Elnökként a korrupciótól hemzsegő kormánnyal, a szárnyaló inflációtól sújtott, összeomló gazdasággal, valamint a baloldali gerillák, például az ERP és a jobboldali peronista csoportok fegyveres támadása alatt álló társadalommal nézett szembe.[8]
Felfüggesztette a Kongresszust, és a törvényhozási jogkört egy kilencfős katonai bizottságra ruházta; leállította a bíróságok, a politikai pártok és a szakszervezetek működését; és minden kulcsfontosságú kormányzati posztot katonai személyzettel töltött be.[8] A katonaság és jobboldali szövetségesei csak 1976 márciusának utolsó hetében több száz baloldali személyt tartóztattak le, és a következő néhány évben további ezrek tűntek el, nyilvánvalóan meggyilkolva.[8]
Gazdasági intézkedései mérsékelten sikeresek voltak, de a baloldal elleni folyamatos kampánya erős nemzetközi kritikát váltott ki, különösen azután, hogy a politikai letartóztatások és kivégzések körét kiterjesztette az újságírókra, oktatókra, diákokra és értelmiségiekre is.[8][9] A hivatalos becslések szerint a meggyilkoltak száma 9000 volt, de más források becslése szerint az elnöksége alatt 15-30 ezer embert öltek meg a katonai és a jobboldali halálosztagok, sokan mások pedig kínzást és bebörtönzést szenvedtek el.[8]
Videla 1981-ben nyugdíjba vonult, utódja Roberto Viola tábornok lett.[8]
Visszavonulása után
[szerkesztés]Miután Argentína 1983 decemberében visszatért a polgári kormányzás alá, vádat emeltek a junta különböző, korábbi vezetői ellen, a katonaság által elkövetett emberi jogi visszaélések miatt.[8] Őt 1985-ben gyilkosságért ítélték el, életfogytiglani börtönbüntetésre, de 1990-ben kegyelmet kapott.[8]
Ügyét később újra elővették. 1998-ban házi őrizetbe helyezték.
2007-ben egy argentin bíróság hatályon kívül helyezte az 1990-ben neki adott kegyelmet.[8] 2008-ig házi őrizetben volt, amikor is börtönbe szállították.[10]
2010-ben indult egy újabb per, amelyben az idős Videla ellen további gyilkossági vádak merültek fel.[11][12] 2012 nyarán 50 év börtönbüntetésre ítélték.[13] 2013-ban a börtönben halt meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://www.cij.gov.ar/nota-6215-Difunden-fallo-que-condeno-a-prision-perpetua-en-Cordoba-a-Videla.html. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
- ↑ https://www.bbc.com/mundo/noticias/2013/05/130517_videla_obituario_rg. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Jorge Rafael Videla | Argentine Dictator & Military Leader | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2025. március 5.)
- ↑ ECCHR: Argentine dictatorship 40 years on (angol nyelven). www.ecchr.eu. (Hozzáférés: 2025. március 5.)
- ↑ Rosario Gabino. „Argentina: Videla a la cárcel”, BBC News, 2008. október 10. (Hozzáférés: 2010. december 27.)
- ↑ Life sentence for ex-Argentina leader on Al Jazeera English 23 December 2010 (video)
- ↑ Popper. „Former Argentine dictator Videla jailed for life”, Reuters, 2010. december 22. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
- ↑ El dictador Videla, condenado a 50 años de cárcel por el robo de niños. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
