Joop den Uyl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joop den Uyl
Hollandia 45. miniszterelnöke
Hivatali idő
1973. május 11. – 1977. december 19.
Előd Barend Biesheuvel
Utód Dries van Agt
Munkáspárt elnöke
Hivatali idő
1966 – 1986

Született 1919. augusztus 9.[1][2][3][4][5]
Hilversum
Elhunyt1987. december 24. (68 évesen)[1][2][3][4][5]
Amszterdam
Sírhely Westerveld
Párt Munkáspárt

Házastársa Liesbeth den Uyl
Gyermekei
  • Saskia Noorman-den Uyl
  • Barbara den Uyl
  • Xander den Uyl
Foglalkozás
Iskolái Amszterdami Egyetem
Halál oka agyrák
Vallás Dutch Reformed Church

Díjak
  • Knight of the Order of the Netherlands Lion (1966. december 5.)
  • Grand Officer of the Order of Orange-Nassau (1982. szeptember 9.)
  • Commander of the Order of Orange-Nassau (1978. április 11.)
  • Order of the Palm

Joop den Uyl aláírása
Joop den Uyl aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joop den Uyl témájú médiaállományokat.

Johannes Marten den Uijl (Hilversum, 1919. augusztus 9. – Amszterdam, 1987. december 24.) ismertebb nevén Joop den Uyl, holland munkáspárti politikus, közgazdász, író. Hollandia miniszterelnöke 1973 és 1977 között.

Életrajza[szerkesztés]

Korai évei[szerkesztés]

1919-ben született Hilversumben egy református családba. Édesapja boltos volt és kosárfonó volt. Den Uyl középiskolai tanulmányait 1931 és 1936 között a Hilversumben levő Keresztény Gimnáziumban folytatta. Érettségi után az Amszterdami Egyetem közgazdász hallgatója lett. Ez idő alatt hátat fordított az egyháznak. 1942-ben doktorandusz fokozatot kapott.

Politikai pályafutásának kezdete[szerkesztés]

1946 és 1963 között a Munkáspárt think tankjénél a Wiardi Beckman Alapítványnál dolgozott.

1953-ban Amszterdami Közgyűlés képviselője lett, majd 1956-tól a Képviselőház tagja lett, . 1963-ban otthagyta a Képviselőházat, és az Amszterdami Közgyűlésben gazdasági ügyekért felelős képviselő lett. 1965-ben Jo Cals kormányának gazdasági minisztere lett. Minisztersége alatt az ő döntése nyomán záratták be a Limburgban található veszteségen üzemelő szénbányákat, ami miatt nagy lett a helyi munkanélküliség. 1967-ben a Munkáspárt frakcióvezetője lett a Képviselőházban.

Az 1972-es holland általános választáson a Munkáspárt listavezetőjeként indult. A választást a párt megnyerte szövetségben a balliberális 66-os demokratákkal és a baloldali kereszténydemokrata Radikálisok Politikai Pártjával, ám nem szerezték meg a kormánytöbbséget. Hosszú tárgyalások után a Den Uyl vezette kormánykoalícióba bekerült a Katolikus Néppárt és a Forradalomellenes Párt is.

Miniszterelnök[szerkesztés]

Olajválság és a Lockheed-botrány[szerkesztés]

A Den Uyl-kormány 1973. május 11-én lépett hivatalba. A kormányt számos nehézség sújtotta. Az 1973-as olajválság után Hollandia Izraelt támogatta a Jom kippuri háborúban. Ezeken túl kormányzása alatt a holland gazdaság nehéz helyzetbe került: Tízszeresére nőtt a költségvetési hiány, 10%-ra nőtt az infláció , duplájára nőtt a munkanélküliség.

Az olájár növekedése miatt a kormány bevezette az autómentes vasárnapot (autovrije dag).

Az 1976-ban kirobbant a Lockheed-ügy, amiben Bernát herceg - az uralkodó Julianna királynő férje - is érintett volt, kiderült, hogy a herceg 1,1 millió dollár kenőpénzt fogadott el a Lockheedtől az 1960-as években. 1974-ben ismét kenőpénzt kért Bernát herceg, akkoriban vásárolta meg Hollandia a Lockheed P-3 Orion vadászgépet. A parlament az ügyben vizsgálóbizottságot állított fel, aminek három tagja volt: André Donner az Európai Bíróság bírója , Marius Holtrop Holland Központi Bank elnöke és Harry Peschar a Holland Számvevőszék elnöke. A bizottság jelentését a Képviselőházban Den Uyl olvasta fel 1976-ban. A jelentés következtében Bernát hercegnek le kellett mondania az üzleti életben és a hadseregben betöltött rangjaiból, továbbá a nyilvánosság előtt a jövőben nem jelenhetett meg katonai egyenruhában.[6]

Az ügy nyilvánosságra kerülése után a Képviselőházban Henk Vredeling honvédelmi miniszter javaslatára megszavazták, hogy a General Dynamics által gyártott F-16 Fighting Falcon vadászgépeket fogja a kormány vételezni. A kiadáscsökkentések miatt a kormány elállt a Lockheed P-3 Orion vételétől.

Az ügy miatt megromlott a viszony Den Uyl és a kereszténydemokrata párti igazságügy miniszter Dries van Agt között, akit számos esetben nem tájékoztattak a kormány aktuális döntéseiről és csak a sajtóból értesült róluk. Többek közt emiatt romlott meg a Munkáspárt és CDA között a viszony és belső ellentétek jelentek meg a kormányban. Ez a belső viszály is hozzájárult ahhoz, hogy az 1977-es választás után Den Uyl nem tudott kormányt alakítani.

Szociális intézkedések[szerkesztés]

Ennek ellenére a kormány számos jóléti kiadásokat növeli intézkedéseket hozott. Megnövelték a szociális segélyt és a minimálbér összegét. 1974-ben az új oktatási törvénnyel lehetővé tették, hogy az iskola igazgatóknak nagyobb szabadsága legyen a tanterv létrehozásában. Ebben az évben tették lehetővé, hogy kiegészítő segélyt kapjanak azon munkanélküliek, akik alacsony fizetést nyújtó munkát vállalnak. Létrehozták 1975-ben az egyetemes alapon működő rokkantbiztosítást.

1976-ban új munkajogi törvény hoztak, ami a csoportos létszámleépítés menetét szabályozta. Az új törvény értelmében minden munkaadónak a csoportos létszámleépítési szándékát írásban volt köteles jeleznie az illetékes szakszervezetnek, a munkatanácsokat ebben az évben német mintának megfelelően megerősítették. Ebben az évben új törvény hoztak azon munkanélküliek esetében, akik betöltötték 60. életévüket és a munkanélküli segélyekkel visszaéltek.

1977-es vasúti túszejtés[szerkesztés]

1977. május 23-án az Assen-Groningen expressz járatát túszul ejtik malukui terroristák, akik tettükkel a Dél-Malukui Köztársaság függetlenségét követelték. A túszejtés beárnyékolt a választást is, ami május 25.-én volt megtartva. A túszejtés június 11.-én ért véget, amikor is a hosszas tárgyalások nem voltak eredményesek. Emiatt a tengerészgyalogságot vettet be a kormány a miniszterelnök és Dries van Agt igazságügy miniszter döntése nyomán.[7][8]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Joop den Uyl című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Johannes Marten den Uijl
  3. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b GeneaStar
  6. Elhunyt a holland királynő édesapja. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  7. Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám) | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
  8. 1977: Dutch children held hostage. (Hozzáférés: 2017. december 14.)